Tharnói Kostyál Pál (1837. - Nyitra, 1912. február 9.Gyászjelentése; Budapesti Hírlap 32/36, 13 (1912. február 11.); pim.hu) nyitrai alispán, 1886–1898 között Nyitra polgármestere.nitra.dnes24.sk
Élete Testvérei Mária és Emilia voltak. 1888-tól második felesége Rieszner Kornélia (1870-1921),Nyitra házassági anyakönyv 1888. május 28. gyermekeik ifj. Kostyál Pál, Marianna és Ilona (Fratrits Kálmánné, Kalmár Gyuláné;familysearch.org; Pesti Hírlap 1930. december 17. 1889-1972) voltak.
1862-tőlPesti Napló 13 (1862. január 21.) és 1867-tőlBudapesti Közlöny 1/54, 570 (1867. május 15.) első aljegyző,Pester Lloyd-Kalender für das Jahr 1865, 14; Pester Lloyd-Kalender für das Jahr 1866, 15; Pester Lloyd-Kalender für das Jahr 1867, 14. 1870-ben már főjegyző volt. 1879–1881 között alispán.Nyitra vármegye monográfiája szerint 1876-1882 között (679) Az alispáni székből állítólag Szalavszky Gyula túrta ki.Vö. Alkotmány 3/105, 4 (1898. május 3.); Hazánk 5/106, 5 (1898. május 4.) 1886–1898 között Nyitra polgármestere, majd nyugalomba vonulva Nyitra tiszteletbeli tanácsnoka volt.Pesti Napló 49/81, 9 (1898. március 22.); Budapesti Napló 3/87, 4 (1898. március 28.)
Valószínűleg ő volt a későbbi üzemeltetője Nyitra második, az Arnold Ede féle szigeti (Sihoť) fürdőjének. Ezt a korábban Zúgóként ismert részen épült fürdőt róla nevezték el a helyiek.ujszo.com; nitraden.sk 1887-ben gyűjtött a budapest-budai ev. reform. templom építésére is.Protestáns egyházi és iskolai lapok 30/27, 861 (1887. július 3.) 1893-ban üdvözölte Bende Imre nyitrai püspököt hivatala elfoglalásakor.Esztergom és Vidéke XV/45, 2 (1893. június 4.) 1893-ban valószínűleg Libertiny Gusztávval együtt írta alá Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára küldött üdvözlő iratot.E. Csorba Csilla 2004 (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Budapest, 101 No. 939. Részt vett a zobori millenniumi emlékmű felavatásán.felvidek.ma
A nyitrai temetőben nyugszik.
Szerkesztette a Nyitra című politikai hetilapot 1872. október 6-tól annak megszűnéséig 1873. január 5-én. Része volt a Nyitrai Kereskedelmi és Hitelintézet vezetésében, illetve a Nyitrai Népbank igazgatósági tagja volt. A városi római katolikus iskolaszék világi elnöke volt.
Művei Két cím nélküli röpiratot adott ki 1883-ban Budapesten és Pozsonyban, melyekben a gróf Berchtold László főispán által ellene emelt vádak ellen védekezett.
Források
További információk Jakubovich Sándor 1912: A nyitrai róm. kath. elemi fiú és leányiskolák értesítője az 1911/1912. tanévről. Nyitra, 6-7. Szluha Márton 2006: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Budapest.
Kategória:1837-ben született személyek Kategória:1912-ben elhunyt személyek Kategória:Nyitra vármegye alispánjai Kategória:Nyitraiak