Az STS–31 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 35., a Discovery űrrepülőgép tizedik repülése.
Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.
Első nap 1990. április 24-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 585 kilométer, az apogeuma 615 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, műveleti tömege a pályán kilogramm, leszálló tömeg kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál kilogramm
Hasznos teher IMAX kamerák felvették a küldetést, később dokumentumfilm készült. Cargo Bay Camera (ICBC) a parancsnoki állás műveleteinek dokumentálására szolgált. Ascent Particle Monitor (APM) – mikrorészecskék mérése. Protein Crystal Growth (PCG) – fehérje kísérletek. Radiation Monitoring Equipment III (RME III) – sugárellenőrzés, gamma szint mérése a személyzeti tartózkodóban. Investigations into Polymer Membrane Processing (IPMP) – polimerek viselkedése mikrogravitációs környezetben. Air Force Maui Optikai Site (AMOS) kísérlet. Center for the Commercial Development of Space (CCDS). Tracking and Data Relay Satellite System (TDRSS).
Műhold Hubble űrtávcső A Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével április 25-én. hosszabb élettartam biztosítására a Hubble űrtávcsővet [Hubble Space Telescope (HST)] 600 kilométeres pályamagasságba állították. Ez volt addig a legnagyobb magasság, amelyet egy amerikai űrrepülőgép elért. A távcső feladata, hogy a Föld zavaró légkörén kívül végezzen csillagászati megfigyeléseket ultraibolya, optikai és közeli infravörös hullámhosszakon. A program a NASA és az ESA közös kivitelezése.
Üzemkész állapotba helyezéskor a napelemek nem akartak kiterülni, ezért rendkívüli űrsétát (kutatás, szerelés) terveztek beiktatni. McCandless és Sullivan már a nyomás alatti zsilipben tartózkodott, amikor a földi támogató csoportnak sikerült kinyitni a napelemtáblákat.
Ötödik nap 1990. április 29-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 5 napot, 1 órát, 16 percet és 6 másodpercet töltött a világűrben. kilométert ( mérföldet) repült, 80 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején május 7-én visszatért kiinduló bázisára.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS-31 jelű küldetéssel együtt) Loren Shriver (2), parancsnok Charles Bolden (2), pilóta Steven Hawley (3), küldetésfelelős Bruce McCandless (2), küldetésfelelős Kathryn Sullivan (2), küldetésfelelős
Visszatérő személyzet Loren James Shriver (2), parancsnok Charles Frank Bolden (2), pilóta Steven Alan Hawley (3), küldetésfelelős Bruce_McCandless II (2), küldetésfelelős Kathryn Dwyer Sullivan (2), küldetésfelelős
Források
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:1990 az űrkutatásban