Lelja Dobronić (Zágráb, 1920. április 19. – Zágráb, 2006. december 19.), horvát történész, művészettörténész, múzeumigazgató.
Élete Lelja Dobronić Zágrábban született 1920. április 19-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1939-ben beiratkozott a Zágrábi Egyetemre, ahol a bölcsészkaron, művészettörténet és történelem szakon diplomázott. 1944-től kurátorként kezdett dolgozni az akadémia Gliptotek Gipszöntvény Múzeumában, majd 1948-ban a Zágrábi Városi Múzeum munkatársa lett. Közben 1946-ban az egyetemen PhD fokozatot szerzett „A kovácsoltvas művészet Észak-Horvátországban” című disszertációjával. A Horvát Múzeumok Társaságának egyik alapítója, valamint 1952 és 1965 között a „Vijesti muzealaca i konzervatora Hrvatske” (Horvát muzeológusok és konzervátorok értesítője) folyóirat főszerkesztője volt. Dolgozott a Zágrábi Városi Múzeum „A régi és Új-Zágrábról” kiadványának szerkesztőbizottságában, a Képzőművészeti Enciklopédia, és a Zágrábi Egyetem Művészettörténeti Intézetének munkatársa volt. A Regionális és Helyi Múzeumok Nemzetközi Bizottsága (ICOM) tagja volt.
1967-ben a Horvát Történeti Múzeum igazgatójává nevezték ki, mely tisztséget nyugdíjazásáig, 1980-ig töltötte be. Nagy és értékes ajándékot (ékszergyűjteményt) adott a múzeumnak, és felszólította az embereket, hogy ők is hogy adományozzanak értékes tárgyakat. 1970 és 1980 között a posztgraduális képzések keretében történelmi segédtudományai tárgyában előadásokat tartott a Zárai Egyetem Filozófiai Karán. Aktív hívőként részt vett a Nemzetközi Mariológiai Kongresszusok horvát szekcióinak munkájában 1983-ban Máltán, 1987-ben Kevelaerben, 1992-ben Huelván és 1996-ban Czestochowában. Elnöke volt a „Zagreb-Matica” Horvát Hegymászó Egyesületnek, tagja volt a Matica hrvatskának, a Horvát Művészettörténészek Egyesületének és a Zágrábi Érsekség „Tkalčić” Történeti Egyesületének.
Tudományos munkássága Szakmai és tudományos életműve több száz művet tartalmaz, amelyeket folyamatosan publikált a különféle folyóiratokban. Zágráb város és Horvátország kultúrtörténetét kutatta. Számos könyvet és értekezést írt. Munkatársaival együtt öt kötetben dolgozta fel Zágráb város történelmi emlékeit. Alaposan feldolgozta a Kaptol és a főegyházmegyei központ történetét. Tanulmányozta és megírta az első 29 zágrábi püspök életrajzát (kivéve Boldog Kažotić Ágostont), a bedenicai és a veliko trgovišćei plébániák történetét. Írt a régi lovagrendekről. A Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet külső munkatársaként számos enciklopédia létrehozásában működött közre.
Díjai 1969-ben Zágráb és Horvátország történetének tanulmányozásában végzett munkásságát A Zágráb Városáért díjjal ismerték el. 1987-ben pedig életművéért Pavao Ritter Vitezović-díj elismerésben részesült A Horvát Sárkány Testvériség tiszteletbeli tagja volt.
Főbb művei Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XVIII. Protocolla restaurationum, protestationum et statutorum 1604. – 1700. (szerk.) (1949.) Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XIX. Acta colonos civitatis spectantia 1615. – 1665. Regesta proventuum et expensarum civitatis 1614. – 1669. (szerk.) (1953.) Stare numeracije kuća u Zagrebu (1959.) Zagrebački graditelj Janko Jambrišak (1959.) Stari planovi Zagreba (1961.) Zaboravljeni zagrebački graditelji (1962.) Zagrebački arhitekti Hoenigsberg i Deutsch (1965.) Zagreb (1966.) Vodič po Gornjem gradu, Zagreb (1967.) Zagrebački Gornji grad nekad i danas (1967.) Bartol Felbinger i zagrebački graditelji njegova doba (1971.) Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XX. Protocolla restaurationum, protestationum et statutorum 1701. – 1742. Protocollum civium 1733. – 1799. Proprietarii domuum Zagrabiensium saec. XVIII. (Tabellae) (szerk.) (1971.) Dvorac Golubovec (1972.) Palača Povijesnog muzeja Hrvatske (1972. Zagreb (povijesne i umjetničke znamenitosti). Okolna mjesta. Vodič (1974.) Antun Dobronić, 1878. – 1955. Popis glazbenih djela (1974.) Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XXI. Protocolla restaurationum, protestationum et statutorum 1743. – 1834. (szerk.) (1975.) Po starom Movraču. Pokušaj povijesne topografije (1979.) Graditelji i izgradnja Zagreba u doba historijskih stilova (1983.) Viteški redovi templari i ivanovci u Hrvatskoj (1984.) Zagreb (1985.) Bedenica, župa Svih svetih (1987.) Zagrebačka biskupska tvrđa (1988.) Biskupski i kaptolski Zagreb (1991.) Slobodni i kraljevski grad Zagreb (1992.) Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XXII. Protocolla varia (szerk.) (1992.) Renesansa u Zagrebu (1994.) Veliko Trgovišće. Župa Majke Božje od sedam žalosti, nekad župa Sv. Jurja ob Jezeru (1997.) Kalnički plemenitaši (1998.) Iz prošlosti Glogovnice (1999.) Splet sudbina. Riječi prethodnika i sabrani spisi o djedovima (2000.) Antun Dobronić (2000.) Antun Dobronić, 1878. – 1955. Popis skladba (2000.) Templari i ivanovci u Hrvatskoj (2002.) Stari "vijenac" sela oko Zagreba (2003.) Klasična gimnazija u Zagrebu od 1607. do danas (2004.) Zagrebačka akademija. Academia Zagrabiensis. Visokoškolski studiji u Zagrebu, 1633. – 1874. (2004.) Crkva Svete Katarine. Sakralni kulturno-povijesni vodič (2005.) Po starom Moravču: pokušaj povijesne topografije (rajzok: Zorislav Horvat)
Jegyzetek
Források
Kategória:Horvát egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Horvát történészek Kategória:1920-ban született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek