A nyelvészetben a hiponímia–hiperonímia terminuspár a szavak között lehetséges egyik szemantikai viszonyt nevezi meg. Ez a viszony abból adódik, hogy egy hiperonimának nevezett szó denotátumaiDenotátum: az, amit egy szó megnevez. által alkotott osztály magában foglalja más, hiponimáknak nevezett szavak denotátumait. Jelentéseiket tekintve például a rózsa szó hiponímiai viszonyban van a virág szóval, a virág szó pedig hiperonímiai viszonyban van a rózsa szóval.Bokor 2007, 169. o.Murphy 2006, 446–448. o.Dubois 2002, 87. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 238–239. o.Megjegyzés: az idegen forrásokból származó példák többségének csak a magyar fordítása jelenik meg.

Egyes szerzők azonosnak tekintik a hiperonima és hiponimái együttesét a szemantikai mezővel (jelentésmezővel) általában,Hangay 2007, 506–507. o. mások pedig a szemantikai mező egyik típusával, amelyet „generikus mező”-nek neveznek.Bergez et al. 2010, 105. o.

Szűkebb és szokatlanabb értelmezésben hiponimának nevezik egy alapszóból képzett mindegyik szót, pl. virágocska a virág hiponimája lenne.Bidu-Vrănceanu 1997 állítása, ezt az értelmezést magukévá tevők megnevezése nélkül (446. o.).

A hiponímia/hiperonímia viszonyban álló szavak természete

Ilyen viszonyban vannak azok a szavak, amelyeknek vannak denotátumaik, elsősorban főnevek, pl. virág (hiperonima) – rózsa, viola, tulipán (hiponimák). Szó lehet melléknevekről is, amelyek egyébként főnevesíthetők, pl. piros (hiperonima) – meggyszínű, bordó (hiponimák), valamint igék: megöl (hiperonima) – megmérgez (hiponima).

Egyes esetekben a hiperonima és hiponimái más-más szófajúak, például (az angol nyelvben): emotion ’érzelem’ (főnév hiperonima) – happy ’boldog’, sad ’szomorú’, angry ’mérges’ (melléknév hiponimák); citric ’citrus’ (melléknév hiperonima) – orange ’narancs’, lemon ’citrom’ (főnév hiponimák).

Hiperonima és hiponimái között egyéb különbségek is lehetnek. Például az angol fruit ’gyümölcs’ szó lehet megszámlálható vagy megszámlálhatatlan főnév, de hiponimái (an apple ’egy alma’, a pear ’egy körte’ stb.) csak megszámlálhatóak.

Hiperonima és hiponima különbözhetnek stílusértékük tekintetében is, pl. pooch (a kutya lebecsülő szinonimája mint hiperonima) – terrier (hiponima).

A hiperonimák lehetnek többé vagy kevésbé tág értelműek. Például a dolog nagyon tág értelmű, mivel nagyon sokféle hiponimája lehet (gép, szék stb.), miközben a kutya sokkal szűkebb értelmű, hiszen hiponimái csak a kutyafajták neve.

A hiponímia/hiperonímia jellegzetességei

Ehhez a viszonyhoz kötődik az inklúzió (belefoglalás) fogalma, két szempontból. Egyrészt a hiponima denotátuma vagy denotátumainak osztálya bele van foglalva a hiperonima denotátumainak osztályába, másrészt a hiperonima jelentése bele van foglalva a hiponima jelentésébe.Dubois 2002, 236. o.Collinge 2005, 85. o. Például A gépkocsi egy jármű azt fejezi ki, hogy a gépkocsik osztálya beletartozik a járművek osztályába, amelybe más típusú járművek is tartoznak.Crystal 2008, 239. o. Ezzel szemben a fizika, kémia, matematika, csillagászat, biológia, földrajz, filológia, filozófia stb. szavak mind olyan hiponimák, amelyek magukban foglalják a tudomány hiperonimájuk jelentését.Jarceva 1990, Гипоними́я Giponimija szócikk.

A hiponima legalább egy olyan vonással különbözik hiperonimájától, amely specifikusabbá teszi az utóbbinál, tehát a hiponima jelentése egyénítettebb a vonásai révén, mint a hiperonimájáé. Ezzel szemben a hiponimáról a hiperonimájára való áttérés, pl. az alma szóról a gyümölcs szóra, általánosítással jár a jelentés tekintetében, mivel egy hiperonima denotátumainak osztálya mindig nagyobb, mint az egyik hiponimája denotátumainak osztálya.Bussmann 1998, 525–527. o.

A hiponímia/hiperonímia viszony paradigmatikus, azaz a hiponima és a hiperonimája felcserélhetők egyazon szószerkezetben vagy mondatban, ha azonos szófajúak, de nem akármilyen helyzetben. Például a Rózsákat vett mondat helyett lehet azt mondani, hogy Virágokat vett, de csak akkor, ha a beszélő nem tartja szükségesnek pontosítani, milyen virágokról van szó.

Ez a viszony hierarchikus is, azaz a hiperonima fölérendeltje a hiponimáinak, viszont a hiponima is lehet más szavak hiperonimája.Eifring – Theil 2005, 2. fej., 10–11. o.Crystal 2008, 465. o.

Ugyanakkor a hiponímia/hiperonímia tranzitív viszony. Alapján klasszikus szillogizmusokat lehet felállítani, ha az érintett szavak egyazon kritérium szerint határozhatók meg. Példa: 1. feltétel: A terrier kutya. 2. feltétel: A kutya állat. Következtetés: A terrier állat.

Ilyen szillogizmus révén háromszintű hierarchia állítható fel:Bidu-Vrănceanu 1997, 393. o. fölérendelt szint: állat alapszint: kutya alárendelt szint: terrier

Következésképpen egy szó közvetve vagy közvetlenül lehet hiponimája ugyanannak a hiperonimának. Eszerint fentebb a 2. szinten levő szó közvetlen hiponimája az 1. szinten levőnek, a 3. szinten levő szó pedig közvetlen hiponimája a 2. szinten levőnek, és ugyanakkor közvetett hiponimája az 1. szinten levőnek.

Az alapszinten levő szó használatos szokásosan hiperonimaként, azaz az ember nem arra gondol elsősorban, hogy például a terrier egy állat, hanem arra, hogy egy kutya. Az állat szó túl tág jelentésű, mivel túl sokféle denotátumra vonatkozik a vonásaikat tekintve. Az alapszint feletti ilyen szó túl tudományos benyomást kelt ahhoz, hogy hiperonimaként közhasználatú legyen.

Hangay 2007 a jelentésmezőt mint fogalmi szférát alkotó hierarchia résztvevőiként értelmezi a hiperonima, hiponima és kohiponima fogalmakat. Szerinte például a labda fogalmi szférája az alábbi: fölérendelt fogalom (hiperonima): játékszer mellérendelt fogalmak (kohiponimák): labda, csiga, ugrókötél alárendelt fogalmak (hiponimák): futball-, gumi-, rongylabda

A hiponímia/hiperonímia viszony aszimmetrikus is. Egy szónak lehet több hiponimája, de ezeknek csak egy közvetlen hiperonimájuk lehet. Például a kutya szó hiponimái az uszkár, terrier, spániel stb., de mindegyik közvetlen hiponimája csak a kutya szó.

Az ugyanannak a hiperonimának alárendelt hiponimákat kohiponimáknak nevezik. Ezek kizárják egymást abban az értelemben, hogy legalább egy vonás megkülönbözteti őket. Például a virág szó tulipán és rózsa hiponimái esetében, ha X tulipán, akkor nem lehet rózsa is.Bussmann 1998, 549. o. Van olyan szó is, amely önmaga hiponimája (angolul autohyponym).Crystal 2008, 233. Például az angol dog ’kutya’ szónak a biológiai nemek szerinti hiponimái a bitch ’szuka’ és a dog ’kan kutya’ (önhiponima).Koskela 2015, 2. o.

Hiponímia/hiperonímia definíciókban

A tudományos meghatározások (definíciók) nagy része erre a viszonyra alapszik. Alakjuk lehet X (hiponima) + jellegzetes vonások a hiperonimához viszonyítva + Y (hiperonima), pl. A macska húsevő stb. emlős.Bidu-Vrănceanu 1997, 149. o. A hiperonima meghatározó (definiens) az ilyen meghatározásban. Egyes hiperonimák, mint gép, műszer, szerszám, személy, állat stb., tág értelmük miatt viszonylag nagy szóosztályok meghatározói.Dubois 2002, 132. o.

Nyelvek közötti különbségek a hiponímia/hiperonímia terén

Az egyik ilyen különbség az, hogy a különböző nyelvekben létező olyan kohiponimáknak, amelyeknek ugyanazok a denotátumai, van lexikalizált, egyetlen egyszerű szóból álló közvetlen hiperonimájuk egyes nyelvekben, de nincs másokban. Például a francia nyelvben a chaise ’szék’, tabouret ’támlátlan szék’, fauteuil ’fotel’ stb. szavak hiperonimája a siège szó, de a magyar nyelvben ennek csak a szószerkezeti eredetű ülőbútor vagy ülőalkalmatosság szavak a megfelelői. Olykor szükség mutatkozik arra, hogy legyen hiperonima. Például a franciában nem volt meg a narancs, citrom, mandarin szavak hiperonimája, ezért átvette az olasz nyelvből az agrume ’citrus’ szót.Bidu-Vrănceanu 1997, 67. o.

Egy másik különbség az, hogy az alapszintű szó különböző jellegű lehet egyazon denotátum esetében. Angol példa: animal ’állat’ cow ’szarvasmarha’ cow ’tehén’ – ox ’ökör’

Ebben a hierarchiában az alapszinten (2) a biológiai nemet is kifejező szó van, de a kínai nyelvben ennek a niú a nemet nem kifejező szó felel meg, miközben az alárendelt szinten az angolban is és a kínaiban is nemet kifejező szavak vannak: mǔ-niú ’tehén’ – gōng-niú ’ökör’.

Jegyzetek

Források

Bergez, Daniel et al.: Vocabulaire de l'analyse littéraire (Az irodalmi értelmezés szókincse). 2. kiadás (Epub). Párizs: Armand Colin, Lettres Sup. sorozet, 2010, Bidu-Vrănceanu, Angela et al.: Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest, Editura științifică, 1997. (Hozzáférés: 2022. április 2.) Bokor József: Szókészlettan. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 164–196. o. (Hozzáférés: 2022. április 4.) Bussmann, Hadumod (szerk.): Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York, Routledge, 1998. (Hozzáférés: 2022. április 2.) Collinge, N. E. (szerk.): An Encyclopaedia of Language (Nyelvi enciklopédia). London – New York: Taylor & Francis e-Library, 2005. PDF kiadás. Crystal, David: A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing, 2008. (Hozzáférés: 2022. április 2.) Dubois, Jean et al.: Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs, Larousse-Bordas/VUEF, 2002 (Hozzáférés: 2022. április 2.) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2022. április 2.) Hangay Zoltán: Jelentéstan. In A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor, 2007. . 477–520. o. (Hozzáférés: 2022. április 4.) Jarceva, V. N. (szerk.). Лингвистический энциклопедический словарь (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2022. április 2.) Koskela, Anu: On the distinction between metonymy and vertical polysemy in encyclopaedic semantics (A metonímia és a független poliszémia elhatárolásáról az enciklopédiai szemantikában). www.sussex.ac.uk, 2015. január 23 (Hozzáférés: 2022. április 2.) Murphy, M. L.: Hyponymy and Hyperonymy (Hiponímia és hiperonímia). In Brown, Keith (főszerk.): Encyclopedia of Language and Linguistics (A nyelv és a nyelvészet enciklopédiája). 2. kiadás. 5. kötet. Boston: Elsevier, 2006 (ELL2). 446–448. o.

Kategória:Szemantika