A Nemzeti Színház Pest-Buda első a magyar nyelvű színjátszás számára épített színházépülete volt. 1837. augusztus 22-én nyílt meg a Rákóczi út (1906-ig a Kerepesi út) 3. szám alatt, ekkor még mint Pesti Magyar Színház. 1840-től lett a társulat országos intézmény, ami után játszóhelyét is Nemzeti Színháznak nevezték. 1875-ben az addig szabadon álló épületet egy bérházzal építették egybe, a Telepi György és Zitterbarth Mátyás által tervezett reneszánsz stílusú ház ekkor kapott Szkalnitzky Antal tervei nyomán klasszicista arculatot. 1908-tól a társulatot áthelyezték és a komplexum a közbeszédben megkapta a „régi” jelzőt (1964 után a lebontott Népszínház épületét is így emlegették). 1913-ban a színházat egészen, a bérházat részben lebontották. A földfelszínen az utolsó épületrészt 1954-ben bontották le. A hajdani Grassalkovich-telken 1991 óta a Kelet–Nyugat Kereskedelmi Központ áll.

Története 1834-ben Földváry Gábor, Pest vármegye alispánja (Fáy András 1833-as, a Magyar Tudós Társaság az állandó magyar játékszínt megalapítására kiírt pályázatára elkészített értekezése nyománA nemzeti színház igazgatása. Vasárnapi Ujság 35. évfolyam, 4. szám, epa.oszk.hu - 1888. január 22.) meggyőzte Grassalkovich Antalt herceget, királyi ügyigazgatót, hogy ajándékozza oda a Magyar Játékszín számára, a hatvani kapun kívüli majorjának mintegy terjedelmű, addig faraktárnak szokott használt telekrészét olyan feltétellel, hogy az el nem adható és csakis a Nemzeti Színház céljára használható fel. Széchenyi István azonban részvénytársasági alapon egy nagyszabású, jobb elhelyezkedésű színházépületet képzelt el a pesti Duna-parton. E miatt és tekintettel a terület akkori külvárosi jellegére a vármegye közgyűlésén azt kérte, még egy évig próbáljanak alkalmasabb, grandiózusabb tervek megvalósulásához is megfelelő másik telket találni. Így csak 1835. augusztus 26-án született meg a határozat, hogy „a’ vármegye’ fundusán egy interimalis oly alkotású theatrum építessék, mellyet a’ nagyobb színház’ felállása’ idejére valami színészeti használásra lehessen kevés változtatással fordítani”.A Pesti Magyar Színház, Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 2. évfolyam 51. szám, Pozsony, 1836. február 13. (adt.arcanum.com) Szeptember 23-án meg is történt a terület átvétele, 26-án megkötötték a szerződést az építővel, rá két napra pedig meg is kezdődtek az előmunkálatok. Bár ezután a nádor, mint a városfejlesztést irányító Szépítő Bizottság elnöke, 1835. október 15-én engedélyezte egy dunaparti díszes telek kihasítását egy állandó játékszín építésére. Ezt még a magyar színház létesítésére kiküldött pestvárosi bizottság 1835. január 28-án kelt jelentésében javasolta, de a pesti kereskedelmi testület ellenezte a Kirakodó térnél tervezett áruforgalmi jelleg egységének megtörése miatt, illetve az üzemeltetés törvényi háttere is hiányzott még. Elkészült Pollák Mihály terve is az épületre. 1835. november 13-án megszületett a terület ingyenes átengedésről, de a telek pontos kijelölését a dunai rakpart folytatólagos kiépítésétől tette függővé.Magyar Játékszín, Honművész 3. évfolyam 79. szám, 1835. október 1. (adt.arcanum.com)A’ pesti magyar játékszín ügyében , Honművész 3. évfolyam 89. szám, 1835. november 5. (adt.arcanum.com)Dr. Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér (40-62. o.), Tanulmányok Budapest Múltjából 2., epa.oszk.hu - 1933. Ez az intermezzo hat hétre meg is akasztotta a vármegye építkezését, de utána megújult erővel folytatták a munkálatokat. 1836 nyarára már tető alatt volt a színház és kezdődhetett a belső berendezés. Az építőbizottság Ferdinand Schütz bajor királyi udvari színházgépésszelVerzeichniss der Mitglieder des Maximilian-Jubiläums-Vereins bey der Gesellschaft des Frohsinns in München, Maximilian-Jubiläums-Verein (München) - 1833. szerződött, hogy a színház gépezeteit — amiket az 1838-as pesti árvíz megrongált és megsüllyesztettBajza: Magyar játékszíni krónika., Athenaeum, 1838/2. félév 2. szám, 1838. július 5. (adt.arcanum.com —, a müncheni udvari színház gépezeteinek mintájára készítse el. Bár 1837 nyarán már a befejezéshez közeledett az építkezés, amikor az alispán elrendelte az augusztus 22-i megnyitást, bár a munkálatokkal addigra még nem készültek, készülhettek el teljesen. Erről az időszakról, és a megnyitó ünnepségről Jókai Mór Kárpáthy Zoltán című regényének első fejezetében is írt.

balra|bélyegkép|1845 előtt,Ballagi Géza: A magyar nemzet története 9. A nemzeti államalkotás kora 1815-1847, Negyedik könyv. A szabadelvű irány hódítása, 1897 (adt.arcanum.com) a Kerepesi úton Az egykori Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 3. szám alatt, az Astoria szállodával szemben, a Kelet–Nyugat Kereskedelmi Központ irodaház helyén található) telken 1837-ben befejezett színház meglehetősen dísztelen, egyemeletes épület lett, melyet megyei támogatással, közadakozásból építettek. A később klasszicista stílusban átépített, ekkor még reneszánsz stílusú épületet Zitterbarth Mátyás építette Telepi György (e telken a színházra vonatkozó első tervet készítő színész, a budai színtársulat művész festője) átalakított tervei alapján. Szabadon állt, fák vették körül a poros országút mellett.

bélyegkép|balra|A Kerepesi, ma Rákóczi út – balra a kimagasló Nemzeti Színház mellett a földszintes Griff korcsmával – szemben a Hatvani, ma Kossuth Lajos utca és a Zrínyi kávéház 1854-ben Közvetlen szomszédságában a Múzeum körút felől a Grassalkovich major egy régi magtára dísztelenkedett (1859-ben már Bisitzky Ferenc vaskereskedése és raktára is itt álltGazdasági gépek és eszközök., Politikai Ujdonságok 5. évfolyam 12. szám, 1859. március 24. (adt.arcanum.com)), a telek keleti oldalán pedig egy hosszú, földszintes, rozoga fogadó a Griff korcsma állt. Udvarán istállók, szénaboglyák, szalmakazlak voltak. Mindkét telek és a rajtuk álló épületek kezdetben Grassalkovich, majd az 1850-es években már Westermayer József gazdag polgár neje (Rupp Mária) tulajdonában voltak.HU BFL - IV.1411.b - 1874 - 02618 - Westermayer hagyatéki és gyámsági ügy, archives.hungaricana.hu - 1874.Magyar és Erdélyország, Hazai és Külföldi Tudósítások, 1809. 1. félév 29. szám, 1809. április 12. (adt.arcanum.com)A régi fűvészkert, Fővárosi Lapok 2. évfolyam 281. szám 1865. december 7. (adt.arcanum.com) Itt is, ott is gyakorta meggyulladt valami, és ilyenkor a színház is veszélyben forgott. A kocsma 1865-ben le is égett, 1867-ben ennek a helyén épült a Pannónia, homlokzattal a színház felé, aminek nyomai 1913–1914-ben még fellelhetőek voltak, a tűzfalán levő nyílásokat ekkor falaztatták be. Mellettük, a Hatvani utca (később Kossuth Lajos utca) sarkán volt a maga éjjeli betyárvilágával a Zrínyi kávéház a kis, saroktornyos és erkélyes egyemeletes Fabritius féle házban. Főként nagy vásárok idején fordultak elő kisebb-nagyobb csetepaték. 1856-ban az egész épületet lebontották, és háromemeletes ház épült a helyére, ahol 1910-ig kávéház működött, amikor végleg eltűnt, hogy a szomszédos telkekkel egyetemben helyet adjon az épülő Astoria Szállónak.Pataki József: A lerombolt Nemzeti Színház (3) VI. Átalakítások. Tüzek., Nyugat 16. évfolyam 13. szám, epa.oszk.hu - 1923. július 1.A Nemzeti Színház díszlettárának égése, 1871., kepeslapmuzeum.hobbipark.hu - 2017. október 6.Zrínyi Kávéház, Pest, 1840-es évek eleje, mandadb.hu (hozzáférés: 2022. június 16.) A színház mögött (a mai Múzeum krt. 4-6. szám alatt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar A és B épületének helyén) a régi füvészkert 1850-re elvesztette eredeti funkcióját, miután átköltöztették az Üllői úti út helyére, majd az 1860-as években a két híres fotográfus, Borsos József és Doctor Albert bérelték a pesti egyetemtől a fallal körbevett egész kertet látványos projektek (például 1861 áprilisában fehér hajú albínókat mutogattak, kiállításokat tartottak, vagy épp cirkuszi mutatványosok, állatfelvonulások színhelyéül szolgált) és műterem céljára, illetve alhaszonbérbe adták a területükön működő építményeket. A kormány 1871-ben új épületeket építtetett az ásvány- és állattani múzeumok, tanszerek számára – a későbbiek során lebontották Cs. és kir. Állatgyógyintézetet, helyén alakult ki a Trefort kert. A telek közepe szabadon marad diszkertnek 1880-as évekig, akkor épült az egyetem számára két további épület. A szomszéd háromszintes nagy Kunewalder-házat még 1859-ben vásárolták meg – Semmelweis Ignác szülészete mellett ideköltözött a Balassa János vezette sebészet, az élettan és az állattan tanszékei is, a földszinten pedig az állatorvosi tanszék működött. Az orvoskari tanszékek továbbköltözése után, a század vége felé lebontották és a helyén egy korszerű egyetemi épületet emeltek, amit előbb a Műegyetem használt, de nemsokára a tudományegyetem bölcsészkara kapta meg.Farkas Zsuzsanna: Borsos József második élete (Egyetemi szakdolgozatok 4), Fotóművészet 39. évfolyam 5-6. szám 1996. (adt.arcanum.com)Tóth-Szabó Szilvia: Séta az egyetemen – Az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika otthonai. semmelweis.hu - 2013. április 30.

A Zitterbarth-féle épület homlokzata egyszerű nemes reneszánsz volt, a kiugró pillérek fejezetet görög kompozit rendszer szerint alkotta. A színház előtti kocsi aláhajtó négyszögű pilléreken állott és felette az első emeleten egy nyílt teraszt is magában foglalt. A dupla homlokzat mind a bejáró előtti előterén, mind magán az épületen freskó festésekkel díszült.Gróf Fay István: Utazási töredékek. Gróf Festetits Vincze barátomhoz. Századunk 4. évfolyam 86. szám, 1841. október 25. (adt.arcanum.com) A párizsi Odeon Színház mintájára készült előcsarnokában nyolc oszlop görög korinthoszi rendszerű kivitelben, itt volt a pénztár, egy lépcső vezetett a páholyokhoz és egy a karzatra; egy középbejárat vezetett a földszinti támlásszékekhez, és a bejáró két oldalán a támlásszékek mögött voltak az állóhelyek. A színpad két oldalán rendezték el a közös öltözőket, két raktár (köztük valószínűleg a díszlettár) hátul az akkori füvészkert helyén állott. Belül kezdetben tarka-barka volt, híresebb festők által készített díszítvényekkel a páholyokban, később egyszínű piros lett, majd Erzsébet királyné tiszteletére a bajor nemzeti kék-fehér színt vette fel, utoljára, 1875-től ismét a vörös dominált. A nézőtéri mennyezetet eredetileg kékeszöld alapon a Múzsák képével ékesítették. A páholyokban piros aranyszegélyű könyöklők voltak, a földszinti ülőhelyek zöld üléseit fehér karfával és vörös könyöklő párnával látták el.

A színház az 1840. évi XLIV. törvénycikkel (május 13-án) Nemes Pest vármegyétől és a − Pest megye Színészeti Választmánya által, a működés első három és fél évére (így eredetileg 1841 húsvétjáig) alapított − Pesti Magyar Színház részvénytársaságtól állami tulajdonba került. Az így országossá váló intézmény ezután vette fel a Nemzeti Színház nevet, ami először 1840. augusztus 8-án, Erkel Ferenc első operájának, a Bátori Máriának ősbemutatóját hirdetve jelent meg színlapon. Az átadás-átvétel teljes folyamata azonban 1854-ig elhúzódott.Sz. Suján Andrea (szerk.): A színház a 19. századi képzőművészetben, Kapuvár, library.hungaricana.hu - 1983.Berlász Piroska: A Pesti Magyar Színházi Részvénytársaság végelszámolása 1853/54-ben (III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok), Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1986-1990, library.hungaricana.hu - 1994.Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége; 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy), library.hungaricana.hu - 2002.

bélyegkép|bal|Az 1860-as években, a színház homlokzatának első átalakítása után, a Lendvay-szoborral