Radoslav Katičić (Zágráb, 1930. július 3. – Bécs, 2019. augusztus 10.), horvát nyelvész, klasszika-filológus, irodalomtörténész, a humán tudományok egyik legjelentősebb horvát tudósa.
Élete Radoslav Katičić 1930-ban született Zágrábban. A zágrábi Klasszikus Gimnáziumba járt, ahol 1949-ben érettségizett. Ezután beiratkozott a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karára és 1954-ben a klasszika-filológia szakon szerzett diplomát, majd ugyanezen a karon 1959-ben szerzett doktori fokozatot a „Pitanje jedinstva indoeuropske glagolske fleksije” (Az indoeurópai verbális ragozás egységének kérdése) című disszertációjával. 1956-57-ben Athénban, majd a Humboldt Alapítvány keretében 1960-61-ben Tübingenben és 1968-69-ben Bonnban tanult. Első műveit a görög filológiából írta. 1958-tól az Indoeurópai Összehasonlító Nyelvtan Tanszék Filozófiai Karának asszisztense, 1961-ben adjunktus, 1966-ban egyetemi docens, 1972-ben egyetemi tanár. A Zágrábi Egyetem Filozófiai Kara Általános Nyelvészeti és Indológiai Tanszékének alapítója. 1961-től 1977-ig az újonnan megalakult Általános Nyelvtudományi és Orientalisztikai Tanszék vezetője. 1967-ben egyike volt a „Nyilatkozat a horvát irodalmi nyelv nevéről és helyzetéről” szerzőinek. 1977-től nyugdíjba vonulásáig a Bécsi Egyetem szláv filológia professzora volt. 1978-tól 1987-ig a Bécsi Szlavisztikai Intézet vezetője volt, 1998-tól pedig a Bécsi Egyetem professor emeritusa.
Tagja volt a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémiának (1973-tól levelező, 1986-tól rendes tag), az Osztrák Tudományos Akadémiának (1981-től levelező, 1989-től rendes tag, és 1989-től az akadémia Balkán Bizottságának elnöke is), a Bosznia-Hercegovinai Tudományos és Művészeti Akadémiának, Norvég Akadémiának, az Academia Europaeanak, valamint az Accademia dei Linceinak (Olaszország) és a Koszovói Tudományos és Művészeti Akadémiának. Radoslav Katičić 2019. augusztus 10-én halt meg 89 éves korában. 2019. augusztus 29-én temették el a zágrábi Mirogoj temetőben.
Tudományos munkássága Munkássága nagyjából öt területre osztható: Az általános nyelvészet területén olyan nyelvészeti megközelítéseket dolgozott ki, mint a strukturális nyelvészet és a transzformációs nyelvtan. Katičić és Bulcsú László már 1956-ban elkezdték terjeszteni a strukturalizmusról és a legmodernebb nyelvészeti elméletekről szóló ismereteket a Zágrábi Nyelvtudományi Körben. Az irodalomtudomány területén az európai és nem európai irodalomban a kihalt nyelvek (ógörög, bizánci, indiai) területi nyelvészete. Nyelvtörténeti munkáiban a horvát műveltség és nyelvi kifejezés folytonosságát kutatta a latin és egyházi szláv nyelvű kezdetektől olyan reneszánsz és barokk írók munkáin keresztül, mint Marin Držić vagy Bartol Kašić, egészen a modern standard nyelvig. Nagyobb, szintetikus művekben foglalkozott a horvát civilizáció folytonosságával (Litterarium studia, Na kroatističkim raskrižjima). Végül az ötödik terület a protoszláv szakrális költészet és a kereszténység előtti szláv hitvilág rekonstrukciója.
Radoslav Katičić azon horvát nyelvészek hármasához tartozik (Dalibor Brozović és Stjepan Babić mellett), akik a modern nyelvi ismeretek hatására szétoszlatták a horvát nyelv történelmi változásairól kialakult képet, amelyet az ún. „horvát farkasok” (Tomislav Maretić és Milan Rešetar) alakítottak ki, és új nyelvtörténeti térképet vázoltak fel, végül pedig formálisan is kodifikálták a horvát standard nyelvet azáltal, hogy bedolgozták azt a teljes horvát irodalmi és írott örökséget, amelyet Marin Držićtől Miroslav Krležáig a nyelvészek unitárius áramlata elutasított.
Katičić a szlavisztika nemzetközi viszonylatban is a legelismertebb horvát szakértője volt. Nagyszerű tudományos munkáival és munkásságával hozzájárult a horvát nyelvtudomány hírnevének mencsak Ausztriában, hanem egész Európában, sőt a világban való gyarapításához oly módon, hogy népszerűsítette a horvát kultúrát, a horvát irodalmat és az összehasonlító horvát tanulmányokat. Emellett kiemelt figyelmet fordított a burgenlandi horvátokkal való együttműködésre. Hozzájárult ahhoz, hogy a gradišćei horvátok megismerkedjenek kulturális identitásuk tágabb területeivel, és Horvátország egészén belül megtapasztalják horvátságukat. A velük való munka során Katičić sokat foglalkozott a gradišćei horvátok nyelvével és mindennel, beleértve a vele kapcsolatos kételyeket. Mindezt a nemzetközi szlavisztika köreiben a német nyelvet beszélőknek mutatta be. 1982-ben a Bécsi Egyetem Szláv Intézetében megalapította a burgenlandi-horvát lektorátust. Mindezért a munkájáért 1998-ban INA-díjat kapott. A horvát alapnyelvi normák tanácsának elnöke volt. Tizenöt könyv, valamint négyszáz vitairat, cikk, ismertető, könyvismertetés és egyéb hozzászólás szerzője volt.
Fő művei Osnovni pojmovi suvremene lingvističke teorije, (Zagreb, 1967.) A Contribution to the General Theory of Comparative Linguistics, (Haag-Paris, 1970.) Jezikoslovni ogledi, (Zagreb, 1971.) Stara indijska književnost, (Zagreb, 1973.) Članak: Liburnski otoci kod antičkih pisaca, Zbornik: Zadarsko otočje, povremena izdanja Narodnoga muzeja u Zadru, svezak 1, Zadar, 1974., 35-45. The Ancient Languages of the Balkans, 1-2, (Haag-Pariz, 1976.) Novi jezikoslovni ogledi, (Zagreb, 1984.) Sintaksa hrvatskoga književnog jezika, (Zagreb, 1986.) Dva tisućljeća pismene kulture na tlu Hrvatske, (társszerző: Slobodan Prosperov Novak, Zagreb 1987.) Uz početke hrvatskih početaka, (Split, 1993.) Na ishodištu, (Zagreb, 1994.) Illyricum mithologicum, (Zagreb, 1995.) Ein Ausblick auf die slawischsprachige Völkerwelt im Südosten, (Wien, 1996.) Litterarum studia: Književnost i naobrazba ranoga hrvatskog srednjovjekovlja, (Zagreb, 1998.) Na kroatističkim raskrižjima, (Zagreb, 1999.) Die Hauswirtin am Tor, (Frankfurt am Main, 2003.) Boristenu u pohode, (Zagreb, 2008.) Hrvatski jezik, (Zagreb, 2013.) Niz Tragovima svetih pjesama naše pretkršćanske starine (2008. – 2017.) Božanski boj: Tragovima svetih pjesama naše pretkršćanske starine, (Zagreb, 2008.) Zeleni lug: Tragovima svetih pjesama naše pretkršćanske starine, (Zagreb, 2010.) Gazdarica na vratima: Tragovima svetih pjesama naše pretkršćanske starine, (Zagreb, 2011.) Vilinska vrata: I dalje tragovima svetih pjesama naše pretkršćanske starine, (Zagreb, 2014.) Naša stara vjera: Tragovima svetih pjesama naše pretkršćanske starine, (Zagreb, 2017.)
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:Horvát nyelvészek Kategória:Horvát történészek Kategória:A Horvát Akadémia tagjai Kategória:Horvát egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2019-ben elhunyt személyek