Harold Edward James Aldridge ausztrál-brit író és újságíró. Világháborús riportjai világszerte jelentek meg. Több mint 30 könyv szerzője volt, úgymint szépirodalmi és ismeretterjesztő művek, köztük háborús és kalandregények, valamint gyerekeknek szóló könyvek.
Életrajza Aldridge White HillsbenWhite Hills született, BendigoBendigo város Ausztráliában, Victoria állam földrajzi központja közelében. egyik külvárosában, Victoria államban. Az 1920-as évek közepére az Aldridge család Swan HillbeSwan Hill egy város Victoria északnyugati részén, Ausztráliában a Murray Valley Highway mellett és a Murray folyó déli partján, a Loddon folyó találkozásától lefelé. költözött, és Aldridge sok ausztrál története az ottani életén alapul. A London School of Economicsban tanult. Visszatért Ausztráliába, és 1935 és 1938 között a The Sun News-PictorialnálA Sun News-Pictorial (The Sun) egy reggeli napilap volt, amelyet Melbourne-ben adtak ki, 1922-től egészen a The Heralddal történt 1990-es egyesüléséig, a Herald Sun megalakításáig. dolgozott Melbourne-ben.E. Morris Miller & Frederick T. Macartney, Australian Literature, Sydney, Angus and Robertson, 1956, p.34. 1938-ban Aldridge Londonba költözött, ahol 2015-ben bekövetkezett haláláig maradt.
A második világháború alatt Aldridge haditudósítóként szolgált a Közel-Keleten, és beszámolt a tengelyhatalmak Görögország és Kréta elleni invázióiról. Tapasztalatai alapján megírta első regényét, a Signed with Their Honor-t és a könyv 1942-ben jelent meg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is, és azonnal bestseller lett. A regény középpontjában a brit Királyi Légierő egy kitalált fiatal pilótája, John Quayle áll, aki elavult GladiatorA Gloster Gladiator egy brit gyártású kétfedelű vadászgép. repülőgépekkel repül az igazi 80-as osztagbanA No. 80 Squadron RAF a Királyi Repülő Hadtest (Royal Flying Corps) és a Királyi Légierő százada volt, amely 1917-től 1969-ig tevékenykedett. Az első és a második világháború alatt is működött. a tengelyhatalmak nagyobb és erősebb légiereje ellen Görögország, Kréta és Észak-Afrika felett 1940–1941 között. A regényt jelentős dicséretben részesítették a recenzensek, köztük a The Miami News, amely szerint "...olyan látványosak a leíró részek, hogy az olvasó megízleli a port és érzi a rovarcsípéseket az egyiptomi hőségben." Herbert Faulkner West amerikai kritikus kijelentette, hogy a könyv "valódi ígéretet mutatott", és háborús regényei közül a legjobbnak minősítette.Faulkner-West, Herbert, The Mind on the Wing. Coward-McCann inc, USA. 1947, pp. 233–234. A könyv Aldridge egyik legsikeresebb könyvének bizonyult, és 1988-ig nyomtatták. Az 1943-as kísérlet, hogy a regény alapján filmet készítsenek, félbemaradt, amikor a forgatás során két Gloster Gladiator kétfedelű repülőgép megsemmisült egy légi ütközésben az Egyesült Királyság Shropshire-i RAF bázisán."Individual History", RAF Museum.
Második regénye, The Sea Eagle (1944), amelynek középpontjában az ausztrál katonák álltak Kréta 1941-es bukása idején és után, szintén sikeres volt, de kevésbé kedvező kritikákat kapott, mint az első könyve. Az amerikai kritikus, N. L. Rothman azonban a Saturday Review-ban méltatta a regényt „időtlenségéért” és prózájának magas színvonaláért. Aldridge korai regényeire nagy hatással volt Ernest Hemingway amerikai író irodalmi modora.Harvey, Arnold D. A Muse of Fire: Literature, Art & War. The Hambledown Press, UK. 1998, p. 285. A tengeri sasért Aldridge elnyerte a John Llewellyn Rhys-díjat.
Aldridge legsikeresebb és legszélesebb körben publikált regénye, a The Diplomat 1949-ben jelent meg. Az iráni azerbajdzsáni forradalom közepette játszódó kémkedés és politikai dráma vegyes kritikákat kapott. A The Anglo-Soviet Journal elragadónak és lenyűgözőnek nevezte. Egy KirkusbanA Kirkus Reviews egy amerikai könyvismertető magazin, amelyet 1933-ban Virginia Kirkus (1893–1980) alapított. megjelent amerikai kritika azonban elismerte, hogy a könyv ígéretes és eredeti ugyan, de lassúnak, ismétlődőnek és kínos stílusúnak minősítette.
1950-ben megjelent The Hunter című regénye bebizonyította, hogy Aldridge hajlandó volt különféle műfajokkal és beállításokkal próbálkozni. A regény cselekménye az Ontario bokrosvidék vadonjában élő prémvadászokról szól.
Aldridge következő könyve 1954-ben jelent meg, a Heroes of the Empty View című regénye, amely egy angol hős-kalandort ábrázol a Közel-Keleten T. E. Lawrence és Charles Gordon jegyében. A brit író, Mervyn JonesMervyn Jones (1922. február 27. – 2010. február 23.) brit regényíró, újságíró és életrajzíró, Ernest Jones pszichoanalitikus fia. a Tribune magazinban bírálta a regény cselekményhiányát, a nem meggyőző főszereplőt és a könyv szenvedélytelenségét. Jones azt mondta, hogy Aldridge-nek "lenyűgöző adottságai" vannak regényíróként, de olyan témát kellett találnia, amely "igazán feldobja".http://archive.tribunemagazine.co.uk/article/4th-june-1954/7/the-trouble-with-mr-aldridge A regényre jobb visszhangot adott Walter HavighurstWalter Edwin Havighurst (1901. november 28. – 1994. február 3.) középnyugati kritikus, regényíró, valamint irodalom- és társadalomtörténész. A Miami Egyetem angol professzora volt., aki a Saturday Review-ban írt és "provokatív regénynek nevezte... amely az emberek, a gépek és a politika tekintélyes tudásával íródott". A Kirkus Reviews egyik kritikája a regényt úgy méltatta, hogy "talán a legfontosabb munkája, és az arabok konfliktusairól, ellentmondásairól és dilemmáiról alkotott képében implicit módon... A világ szabadságáért vívott harcának tágabb látásmódja van, ahol a gépek által irányított társadalom válik a normává."
Aldridge visszatért a második világháborúba következő regényével, a I Wish He Would Not Die (1957) című drámával, amely az egyiptomi sivatagi légierőnél játszódik. A Kirkus Reviews hatásos műnek minősítette, amely "a stressz alatt élő és fokozott emberiségtudattal rendelkező férfiakkal foglalkozik, és bemutatja azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatják őket..." Aldridge közvetlen tapasztalatai Egyiptomról a háborús korszak külföldi tudósítójaként és később regényíróként is ihlette az 1961-es, The Last Exile című regényt, amely az 1957-es szuezi válság zűrzavara közepette játszódik. A regény, Aldridge egyik leghosszabb és legambiciózusabb regénye, kevésbé kedvező kritikákat kapott, mint a korábbi munkái. Hal Lehrman a Saturday Review-ban „dagadt unalomnak” titulálta.
Aldridge továbbra is aktuális eseményekből merített ihletet, és a Kelet és Nyugat közötti hidegháborús feszültségek adták neki a témát következő regényéhez: A Captive in the Land (1962), amely az Északi-sark fagyos pusztáin játszódik, ahol egy angol tudós megmenti egy lezuhant orosz repülőgép egyetlen túlélőjét. Mint minden politikai témájú munkájában, itt is megpróbálta feltárni az összes nézőpontot és megjeleníteni a „szürke” zónát az ellentétes erők és hiedelmek között. Ebben az esetben az angolt nyugati társai kezdetben hősnek tekintik, később azonban egyre gyanakvóbban kezelik az orosz kiszabadítására tett erőfeszítései miatt. WG Rogers a Saturday Review-ban így méltatta a regényt: "...az erkölcsi kaland itt nagyobb kihívást jelent, és jobb és gyorsabb olvasmány, mint a fizikai. De végig egy lebilincselő történet, amely a bőröd alá kerül és ott is marad. A regényből 1993-ban készült azonos című film.A Captive in the Land (film)
Az 1960-as évek közepétől Aldridge számos műve gyermekeknek és fiataloknak íródott, és számos későbbi műve szülőföldjén, Ausztráliában játszódik. 1966-os My Brother Tom című regénye a kitalált ausztráliai St Helen városában játszódik, szorosan a Murray folyó melletti Swan Hill városán alapul, ahol gyermekkorának nagy részét töltötte. Ez a regény, amely az első a St Helenában játszódó hat darabból álló sorozatból, miközben két fiatal szerelmi történetét mutatja be, morális és politikai dilemmákat és elképzeléseket tárt fel, jelen esetben a város katolikus és protestáns polgárai közötti súlyos feszültségeket.Michael Stone, "Mockers and Scoffers: Town v. Self in James Aldridge's St Helen Novels" , Working Papers in Australian Studies (Working Paper No 24), Australian Studies Centre, Institute of Commonwealth Studies, University of London, October 1987. A regényből 1986-ban tévés minisorozat lett, Gordon JacksonGordon Cameron Jackson (1923. december 19. – 1990. január 15.) skót színész. és Keith MichellKeith Joseph Michell (1926. december 1. – 2015. november 20.) ausztrál színész, aki elsősorban az Egyesült Királyságban dolgozott és leginkább VIII. Henrik angol királyt ábrázoló televíziós és filmes alakításairól volt ismert. főszereplésével. A St Helen sorozat másik része, a The True Story of Lilli Stubeck, 1995-ben a Children's Book Council of Australia az év könyvévé választotta. 1973-ban írt gyermekregényét, a Sporting Proposition-t az 1975-ös, Ride a Wild Pony című Disney-filmnek adaptálták.Ride a Wild Pony (film)
1971-ben a 7. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének tagja volt. Aldridge 1972-ben Lenin-békedíjat kapott "a béke megőrzéséért folytatott kiemelkedő küzdelméért". Abban az évben megnyerte a Nemzetközi Újságírók Szervezetének aranyérmét. Elnyerte a Béke VilágtanácsánakA World Peace Council egy nemzetközi kommunista szervezet, amely az egyetemes leszerelést, a szuverenitást és függetlenséget, valamint a békés együttélést, valamint az imperializmus, a tömegpusztító fegyverek és a diszkrimináció minden formája ellen kampányol. aranyérmét is. A The True Story of Spit Macphee (Viking, 1986) című könyvéért elnyerte az éves Guardian Children's Fiction Prize díjat, egy olyan egyszeri könyvdíjat, amelyet egy brit gyermekírók zsűrije ítél oda."Guardian children's fiction prize relaunched: Entry details and list of past winners", The Guardian, 12 March 2001. Retrieved 5 August 2012.
Művei Signed with Their Honour (Brown, Little & Co, 1942) The Sea Eagle (Michael Joseph, 1944), a John Llewellyn Rhys-díj nyertese, 1945 Of Many Men (Michael Joseph, 1946) The Diplomat (Bodley Head, 1949) The Hunter (Bodley Head, 1950) Heroes of the Empty View (Bodley Head, 1954) Undersea Hunting for Inexperienced Englishmen (Allen & Unwin, 1955) I Wish He Would Not Die (Bodley Head, 1957) The Last Exile (Hamish Hamilton, 1961) A Captive in the Land (Hamish Hamilton, 1962) My Brother Tom (Hamish Hamilton, 1966) The Statesman's Game (Hamish Hamilton, 1966) The Flying 19 (Hamish Hamilton,1966) Cairo – Biography of a City (1969) Living Egypt, with Paul StrandPaul Strand (1890. október 16. – 1976. március 31.) amerikai fotós és filmes, aki modernista fotóstársaival, például Alfred Stieglitzzel és Edward Westonnal segítette a fotózást, mint művészeti formát a XX. században. (1969) A Sporting Proposition (Ride a Wild Pony) (Little Brown, 1973) The Untouchable Juli (Little Brown, 1974) Mockery in Arms (Little Brown, 1974) The Marvellous Mongolian (Macmillan, 1974) One Last Glimpse (Michael Joseph, 1977) Goodbye Un-America (Michael Joseph, 1979) The Broken Saddle (Julia Macrae, 1982) The True Story of Lilli Stubeck (Hyland House, 1984) The True Story of Spit Macphee (Viking, 1986), a Guardian Prize és a New South Wales Premier's Literary Award irodalmi díjának nyertese The True Story of Lola Mackellar (Viking, 1992) The Girl from the Sea (Penguin, 2002) The Wings of Kitty St Clair (Penguin, 2006)
Filmek Disneyland (TV-sorozat, 1954–1997) – (A Sporting Proposition) Robin Hood kalandjai (TV-sorozat, 1955–1960) – (forgatókönyv) Számíthatsz rám (Последний дюйм) – szovjet film Aldridge novellája alapján (1959) – (The Last Inch) Ride a Wild Pony (1975) – (A Sporting Proposition) Diplomat (TV-film, 1982) – (The Diplomat) My Brother Tom (TV mini sorozat, 1988)) – (My Brother Tom) Spit MacPhee (TV mini sorozat, 1988) – (The True Story of Spit MacPhee 1986) A Captive in the Land (1990) – (A Captive in the Land)
Magyarul A vadász (The Hunter) – Európa, Budapest, 1959 · fordította: Kis Ferencné