A Fiumei úti sírkert falsírboltjai teljes egészében műemléki védelem alatt álló, nagy kiterjedésű síremlékegyüttes a budapesti Fiumei úti sírkertben.

Történetük

A Fiumei úti sírkert 1849-ben létesült, és falainál kezdettől fogva a jelentősebb pesti családok kívántak temetkezni. Ebből a célból először egy hosszú, téglával falazott, boltozatos folyosót alakítottak ki a temető négy fala mentén, majd ezt az egyes családok kérésének megfelelően számos kriptára osztották fel. A főkapu két oldalán (nyugati oldal egy része), illetve az északi fal mentén magasabb terasz fedi le a sírboltokat, míg a temető más részein a sírboltok teteje a földfelszínnel esik egybe.Gyökös, i. m., 5. o.

A síremlékek állításakor a megrendelők általában odafigyeltek a művészi szempontokra is, ezért számos síremlék napjainkig őrzi a készítők esztétikai igényességét. A sírkövek nagy részét 19. századi kőfaragó családok (Gerenday, Kauser) készítették, de több síremlék korábbi, lezárt temetőkből került ide, illetve néhány csak a 20. században készült el.

2013 óta a teljes temető műemléki védelem alatt áll, beleértve a falsírboltokat is. Az általánosságokon túl a 2. melléklet a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelethez ezen felül külön is nevesít számos falsíremléket.https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300042.bm

A sírok közül napjainkig (2022) viszonylag kevés lett felújítva. Ezzel szemben sok kifejezetten rossz állapotban van, a növényzet kezdi birtokba venni a helyüket. Néhol a sírkő besüllyedt a földbe, több helyen be is szakadt. A kőkeresztek gyakran ledőlt állapotban találhatók (vagy már úgy se), a felépítmények pedig életveszélyesek. Számos esetben a szobrok és/vagy a sírokat elválasztó rács töredékes, ledőlt, vagy már csak apróbb részletek találhatóak meg belőle.

A síremlékek száma

A síremlékeket hagyományos – a főkapuhoz képest – „jobb”, illetve „bal” oldali számozásban tartják nyilván. A temető túlsó (keleti) oldalán a két számozás a Cisztercita szerzetesrend sírboltjánál találkozik. Eredetileg 599 bal oldali,https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%203/2.%20Fals%C3%ADrboltok%20-%20bal%20oldal/index.html és 572 jobb oldali,https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%203/3.%20Fals%C3%ADrboltok%20-%20jobb%20oldal/Fals%C3%ADrboltok%20-%20jobb%20oldal%20-%204/index.html azaz összesen 1171 síremlék létezett. Ezekből azonban az idők során sokat elbontottak. Nem található meg a főkapu melletti épületek 1987-es kialakítása miatt a B1-2 és J1-2, illetve a mellékkapuk kialakítása miatt a B559-561, a J512-514, és a J56-67. Emellett a temető északkeleti sarkát az 1950-es években a Taurus Gumiipari Vállalat kapta meg, és ennek során elbontásra kerültek a B386-B554 sírok. Ezen sírok csontjait a temető belső parcelláiba, az Új köztemetőbe, illetve a Farkasréti temetőbe szállították át. A gyár által felhúzott új téglakerítésnél később nem alakítottak ki falsírboltokat.

„A bal oldali fal mellett végül minden tiltakozás ellenére felszámoltak majdnem kétszáz sírboltot, legtöbbjüket 1953-ban. Számos, az 1870-es évektől az 1920-as évekig eltelt időben meghalt neves személyt exhumáltak innen, és bár annak idején a családok valamennyi sírt száz évre, illetve a temető fennállásáig megváltották, legnagyobb részük a Rákoskeresztúri temető 16. vagy 28. számú parcellájába került. Köztük volt az 1893-ban épült Saxlehner-mauzóleum (Czigler Győző és Szécsi Antal alkotása), a Kéler-Bielek sírbolt (Schulek János 1907-ben elkészült híres műve) és két Stróbl Alajos készítette síremlék is (báró Kochmeister Frigyesé, illetve Pekár Imréé). Ezeken kívül egykor itt állt például Pisztóry Mór közgazdász, Horváth Pál 1848-as alezredes, Gohl Ödön numizmatikus, Pauler Gyula történész, Pauler Ákos filozófus, Feszty Adolf építész, Aggházy Gyula festőművész vagy Tomori Anasztáz mérnök sírja. Néhány síremlék a Farkasréti temetőbe került (például Lipthay Sándor műegyetemi rektoré), vagy a Kerepesi úti temetőn belül kapott új helyet: innen került a 34/1. számú parcellába Fodor József, a 19/1. számúba pedig Fésüs György és Berczik Árpád sírja. Ligeti Antal, Királyi Pál József és Morelli Gusztáv koporsója is a Kerepesi úti temetőben kapott új sírhelyet, de eredeti síremlékük nélkül (Ligeti sírján egykor Donáth Gyula egy műve állt). A százhetven falsírbolt, valamint a 49. és az 50. parcella egy részének felszámolásával mintegy levágták a temető északkeleti sarkát, és ide egy új falat építettek. A kisajátított területen a Gumigyár egy új egysége épült fel. A temető ekkor kapta meg mai alaprajzát, és területe így csökkent le mai nagyságára (ez majd csak az 1990-es években módosult újra, a falakon kívüli új parcella, a „Funária” megnyitásával). – A felszámolt falsírboltok egyikéből emelték ki az 1950-es években a magyar jakobinus mozgalom hét kivégzett vezetőjének hamvait is. A koporsókat még 1914-ben találta meg Budán, a Városmajorban – az egykori Vízivárosi katonai temető falain kívül – Bartucz Lajos antropológus (Gárdonyi Albert levéltári kutatásai nyomán). A hét koporsó a Fővárosi Levéltárba került, majd 1926-ban a Kerepesi úti temető egy, már nem használt falsírboltjába. Ennek helyét Károsy Pál 1938-ban pontosan megadta, tehát nem igaz, hogy jakobinusok hamvainak hollétét véletlenül fedezték volna fel a falsírboltok említett szakaszának kiürítése során. Már 1946-ban felmerült, hogy Budán kellene méltó módon eltemetni őket, egy konkrét terv szerint a Szilágyi Erzsébet fasor és a Kútvölgyi út találkozásánál. Ez nem valósult meg, bár később a Vérmezőn kaptak egy közös, szarkofág alakú, kenotáfiumnak is felfogható emlékművet. A hamvakat 1958-ban helyezték el mai nyugvóhelyükön, a 11/1. parcellában, ahol 1960 májusában avatták fel a hét jakobinus közös síremlékét.”https://epa.oszk.hu/00000/00003/00019/tanulm.htm

Napjainkban tehát összesen a már nem létező sírhelyek számát (180) levonva 991-et kapunk az álló síremlékek számára nézve.

Díszítés A síremlékek jelentős része díszes formában készült. Jellemző síremlékek: sztélék kőkeresztek obeliszkek mauzóleumok (ld. lentebbi részt)

Ezen kívül művészi igényességet és nagy változatosságot mutatnak a sírokat egymástól elválasztó vaskerítések, koszorú- és virágtartók, illetve a több sírt kihangsúlyozó szobrok. A legmagasabb síremlék (a mauzóleumok leszámításával) valószínűleg a Kauzer-család „óriás” obeliszkje.

A jelenlegi számozás bélyegkép|150px|A Cisztercita szerzetesrend sírboltja (B599): itt találkozik a két (elméleti oldal) számozása

nyugati fal, főkaputól balra: B3-B51 északnyugati sarok: B52 (Sebastiani-mauzóleum) nyugati fal, főkaputól jobbra: J3-J190 délnyugati sarok: J191-193 (Ganz-mauzóleum) északi fal: B53-B385 déli fal: J194-J448 délkeleti sarok: J449-J454 (Thalmayer-mauzóleum) keleti fal, északi rész: B555-599 keleti fal, déli rész: J455-572

Az összes falsíremlék nevét és pontos helyét, illetve ha ismert, készítője nevét tartalmazza a „Nemzeti nagylétünk nagy temetője” – A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára című könyv (Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018).

Nevezetes síremlékek

A falsírboltokban számos nevezetes személy nyugszik, többek közt:Gyökös, i. m., 6-9. o. bal oldal: Hunfalvy Pál (1810–1891) – nyelvész (B36) Gozsdu Manó (1802–1870) – jogász (B136, a családi mauzóleumban) Steindl Imre (1839–1902) – építész (B221) Toldy Ferenc (1805–1875) – irodalomtörténész (B266) Horváth Mihály (1809–1878) – történész (B286) Haggenmacher Henrik (1827–1917) – gyáros (B312) Csajághy Laura (1825–1882) – Vörösmarty Mihály felesége (B316)Férjétől külön temetve. Almásy Pál (1818–1882) – politikus (B332) Légrády Károly (1834–1903) – könyvkiadó (B380) Margó Tivadar (1816–1896) – orvos (B582) Gyulai Pál (1826–1909) – költő, irodalomtörténész (B558)

jobb oldal: Fejérváry Gábor (1780–1851) – régész (J30) Pulszky Ferenc (1814–1897) – régész, múzeumigazgató (J30) Vörösmarty Mihály (1800–1855) – költő (J82) Szalay László (1813–1864) – történész (J134) Emich Gusztáv (1814–1869) – könyvkiadó (J156) Ganz Ábrahám (1814–1867) – gyáros (J191-193, a családi mauzóleumban) Balassa János (1814–1868) – orvos (J194-195) Fogarasi János (1801–1878) – nyelvész (J216) Házmán Ferenc (1810–1894) – politikus (J228) Pákh Albert (1823–1867) – ügyvéd, újságíró (J239) Perényi Zsigmond (1783–1849) – főispán (J325) Bókai János (1822–1884) – orvos (J490) Mechwart András (1834–1907) – gépészmérnök (J560)

A falak mentén több szerzetesrend sírboltja van: piaristák 1. sírboltja (B155) piaristák 2. sírboltja (J511) szerviták sírboltja (B231) ferencesek sírboltja (B176) ciszterciták sírboltja (B559)

Mauzóleumok A temető négy sarkán a 19. században négy nagy mauzóleum épült, amelyből mára csak három létezik: az északnyugati sarkon áll a Sebastiani-mauzóleum (B52) a délnyugati sarkon áll a Ganz-mauzóleum (J191-193) az északkeleti sarkon állt a Saxlehner-mauzóleum – a második világháború idején elpusztult, a sírt is később a Gumigyár miatt elbontották (B440-443) a délkeleti sarkon áll a Thalmayer-mauzóleum (J449-454)

A falak mentén más, kisebb mauzóleumok is épültek az idők során, ezek a következők: Lyka-mauzóleum – északi fal mentén (B121-122) Gozsdu-mauzóleum – északi fal mentén (B136) Schlick-mauzóleum – északi fal mentén, a 2000-es években összeomlott (B158) Vécsey-mauzóleum – északi fal mentén Rupp-mauzóleum – nyugati fal mentén Eisele–Jálics mauzóleum – déli fal mentén

Jegyzetek

Források Vizler Imre több ezer fényképből álló gyűjteménye Gyökös Eleonóra: Falsírboltok. NÖRI-füzetek 16., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019 „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018

Falsírboltja Kategória:Budapesti építészeti topográfiák