Robert Golob (Šempeter pri Gorici, 1967. január 23. –) szlovén politikus, üzletember, villamosmérnök, a Szabadság Mozgalom párt vezetője, 2022-től 2026-ig Szlovénia miniszterelnöke.
Életpályája 1994-ben doktorált a Ljubljanai Egyetemen, villamosmérnök szakon. Tanulmányait ezután a Fulbright-program ösztöndíjasaként folytatta Atlantában, a Georgiai Technológiai Intézetben. Később visszaköltözött Szlovéniába, ahol 1999 májusa és 2000 júniusa között a Gazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, majd az üzleti életbe belevágva megalapította a GEN-I nevű villamosenergia-kereskedelmi vállalatot, melynek elnöke volt egészen 2022-ig. Golob tagja volt a Zoran Janković ljubljanai főpolgármester által vezetett Pozitív Szlovénia pártnak, majd 2013-ban elhagyta azt, és átlépett Alenka Bratušek mozgalmába, aki 2013 márciusa és 2014 szeptembere között Szlovénia miniszterelnöke volt. Rövid ideig Golob volt a párt alelnöke. Miután 2022-ben leváltották a cége elnöki posztjáról, úgy határozott, hogy aktív szerepet vállal a politikában. 2022 januárjában indult a parlamenten kívüli zöldpárt, a Z.Dej elnöki posztjáért, melyet el is nyert. Elnökké választása után első intézkedése volt, hogy Szabadság Mozgalomra cserélte a párt nevét, és zöldpártból baloldali, liberális formációvá alakította át. A párt elsőként a 2022-es választáson mérettette meg magát, és a szavazatok 34,54%-ával meg is nyerte azt, leváltva az országot kisebb megszakításokkal vezető jobboldali populista Janez Janša pártját, a Szlovén Demokrata Pártot.
Miniszterelnökként (2022–2026) 2022. május 25-én iktatták hivatalába Szlovénia 13. miniszterelnökeként, míg a kormánya 2022. június 1-jén kapott bizalmat a Nemzetgyűléstől. Mandátumának kezdetét az energiaválság okozta infláció, valamint a COVID-19 utóhatásaival terhelt egészségügyi rendszer határozta meg. 2022 végén nyilvánosságra kerültek azok az információk is, amelyek szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda a Gen-I vállalat korábbi tevékenységét vizsgálta, amelynek kapcsán Golob neve is felmerült.
Kormányzásának egyik központi célja az egészségügyi reform megvalósítása volt. Ennek legjelentősebb intézkedéseként megszüntették a kiegészítő egészségbiztosítás rendszerét. A reform végrehajtása ugyanakkor politikai vitákat váltott ki: Danijel Bešič Loredan egészségügyi miniszter 2023 júliusában távozott hivatalából, miután közte és a miniszterelnök között nézetkülönbség alakult ki a közegészségügy jövőjéről. Lemondását követően Golob ideiglenesen maga látta el az egészségügyi tárca vezetését, majd 2023 őszén további két minisztert is felmentett hivatalából.
Kormánya hivatalba lépésekor Golob a minisztériumok számának bővítését is kezdeményezte. Bár a kormányról szóló törvény módosítását 2022 júniusában elfogadták, az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt népszavazást kezdeményezett róla. A 2022. november 27-én megtartott referendumon a választók 56,69%-a támogatta a módosítást, amelynek eredményeként három új minisztérium jött létre: a Szolidáris Jövő Minisztériuma, a Felsőoktatási, Tudományos és Innovációs Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi, Klíma- és Energiaügyi Minisztérium. Ezzel a kormány 19 minisztériumból és egy kormányhivatalból állt.
2023 augusztusában Szlovéniát súlyos árvizek sújtották, amelyek idején Golob Ursula von der Leyennel közösen látogatott el a leginkább érintett településekre. Októberben bejelentette a kormány részleges átszervezésének lehetőségét, amelynek célja a minisztériumok számának csökkentése és a kabinet hatékonyságának növelése volt.
A 2026-os szlovéniai parlamenti választások előtt Golob hét parlamenti és parlamenten kívüli pártot hívott meg egyeztetésre az együttműködés lehetőségeinek feltérképezése, valamint egy tisztességesebb választási kampány elősegítése érdekében.
Külpolitikai téren 2026 májusában vita alakult ki a NATO-val a szlovén védelmi kiadások elszámolása miatt. Mark Rutte NATO-főtitkár levélben bírálta a szlovén kormányt amiatt, hogy a GDP 2%-os védelmi célkitűzés teljesítésébe olyan beruházásokat is beszámított, amelyek nem minősülnek hagyományos katonai kiadásnak. A kormány azzal érvelt, hogy a biztonság fogalmát tágabban kell értelmezni, és Szlovénia történetének addigi legnagyobb biztonsági ráfordítását valósította meg.
Miniszterelnöki ciklusának végére kormányzásának megítélése megosztotta a közvéleményt és az értelmiséget. Boris Vezjak filozófus szerint Golob több vonásában az általa korábban bírált autoriter kormányzási gyakorlathoz közelített, míg Slavoj Žižek úgy értékelte, hogy kormánya elsőként kezdett hozzá több, évtizedek óta rendezetlen társadalmi probléma kezeléséhez.
2026-os szlovéniai parlamenti választás A 2026-os szlovéniai parlamenti választást 2026. március 22-én tartották a Nemzetgyűlés 90 képviselői helyéért. A választást Golob Szabadság Mozgalma (Gibanje Svoboda) nyerte meg a szavazatok 28,63%-ával, mindössze 0,68 százalékponttal megelőzve Janez Janša pártját, a Szlovén Demokrata Pártot (SDS). A választáson hét párt jutott be a parlamentbe, így egyik politikai erő sem szerzett önálló többséget.
A választást követő koalíciós tárgyalások során Golobnak nem sikerült megszereznie a kormányalakításhoz szükséges 46 fős parlamenti többséget, ezért bejelentette, hogy pártja ellenzékbe vonul. 2026. május 22-én a Nemzetgyűlés Janez Janšát választotta meg Szlovénia miniszterelnökévé, amellyel Robert Golob miniszterelnöki ciklusa lezárult.
Miniszterelnöksége utáni tevékenysége 2026. július 7-én Golob bejelentette egy árnyékkormány létrehozását, amelynek vezetésével az ellenzék szakpolitikai alternatívát kívánt kidolgozni a negyedik Janša-kormány intézkedéseivel szemben. Elmondása szerint az árnyékkormányban politikai és párton kívüli szakértők egyaránt részt vesznek, és munkacsoportokban készítenek javaslatokat a kormányzati döntések alternatíváira.
Magánélete
Több mint harminc éven át Jana Nemec Golob férje volt, akitől később elvált. Házasságukból három gyermekük született. 2022 őszétől Ljubljanában él partnerével, Tina Gaberrel, akit 2025 szeptemberében vett feleségül.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1967-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Szlovénia miniszterelnökei