Bajnai Both András (fl. 1479–1511), 1482-ben, majd 1504 és 1507 között Dalmát Horvát és Tótország bánja, 1497 és 1498 között Zala vármegye ispánja, és végül 1510-ben Ung és Zemplén vármegyék ispánja, földbirtokos.
Élete A nemesi származású bajnain Both családnak a sarja. Apja bajnai Both István (fl. 1451–1479), királyi ember, földbirtokos, Pálóczi György esztergomi érsek familiárisa. Fivére bajnai Both János (fl. 1481–1492), Dalmát Horvát és Tótország bánja, földbirtokos.Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai 1. füz., A Mohácsi vész előtti okiratok kivonatai. (Budapest, 1890.)
Fiatal korában Mátyás magyar király fekete seregnek az egyik hadvezére volt. Az 1474-ben zajlott fiumei csatában győzelmet aratott. 1487-ben Ung és Zemplén vármegyék ispánja, 1489-ben Zágráb város kormányzója, Zengg városi kapitány. Mátyás király halála után majd II. Ulászló magyar király oldalára állt és uralkodása alatt Both András Dalmát Horvát és Tótország bánjáként 1482-ben, majd 1504 és 1507 között, és végül 1510-ben szolgálta.
Hunyadi Mátyás király a fiának, Corvin János szlavón bánnak adományozta. Ám ő 1494-ben bajnai Both Andrásnak és testvérének 18.000 aranyforintért eladta a várat.Vonyó, 2000, 65. o. Két oklevél maradt fönn erről az átadásról. Mindkettő szerint adósság miatt történt meg az adás-vétel. Ezt a birtokcserét 1495. május 30-án a Pécsett tartózkodó II. Ulászló magyar király is megerősítette. Bajnai Both András ezután Siklóson alakította ki uradalmának központját. Bajnai Both András 1497 és 1498 között Zala vármegye ispánja volt. A szintén Mátyás alatt felemelkedett bajnai Both András 1502-ben tagja volt az Anna királyné fogadására kirendelt küldöttségnek, 1504-ben említették először báróként. 1506-ban a környező (atyai (Valkó vármegye), szombathelyi (Baranya vármegye), valpói) uradalmakat Perényi Imre nádor kapta meg a királytól. 1507-ben Bajnai Both András föllázadt a király ellen, aminek okait a mai napig nem lehet tudni. Perényi Imre nádor szembeszállt a lázadóval, és sikeresen elfoglalta Siklós várát, majd adás-vétel ürüggyel megszerezte a vár a tulajdonjogát.
Vince otocsáni püspök számára a magyar ügyek nem voltak ismeretlenek, ugyanis 1508-ban bajnai Both András horvát-szlavón bán követeként tárgyalt II. Gyula pápával az oszmánok elleni segélyek ügyéről. Minthogy bajnai Both András egyébként báni székhelyét Otocsánon tartotta, így személyes kapcsolatuk kézenfekvő.Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)TanulmányokFedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban Noha 1508-ban Ulászló király leváltotta bajnai Both Andrást és kamicsáci Horvát Márkot a bánság éléről, helyettük Kanizsai Györgyöt és Csáktornyai Ernuszt Jánost nevezte ki, de az utóbbiak nem tudták átvenni a bánság irányítását. Bajnai Both András nem volt hajlandó a tartomány kormányzatát utódainak, Kanizsai Györgynek és Ernuszt Jánosnak ténylegesen átadni. 1509-re a török veszély egyre nagyobb lett. A négy hatalom, a császár, a francia és a spanyol király meg a pápa által tető alá hozott szövetséghez Ulászló magyar királyt is felkérték a létrehozott liga csatlakozásra. A reménybeli szövetségesek Magyarország tevőleges, katonai részvétele fejében a területi gyarapodás lehetőségét, illetve a török elleni hadjáratban való részvételüket ajánlották fel. Mindehhez járult Perényi Imre nádor és bajnai Both András dalmát-horvát-szlavón bán közötti ellenségeskedés, amely miatt a bánságban polgárháborús viszony alakult ki. Jóllehet a király leváltotta Both Andrást és társát a báni tisztségről, de azok példátlan módon nem hagyták el a hivatalukat, és így megakadályozták, hogy az új bánok, Kanizsai György és Ernuszt János elfoglalhassák hivatalukat. Ráadásul, mivel Both András külön politikai vonalat vitt, ez kihatással volt a cambrai-i liga ügyében folyó tanácskozásokra is.László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.C. TÓTH NORBERT: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-benBorovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAIA XVII. század
Házassága és leszármazottjai Első neje, Dóczi Margit (fl. 1492), akitől született: Both Katalin (fl. 1492) Both Orsolya (fl. 1492–1512). Férje: beregszói Hagymássy Miklós (fl. 1435–1476), világosvári várnagy, földbirtokos. Első neje halála után feleségül vette körösszegi Csáky Anna (fl. 1504–1520) asszonyt, akinek a szülei Csáky Benedek és Rozgonyi Apollónia voltak. Fivére Csáky Miklós csanádi püspök volt. A második frigyéből nem létezik ismert gyermek.
Irodalom Markó László: A Magyar Állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, Budapest 2000, . Nagy Iván: Magyarország családai, Pest, 1857 Jean-Marie Cauchies: Conseils et conseillers dans l’Europe de la Renaissance, Presses universitaires de Rennes, 2018 Bánó Attila: A Magyar Nemes Vitézsége, Ed. Athenaeum, Budapest, 2009, Szekér George: Nagykanizsa – Romlottvár, Budapest, 2007 Hunyadi Zsolt és Laszlovszky József: The Crusades and the military orders, Central European University Medievala, 2001 Jean-Marie Cauchies: Conseils et conseillers dans l’Europe de la Renaissance, Presses universitaires François-Rabelais, 2018 Engel Pál, Kubinyi András, Kristó Gyula: Histoire de la Hongrie médiévale. Tome II: Des Angevins aux Habsbourgs, Presses universitaires de Rennes, 2015 Pálosfalvi Tamás: Bajnai Both András és a szlavón bánság. Szlavónia, Európa és a törökök, 1504–1513, in Honoris Causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére, eds. Tibor Neumann and György Rácz, Budapest–Piliscsaba: MTA Történettudományi Intézete – PPKE Bölcsészettudományi Kara, 2009 Jegyzetek
Kategória:Zala megye történelme Kategória:Magyar történelmi személyek Kategória:1510-ben elhunyt személyek Kategória:Horvát történelmi személyek Kategória:Magyar hadvezérek Kategória:Horvát bánok Kategória:Both család