Lefèvre Terézia, egyes forrásokban Lefebre, férjezett nevén Murányi Zsigmondné francia származású magyar színésznő.
Pályafutása Egy francia menekült leányaként született. Első ízben Kolozsváron lépett színpadra, 1803. március 14-én. 1804. május 21-től kimaradt és 1805. január 6-tól újra szerződött és 1806-ig működött ott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Murányi Zsigmond színésszel, akivel egybekelt és vele 1807-ben Pestre szerződött. 1808-ban újra visszatért férjével a kolozsvári színházhoz. Ezután 1811-ben és 1814-ben a pesti és a vidéki színpadokon szerepelt: 1815-től a társulattal együtt Miskolcra költözött, 1819-től Székesfehérváron dolgozott, és 1824-25-ben ismét Kolozsvárt játszott, 1826-27-ben szintén tagja volt a kolozsvári társulatnak. Ezután férjével együtt visszavonult a színi pályától.
Kezdetben naiva szerepkörben lépett fel, utóbb hősnőket alakított nagy átéléssel; a közönség kedvencének tartották. Paulay Ede szerint „természetes fölfogás és bensőség voltak játékának fő érdemei.” A kezdő Déryné Széppataki Róza a tanítványa volt. Színműveket is fordított, pl. Carlo de Federici (1778–1849) Totilas, a góthok királyát.https://real.mtak.hu/159959/1/Ford%C3%ADt%C3%B3.pdf
Családja
Gyermekei: Karolina, született 1810-ben, meghalt 1823. február 10-én, Pécsen. Mint gyermekszereplő tűnt fel. Sírkőfelirata: Állj meg vándor e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti — Lelke az angyaloknál. Virág volt itt, de angyal ott, Tizenhárom tavaszt ért, Ellebegett, sírni hagyott Atyát, anyát s öt testvért. További gyermekei: Antónia, Zsigmond, Sándor, akik szintén szerepeltek színpadon.
Főbb szerepei Eulália (August von Kotzebue: Embergyűlölés és megbánás) Orsina grófné (Gotthold Ephraim Lessing: Emilia Galotti) Podjebrád Katalin, Geréb Erzsébet (Szentjóbi Szabó László: Mátyás király) Adelhaid (Girzik–Katona J.: István király) Cleopatra (Kotzebue: Octavia) Dobrochna (Kisfaludy Károly: Stibor vajda)
Fordításai Camillo Federici– Johanna Franul von Weissenthurn: Totila, a gótok királya (Pest, 1812) Emanuel Schikaneder: A leégett ház (Buda, 1833) Baumfeld: Vallomások (Buda, 1835)
Jegyzetek
Források
További információk
Balogh István: Egy agg magyar színész életéből (Makó, 1927). Magyar Szinházi Lap 1860. 46. sz. (Fáy András). Fővárosi Lapok 1880. 51. sz. Ferenczi Zoltán: A kolozsvári szinház és szinészet története. Kolozsvár, 1897.
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Francia származású magyarok Kategória:Kolozsváriak Kategória:1785-ben született személyek Kategória:1840-ben elhunyt személyek