bélyegkép|jobbra|260px|Égerlápos erdő a Hanságban
Az égerláp főleg síkvidékek, de néha hegy- és dombvidékek lefolyástalan mocsaras mélyedéseiben vagy feltöltődő morotvák helyén kialakuló, víz által befolyásolt erdőtípus.
Leírás Területükön a talajvízszint a tenyészidőszakban mindig magasan van, egyes égerlápokban állandó vízborítás található, másokban felszínig nedves vagy többnyire nyár végére kiszáradó termőhelyek találhatók.
Előfordulás Míg az Északi- és Dunántúli-középhegységben szórványosan fordulnak elő, addig a Nyugat-Dunántúlon (főleg az Őrség, Vendvidék környékén) vagy a Dél-Dunántúlon (Belső-Somogyban) és az Alföldön: a Nyírség, Szatmár-Beregi-síkság, Duna–Tisza köze, Hevesi-sík, a Hanság és Szigetköz környékén gyakrabban fordul elő.
Értékes faállományuk miatt, mely főleg a mézgás éger és magyar kőris, az égerlápok erdőgazdasági hasznosítás alatt állnak.
Az égerlápokra a különböző céllal végzett vízrendezések jelentenek nagy veszélyt. Több nagy kiterjedésű égerláp, mint például a Hanság, Ecsedi-láp égerlápállományai e vízrendezések miatt mentek tönkre.
A száradó termőhelyű égerlápokat csak a vízutánpótlás megoldásával lehet fenntartani.
Források Tények Könyve. Zöld Ócsai Tájvédelmi Körzet Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Élővilág-védelem
Kategória:Erdők