Móga Sándor magyar szobrász-, festő- és ötvösművész.
Életútja Móga Sándor 1927. március 1-jén született Budapest VIII. kerületében, háromgyermekes polgári család legkisebb gyermekeként. Apja Móga Sándor postaellenőr, anyja Spannberger Piroska volt; nővérei: Móga Emma és Móga Piroska.Gyászjelentés (1942. február 10.), "Attila"-nyomda, Újpest, Árpád út 18. - https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/412777# Szüleit korán, 20 éves korára elveszítette.
Általános iskolai tanulmányait Budapesten, középiskolai tanulmányait Kassán, majd Budapesten végezte. Meghatározó gyermekkori élményei voltak a Faddon családi körben rendszeresen eltöltött nyarak, ahonnan organikus és természeti ihletései is erednek. A művészet gyermekkora óta foglalkoztatta, középiskolás korában a rákospalotai "Nagybányai Nagy Zoltán Művészkör"-ben mintázott. balra|bélyegkép|229x229px|1948/49. tanév hallgatói a Főiskolán Tanulmányait 1947-ben az Iparművészeti Főiskolán Pál Lajos ötvösművész, Borsos Miklós szobrászművész és Miháltz Pál festőművész tanítványaként kezdte meg.Az Országos Magyar Iparművészeti Főiskola növendékeinek névsora az 1948-49 tanév I. félévében (Kelt: Budapest, 1948. október 23., Kozma Lajos s.k. főiskolai igazgató (MOME Levéltára): 2. évfolyamos hallgatók Itt kötött szoros barátságot Szebényi Imre szobrászművésszel.Az Országos Magyar Iparművészeti Főiskola növendékeinek névsora az 1948-49 tanév I. félévében (Kelt: Budapest, 1948. október 23., Kozma Lajos s.k. főiskolai igazgató (MOME Levéltára): 1. évfolyamos hallgatók. Hallgatóként a korai MEFESZ tagja. 1948. április 14-én munkájával (egy virágtartó vázával) az Országos Magyar Iparművészeti Társulat pályázatának egyik nyertese a Főiskolán.
Bár tanulmányait jeles minősítéssel végezte, de (több hallgatótársával együtt) a Rákosi Mátyásné hallgatótársuk személye körül 1948-tól kibontakozó paranoid főiskolai közeg áldozatává vált: két év után a főiskolán kívül találta magát. Ezt követően a keresőfoglalkozás mellett sem szakította meg kapcsolatát a művészettel: a Szandai Sándor szobrászművész vezette művészkörbe járt, követ faragott, mintázott.
Felesége és alkotótársa 70 éven át Szegedi Éva Juliánna (1928-2021),Kiállítási meghívó szövege (1970)Halotti anyakönyvi kivonat (ME2205227) aki maga is textil- majd ötvösszakos iparművész volt.Az Országos Magyar Iparművészeti Főiskola növendékeinek névsora az 1948-49 tanév I. félévében (Kelt: Budapest, 1948. október 23., Kozma Lajos s.k. főiskolai igazgató (MOME Levéltár)
Tagja volt a Művészeti Alapnak, majd annak megszűnése után a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1990-től párhuzamosan az újonnan létrejött Képzőművészek és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesületének is tagja lett.Kollektív Kiállítás leírása, 1990 (Képcsarnok Vállalat és Képzőművészek és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesülete)
Művészeti pályafutása Művészeti munkássága nem szorítkozott az ékszerötvösségre: elsősorban a műtárgyötvösséggel foglalkozott. A szobrászat iránt érzett vonzalma párosult érdeklődésével az ötvösség felé. Készültek kőből faragott kültéri szobrai, öntvény kisplasztikái és fémből ötvösmunkával létrehozott szobrai. Alkotómunkája a kis sorozatban készült lakberendezési tárgyakon (dísztálcákon, szobrokon, kazettákon, kisplasztikákon) tetten érhető organikus és absztrahálásban született stílusjegyek letisztulásában csúcsosodott ki, mely sajátosságok a pályatársak szemével nézve is egyedivé teszik műalkotásait. Anyaghasználatában kezdetben a bronz, réz és ezüst alapanyagok a jellemzők, később a tűzzománc felhasználása. Első kiállításán bemutatkozó művei bronz-, ólom- és kőszobrok.
1965 után főfoglalkozásban ötvösként dolgozik, ekkortól termékeny korszakot tudhat maga mögött.Az 1970-es kiállítási meghívó szerint
Egy különleges kezdeményezésként 1967. december 17-én a Thorma János Múzeumban egyetlen esztendőre tervezett kiállítássorozat indult, melynek keretében ötvösművészeti alkotásaival mutatkozott be újra. Ezt követően több kiállításon kapott megjelenési lehetőséget.
Legfőbb belföldi megrendelője a Képcsarnok Vállalat volt, emellett számos dísztárgyat adott el külföldre (pl. NDK, Venezuela) is. Értékesítésre szánt ötvösmunkáit összetéveszthetetlen "Móga" ötvösjegy (kalapált jelzés vízszintes aláhúzással) azonosítja, kétféle (kisebb és nagyobb szignó) típusban.
Művészi életpálya végén modern művészeti megoldásokkal kísérletezett: további útkeresésként nyitott a galvanotechnika tágabb lehetőségeinek kiaknázása felé (galvanoplasztika, galvanosztégia), és az ezen technológiák adta megoldásokat párosította a hagyományos kézimunka, anyagformálás, hegesztés, forrasztás, poncolás, trébelés, domborítás, cizellálás, felületkezelés és ötvözés, színes patinázás, tűzzománcozás módozataival. Külön értékesek a vörösréz alapanyagból készített, olykor tűzzománc betétekkel is ellátott, patinázott (kulturális antropológiai tematikájú vagy organikus) fali dísztálai (figurális lemezszobrászat), melyek egyedi vagy kis sorozatban készült műalkotások. Késői alkotó éveiben olaj- és akvarell festészettel foglalkozott.
1991-ben részletes, a "magyar mondavilág egy-egy motívumát" megjelenítő terveivel részt vett az MNB által a Magyar Köztársaság új forint pénzérmékre kiírt tervpályázatán.bélyegkép|169x169px|1970-es társkiállítás plakátja
Kivételes esetben vállalta fém műalkotások restaurálását is (pl. 1995-ben az egervári templom díszcsillárját, amely Németh István 1916-ban készült műalkotása).
Saját megfogalmazása szerint (1970)
Munkájáról a Magyar Televízió átfogó képriportot vetített.
Méltatásai Egyéni kiállítás, Paál László Terem, Budapest, 1983:
Művészet folyóirat (1970. 12. szám 39. p.):
Thorma János Múzeum 1967. évi jelentése:
Országos sajtótudósítás 1970-ből:
Koczogh Ákos művészettörténész, egyetemi tanár 1977-ben:
Jelölés a Ferenczy Noémi-díjra 2016-ban:
Kiállításai
Egyéni kiállítások 1970, Budapest - Paál László Terem, Képcsarnok Vállalat (1970. szeptember - 63 db alkotással) 1983, Budapest - Paál László Terem, Képcsarnok Vállalat (1983. szeptember 1-15.)
Válogatott csoportos kiállítások 1957, Miskolc - III. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás (Herman Ottó Múzeum) 1962, Budapest - IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítás (Műcsarnok, 1962. április 29. – június 30.) 1967/68, Kiskunhalas - Thorma János Múzeum (kiállítássorozat alkalmával)Művészet folyóirat, 1967. november, 45. p Szeged 1990, Budapest - Csontváry Terem, Kollektív Kiállítás (Képcsarnok Vállalat és Képzőművészek és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesülete, 1990. július 19-28.) 1990, Budapest - Csók István Galéria, Kollektív Kiállítás (Képcsarnok Vállalat és Képzőművészek és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesülete, 1990. július 19-28.)Kollektív Kiállítási meghívó, 1990 (Képzőművészek és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesülete), szám: ÉVISZ-90-264 2022, Párizs-Versailles - Salon international d'art contemporain (Paris Expo, Pavillon 5, Porte de Versailles, 2022. január).Art3f Catalogue "Paris" (2022)
Jegyzetek
További információk Műgyűjtő 1970/2. 58. p. és 1971/1. 56. p. Koczogh Ákos: Fémművesség (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1977, ) Bakonyvári M. Ágnes: Kortárs ötvösművészet (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 2001, )
Kategória:1927-ben született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar ötvösművészek Kategória:Magyar szobrászok