Csehély Aladár (Székelyudvarhely, 1895. október 4. – Budapest, 1964. november 7.Gyászjelentése) nyugalmazott gimnáziumi tanár, a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének alapító tagja, újjászervezésétől alelnöke, a volt Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnöke, az Országos Gyorsíró- és Gépíró-Versenybizottság volt alelnöke.Gyászjelentése2
Életpályája A budapesti egyetemen szerzett magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát. 1919-től, Budapesten gimnáziumi tanár volt. Fontos szerepe volt a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének 1925-ben történt megalakításában. 1927-től az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság tagja, később titkára, majd elnöke volt a bizottság 1950-ben történt megszüntetéséig. 1930–1944 között felelős szerkesztője volt a Gyorsírástudomány című szaklapnak.
Az egységes m. gyorsírás jeles szakembere, számos elméleti tanulmány, ismertetés és segédkönyv szerzője. A beszédgyorsírás fejlődésének évtizedekre irányt szabott Radnai Bélával együtt összeállított Nagy rövidítésgyűjtemény (Budapest, 1935) című munkája.
Családja Szülei: Csehély Adolf (1854–1904) állami főreáliskolai tanárÉdesapja gyászjelentése és Becsek Eszter voltak.Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1186/1964. folyószám alatt. 1937-ben, Budapesten házasságot kötött Kakujay Olgával. Fia, Dr. Csehély Endre volt.
Temetése a Farkasréti temetőben történt (608-473. templomi fülke).Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
Művei Nagy rövidítésgyűjtemény (Radnai Bélával, Budapest, 1935)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar gyorsírók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek