Joe Biden, aki 2021. január 20-tól az Amerikai Egyesült Államok elnöke, 2009 és 2017 között az ország alelnöke volt, előtte pedig 1973-tól 2009-ig az Egyesült Államok Szenátusának tagja. A Demokrata Párt tagja, 2008-ban másodjára is elindult az elnöki posztért, majd miután visszalépett, Barack Obama alelnökjelöltje lett. 2008-ban megválasztották alelnöknek, majd újraválasztották 2012-ben. 2019 áprilisában Biden bejelentette harmadik elnöki kampányát. 2020 augusztusában megválasztották a Demokrata Párt jelöltjének, majd novemberben legyőzte a republikánus elnök Donald Trumpot, a 2020-as elnökválasztáson.
Karrierje során Biden a Demokrata Párt egyik legfontosabb alakja volt. Politikai elhelyezkedését tekintve közép-baloldali politikus, ő is ennek vallja magát. Biden politikájának fontos része a középosztálybeli és munkásosztálybeli amerikaiak szükségleteinek kiemelése, általában ezen csoportok is fő támogatói. Egyesek Ted Kennedyhez hasonlóan populistának tartják, akit Biden mentorának tekint; mások az európai kereszténydemokratákhoz hasonlítják.
Társadalom
Abortusz 2019-ben Jamal Brown, Biden szóvivője azt írta, hogy mikor Biden 1973-ban megérkezett a Szenátusba, azt gondolta, hogy a Roe kontra Wade rossz döntés volt, de most már úgy érzi, hogy a Roe kontra Wade alapvető jog és nem kellene visszavonni. A Roe kontra Wade szerint az Egyesült Államok Alkotmánya mindig védi a nő döntési lehetőségét a saját testéről. Egy 2006-os interjúban azt nyilatkozta, hogy „Nem úgy tekintek az abortuszra, mint egy döntés vagy egy jog. Szerintem mindig egy tragédia.”
1976-tól 2019. június 5-ig támogatta a Hyde Amendmentet, amely megakadályozza, hogy szövetségi pénzből fizessenek abortuszért, kivéve ha az szexuális erőszak, vérfertőzés vagy a nő életének megmentése miatt szükséges. 2019 júniusa óta támogatja ennek visszavonását. 1981-ben amellett szavazott, hogy a szövetségi kormány ne támogassa pénzügyileg a szexuális erőszak és vérfertőzés áldozatainak abortuszát.
Egészségügy Joe Biden a 2020-as elnökválasztási kampánya során egy olyan tervvel állt elő, amivel több millió amerikai juthatna betegbiztosításhoz.
Belbiztonság Az 1995‑ös Oklahoma City‑i bombatámadás után, 1995. április 19-én, Biden létrehozott egy terrorizmus ellenes törvényjavaslatot, amely végül nem volt sikeres a Szenátusban. Támogatta a 9/11 Commission javaslatait a terrorellenes küzdelemben, de megvédte a Guantánamói-öbölben börtönben lévő gyanúsítottak habeas corpus jogait. Az 1990-es években támogatta 36 katonasági projekt megvétózását. Az American Civil Liberties Union (ACLU) 60%-os értékelést adott neki, amely alapján a polgári jogokkal kapcsolatos szavazásokon keverten szavazott. A terrorellenes háborúval kapcsolatban, 2001-ben Biden támogatta a USA PATRIOT Actet.
Bevándorlás
Szenátus Szenátusban töltött ideje alatt Biden támogatta az 1986-os bevándorlási törvényjavaslatot (amely sikeres volt) és a 2007-es bevándorlási reform javaslatot (amely sikertelen volt) is. Egy 2007-es vitában Biden azt mondta, hogy nem praktikus és drága lenne deportálni az összes illegális bevándorlót az Egyesült Államokból, illetve azt ajánlotta, hogy hozzájuthassanak amerikai állampolgársághoz: „Ellenőrizzük őket, válogassuk ki a bűnözőket, küldjük őket vissza és adjunk lehetőséget a többinek, hogy a következő évtizedben állampolgárok lehessenek. Emberek, hogy elnökök legyetek néha nem árt, ha praktikusak is vagytok.” 2006-ban támogatta a törvényjavaslatot, amely engedélyezte egy kerítés felépítését a mexikói határon, főleg a drogkereskedelem lecsökkentésére. 2007-ben azt nyilatkozta, hogy az illegális bevándorlás nem fog megállni, amíg az amerikai munkáltatók felveszik őket.
Alelnökként Alelnökként Biden támogatta a 2013-as bevándorlási reformot, amelyet négy demokrata és négy republikánus szenátor hozott létre. Ez a javaslat 13 év alatt adott volna lehetőséget illegális bevándorlóknak, hogy állampolgárok legyenek.
Bűnözés bélyegkép|260x260px|Biden az 1994-es törvényjavaslat aláírásán ad beszédet. Háttérben (első sor, ülve) Bill Clinton elnök és Janet Reno. Biden társszerzője volt egy 1994-es törvényjavaslatnak, amelybe tartozott többek közé több rendőr kiképzése, börtönbüntetések megemelése és új börtönök építése. A törvénynek köszönhetően visszaesett a bűnözési ráta.
George Floyd meggyilkolása után 2020 júniusában Biden a következő beszédet adta: „Ugyan nem hiszem, hogy szövetségi dollároknak olyan intézményekbe kéne jutniuk, amelyek megszegik az emberek alapvető jogait vagy rögtön erőszakhoz fordulnak, nem támogatom a rendőrség támogatásának csökkentését.” Beszédet mondott George Floyd temetésén is. 2020 szeptemberében elítélte az afroamerikaiak elleni erőszakot és az intézményes rasszizmust az Egyesült Államokban.
Fegyvertartás Karrierje során Biden támogatta a fegyvertartás visszaszorítását. Ugyan támogatta az 1986-os törvényjavaslatot, amely védte a fegyvertulajdonosokat, ő volt az 1993-as törvényjavaslat szerzője is, amely betiltotta a gépkarabélyok tartását. Az NRA (National Rifle Association) F besorolást adott neki szenátori ideje alatt.
Biden támogatta az 1993-as Brady Handgun Violence Prevention Actet, amely öt napos várakozási időt hozott a kézifegyverek megvásárlására. Fontos szerepe volt az 1994-es Federal Assault Weapons Ban megírásában, amely betiltotta több fegyver gyártását, eladását és tartását. Miután 2004-ben lejárt a tiltás, Biden támogatta meghosszabbítását 2007-ben. Az Obama-kormány is ismét megpróbálta meghosszabbítani, sikertelenül. 2005-ben ellenezte a Protection of Lawful Commerce in Arms Act (PLCAA) törvényjavaslatot, amely fegyveres erőszakkal kapcsolatos perektől védte volna a fegyvergyártókat.
A 2012-es mészárlást követően a Sandy Hook Általános Iskolában, Obama Bident nevezte ki a a fegyveres erőszak elleni munkacsoport élére. Javaslatai között voltak a háttérellenőrzések, az állami kutatások újraindítása a fegyveres erőszakról és a szövetségi gépkarabély-tiltás visszahozatalát. A 2020-as elnöki kampányában is hasonló tervei voltak, a PLCAA visszavonásával együtt.
Halálbüntetés 2019. június 20. óta Biden ellenzi a halálbüntetést. Támogatja, hogy eltöröljék szövetségi szinten és motiválja az államokat is, hogy ezt tegyék. Ezek mellett úgy gondolja, hogy a halálsoron lévők inkább életfogytiglan börtönbüntetést töltsenek. 2019 júniusa előtt támogatta a büntetési formát. Eredetileg ő írta azt a törvényjavaslatot 1994-ben, amelynek része volt, hogy 60 új bűncselekményért lehetett halálbüntetést adni. Ezek mind emberöléshez, terrorizmushoz és egyéb halálban végződő bűncselekményekhez kapcsolódtak.
Internetbiztonság 2006-ban, a CNET.com Bidennek egy 37,5%-os értékelést adott szavazatai alapján. Támogatta a Platform Equality and Remedies for Rights Holders in Music Actet 2007-ben.
Biden ezek mellett támogatta a Comprehensive Counter-Terrorism (SB 266) és a Violent Crime Control (SB 618) törvényjavaslatokat, amelyek mind tiltották a titkosítást.
Kábítószerek Biden pályafutása alatt az egyik fő támogatója volt a kábítószer elleni háborúnak. Az 1980-as években történt crack-járvány idején, Biden elnöke volt a Szenátus Bírósági Tanácsának, amely több kábítószer-használókat büntető javaslatot is elfogadott. 1985-ban támogatta az Anti-Drug Abuse Actet, amely különbséget tett a crack kokain és a porkokaint használó emberek elítélése között. Szegény, fekete emberek gyakrabban használtak crack kokaint, mint a gazdag fehér osztály, így nagyobb esélyük volt arra (közel hússzor akkora), hogy börtönbe kerüljenek. Később elismerte a negatív oldalát a törvényjavaslatnak és 2010-ben támogatta a Fair Sentencing javaslatot, amely eltörölte a minimum öt éves börtönbüntetést az először kokainnal letartóztatott személyekről és megpróbálta visszavonni a crack kokain és a porkokain büntethetősége közötti különbségeket.
Támogatta a pénzügyi támogatás megemelését drogellenes célokra. Ezzel kapcsolatban gyakran kritizálta Ronald Reagan elnököt, 1982-ben azt nyilatkozta, hogy „dollárokat tekintve az elkötelezettség minimális.” Ugyanígy kritizálta George H. W. Bush drogellenes stratégiáját: „nem elég erőszakos és merész [...] Amire szükségünk van az még egy D-Nap, nem még egy Vietnám, nem egy háború, amelyet olcsón küzdünk.” 1982-ben támogatta egy kormányhivatal létrehozását, amely megfigyelné a kormány drogellenes politikáját. Ezenkívül mellette volt, hogy iskolák közelében (300 m) droggal elfogott kereskedőket hosszabb időre börtönözzék be.
A 2000-es évek elején felszólalt a rave-ek ellen, amelyeket az ecstasy és más illegális drogok központjának nevezett. Támogatta a Reducing Americans’ Vulnerability to Ecstasy (RAVE) Actet 2002-ben, illetve ennek utódját, a Illicit Drug Anti-Proliferation Actet, amely 2003-ban lett törvény, egy nagyobb bűnözési törvényjavaslat részeként. Ezen javaslatok már büntettek olyan bulihely tulajdonosokat is, akik tudtak róla, hogy drogfogyasztás folyik rendezvényeik alatt.
Biden ellenezte a marihuána legalizálását 1974-ben, karrierje kezdetén. 2010-ben még mindig ugyanezen a véleményen volt azt, mondva, hogy „Még mindig azt hiszem, hogy egy drog, amely rosszabb kábítószerek használatához vezethet. Életem nagy részét ezzel a témával töltöttem a Bírósági Tanács elnökeként. Szerintem hiba lenne legalizálni.” Egy 2014-es interjúban azt mondta, hogy „arra koncentrálni, hogy marihuánát használó embereket ítéljünk el, csak erőforrások vesztegetése,” de ennek ellenére azt mondta, hogy „az adminisztráció politikája még mindig nem legalizáció.” 2019-ben és 2020-ban, kampánya során támogatta a marihuána használat büntethetőségének megszüntetését és a egészségügyi marihuána legalizálását. 2022-ben elnöki megbocsátást adott minden olyan börtönben lévő személynek, akit marihuána birtoklásért ítéltek el.
Alelnökként aktív volt Közép-amerikai vezetőkkel drogkartellek és drogkereskedelem témájában, illetve az ebből következő bevándorlásról az Egyesült Államokban.
LMBTQ+ balra|bélyegkép|260x260px|Biden aláírja az elnöki rendeletet 2021 januárjában, amely visszavonja a transzneműek kitiltását a hadseregből, amely törvényt Donald Trump hozott meg. Szenátorként Biden 1993-ban támogatott egy széleskörű védelmi törvényjavaslatot, amelynek része volt a „ne kérdezz, ne mondd el” szekció (meleg és biszexuális emberek szolgálhattak a hadseregben, de nem, ha nyíltan is vállalták szexualitásukat. A diszkrimináció ellen is védett a javaslat) is, miután arra szavazott, hogy távolítsák el. Alelnökként Biden támogatta ezen szekció eltávolítását a törvényből, hogy attól kezdve nyíltan meleg, leszbikus és biszexuális személyek is lehessenek a hadsereg részei. bélyegkép|260x260px|Joe Biden, ahogy kifejezi támogatását LMBTQ fiatalok felé az It Gets Better projekt részeként.