Schill Imre (Budapest, 1888. május 31. – Budapest, Józsefváros, 1954. október 11.) belgyógyász, kórházi főorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Életpályája Schill Salamon (1849–1918) klasszika-filológus, a Rabbiképző tanára és Frommer Jenny (1868–1954) fiaként született. A Budapesti VII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett jeles eredménnyel (1905). Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte (1905–1910). Egyetemistaként, 1908 és 1910 között, a Tangl Ferenc vezetése alatt álló Élet és Kórvegytani Intézetben sajátította el a laboratóriumi munka manuális részét. Diplomája megszerzése után a Korányi Sándor által vezetett Klinikára került díjtalan gyakornoknak. Amikor Bálint Rezső átvette az I. sz. Belklinika irányítását, magával vitte Schillt, s ott dolgozott az első világháború kitöréséig. Az 1916-os évig csapatorvosi szolgálatot teljesített, majd a Rokkantügyi Hivatal által fenntartott különleges rózsahegyi gyógyintézetbe került helyettes osztályvezető főorvosnak. Az intézet vezető főorvosa Tállyai Róth Miklós volt, aki szintén Korányi tanítványa volt. A háború után visszakerült az I. sz. Belklinikára díjas gyakornoknak. 1919 szeptemberétől gyakornoki díjazással fizetéstelen tanársegédként dolgozott. 1922-ben II. tanársegéd, 1925 szeptemberétől a Klinika I. tanársegédje volt. 1928-ban a „mellkasi szervek megbetegedései“ című tárgykörből magántanárrá habilitálták.Hivatalos Közlöny, 1928. október 15. (36. évfolyam, 21. szám) Bírálói Korányi Sándor és Bálint Rezső voltak. Ugyanebben az évben megválasztották a Pesti Izraelita Hitközség Kaszab-féle Poliklinikájára főorvosnak. Négy évvel később osztályvezető főorvossá nevezték ki. 1944 októberében munkaszolgálatra, sáncásásra hurcolták, de sikerült megszöknie és a háború végéig az Akácfa utcában felállított gettó-szükségkórházban dolgozott. A háború után a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működésé elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozták számára.Magyar Közlöny, 1946. június 9. (130. szám) 1949-ben személyi különbözőségek miatt megvált a Zsidókórháztól és átvette a Szent Rókus Kórház I. számú Belgyógyászati Osztályának vezetését.

Házastársa Ligeti Klára (1889–1967), akivel 1951-ben kötött házasságot.

A Kozma utcai izraelita temetőben (5B parcella, 7. sor, 1. sírhely) nyugszik. Temetésén a Rókus Kórház orvosainak nevében Kubányi Endre, a szakszervezet nevében Gráf Ferenc mondott beszédet.

Művei

A phloridzin-hatás lényege. A phloridzin hatása a szőlőczukor égésére. (Orvosi Hetilap, 1914, 48.) Könnyebb tüdőbetegek szabadságolása alkalmával szerzett tapasztalatok. Statisztikai tanulmány. (Orvosi Hetilap, 1917, 38.) Mellkasi folyadékfelhalmozódást utánzó májtályog esete. (Orvosi Hetilap, 1917, 43.) A mesterséges pneumothorax befolyása a contra­lateralis tüdőfélre. (Orvosi Hetilap, 1920, 21–22.) Felhasználható-e Basedow-kórnál respiratiós vizsgálat helyett az adrenalinérzékenység meghatározása? Csépai Károllyal. – A vérnyomás befolyásolása vízkísérlettel. Patai Józseffel. – Streptothrix által előidézett pleuropneumonia esete. (Orvosképzés, 1924, 3.) A vér maradéknitrogenjének mesterséges befolyásáról intravénás ureuminjectiókkal. Kunze Jánossal. (Magyar Orvosi Archívum, 1924, 25.) A mesterséges pneumothorax-szal kezelt tüdőbetegek vitalcapacitásának, pneumothorax nyomásának és tüdőcollapsusának összefüggéséről. (Orvosképzés. 1925, 1.) Polymyositis esete. (Orvosi Hetilap, 1925, 38.) Az alsó tüdőhatár topographikus kopogtatásáról. (Orvosi Hetilap, 1927, 28.) A vörösvérsejtek felismeréséről vizeletüledékben. (Orvosi Hetilap, 1927, 29.) Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához I. A légzés mélységének változásáról respiratiós vizsgálat közben. Doleschall Frigyessel. – Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához. II. A respiratiós vizsgálat befolyásáról az alveolaris CO2-tensióra Basedow-kóros és normális egyénen. Weiss Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1927, 28.) Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához. III. A Krogh-féle eljárás hatása a légzés egyenletességére. Baitz Gézával. – Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához. IV. A respiratiós anyagcsere viselkedése hosszantartó kísérletben. (Magyar Orvosi Archívum, 1928, 29.) Az adrenalin hatásáról a respiratiós gázcserére Addison- és Basedow-kórnál. (Magyar Orvosi Archívum, 1929, 30.) A statika munka hatása a gázcserére. Ernst Zoltánnal. – A hypophysis hátsólebenykivonatának hatása a gázcserére. Fernbach Józseffel. (Magyar Orvosi Archívum, 1930, 31.) Az insulin-kezelés alatt fellépő anaphylaxiaszerű állapot megelőzéséről. (Orvosi Hetilap, 1931, 28.) Addison kór mellékveseetetésre javult, 2½ éve észlelt esete. (Orvosi Hetilap, 1931, 29.) A classikus physikalis vizsgálómódszerek és a Röntgen-vizsgálat határairól a tüdő és mellhártya betegségeinek diagnostikájában. (Orvosi Hetilap, 1932, 3.) A „vicariáló emphysema“. (Orvosi Hetilap, 1935, 45.) Látszólagos positiv venapulsus. (Orvosi Hetilap, 1938, 7.) A pneumothoraxnyomás izzadmány mellett. (Orvosi Hetilap, 1938, 14.) Centrális eredetű múló hypertonia agyvérzés kíséretében. (Orvosi Hetilap, 1939, 25.) Sorozatos sinusextrasytolék vezetési zavarral. (Orvosi Hetilap, 1942, 23.) A háború- és az ostromokozta nélkülözések és túlerőltetések hatása a belgyógyászati betegségekre. (Orvosok Lapja, 1946, 1.) Az ágyéki és kereszttáji fájdalom diagnosztikája. (Orvosok Lapja, 1946, 25.) Megfigyelések extrasystoliás bigeminiában. (Orvosok Lapja, 1947, 25.) A vérátömlesztés complicatióinak elkerüléséről. (Orvosok Lapja, 1947, 52.) A mesterséges pneumothorax és a normális tüdő kopogtatási hangja. (Orvosi Hetilap, 1948, 21.) Megfigyelések a vénás pulsusról. (Orvosok Lapja, 1948, 32.) A diagnostics májpunctio. (Orvosok Lapja, 1948, 33.) A mellkas hintamozgása. (Orvosi Hetilap, 1950, 18.) A balneo-physikotherapia indikációi a nem rheumás belgyógyászati betegségekben. (Orvosi Hetilap, 1950, 31.) A kyphoskolitikusok légzésmechanizmusa. (Orvosi Hetilap, 1951, 17.) Az epigastrialis pulsatió. (Orvosi Hetilap, 1951, 39.) A gyakorlatból a gyakorlatnak. (Orvosi Hetilap, 1952, 23.) Cardialisan decompensált diabetes insipidus víztelenítése. (Orvosi Hetilap, 1952, 32.) Megfigyelések a vérnyomásról. (Orvosi Hetilap, 1952, 37.) A Basedowkórosok lehető gyors és biztonságos műtéti előkészítése. (Orvosi Hetilap, 1952, 44.) A hypertonia betegség befolyásolhatóságának megítélése. (Orvosi Hetilap, 1953, 17.) Az Rh-factor és jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1954, 18.)

Díjai, elismerései Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján II. osztályú Vöröskereszt érdemérem

Jegyzetek

Források

Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001

További információk

Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek