A 2024-es amerikai elnökválasztás Donald Trump győzelmével zárult. Ez volt a 60. elnökválasztás az Egyesült Államok történetében. Az érvényes jogszabályoknak megfelelően 2024. november 5-én rendezték meg. Ez az első elnökválasztás a 2020-as elektor-újraosztás után. A 2024-es választás győzteseit, akik az ország 47. elnöke és 50. alelnöke lettek, 2025. január 20-án iktatták be. A vesztes demokraták Kamala Harris alelnök és Tim Walz minnesotai kormányzó voltak.
A hivatalban lévő elnök, a demokrata Joe Biden eleinte indult újraválasztásért, de egy gyenge júliusi vitateljesítmény után visszalépett, helyét alelnöke, Kamala Harris vette át a demokrata jelöltként. Biden Lyndon B. Johnson (1968) óta az első elnök lett, aki nem indult egy második terminusért, és az első, aki azt követően lépett vissza, hogy megszerzett elég delegáltat a jelöltséghez. Harris az első jelölt, aki nem vett részt előválasztásokon, 1968 óta (Hubert Humphrey). Alelnökjelöltjének Tim Walz minnesotai kormányzót választotta.
Az ország 45. elnöke, Donald Trump 2022. november 15-én bejelentette, hogy indul harmadjára is, annak ellenére, hogy 2020-ban elvesztette a választást. A volt elnököt Maine és Colorado is eltiltotta attól, hogy induljon az államban, szerepéért a Capitolium ostromában, bár ezeket a döntéseket a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette. A választás előtt Trumpot bűnösnek találták szexuális zaklatás és rágalmazás, illetve okirathamisítás vádjával, amivel az ország első elnöke lett, akit bűnözőnek nyilvánított egy bíróság. 2024. július 13-án Trumpot meglőtték egy kampányeseményén. 2024. július 15-én lett hivatalosan jelölve pártja által, alelnökjelöltjével, JD Vance-szel együtt. Trump továbbra is kitartott azon véleménye mellett, hogy „A nagy hazugság” részeként ellopták tőle a választást 2020-ban, és alaptalanul kijelentette, hogy ez 2024-ben is meg fog történni. Több republikánus is azt nyilatkozta, hogy nem fogják elfogadni a választás eredményeit, ha szerintük az nem fair. Trump kampányát történészek, szakértők is kritizálták, amiért egyre több erőszakos, autoritatív nyelvezetet használt eseményein.
A legfontosabb államok a választás kimenetele szempontjából Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin voltak. 1976 óta ez volt az első választás, amin nem volt a jelöltek között egy Bush, Clinton vagy Biden. Az abortuszjogok a Roe kontra Wade visszavonása után, a keresztény szélsőjobboldal növekvő befolyása, LMBT-jogok, leginkább a transzneműek jogai, az oktatás, bevándorlás, a demokrácia és a gazdaság helyzete voltak a legfontosabb kampánytémák.
Trumpot és Vance-t november 6. korai óráiban hirdették ki győztesnek, a elektorok és a szavazatok többségét is megszerezték. Harris egy Trumppal folytatott telefonhívásban fogadta el vereségét, majd ezt később egy beszédjében is megtette. Trump 312 elektort szerzett meg, amely George H. W. Bush 1988-as győzelme óta a legtöbb, amit egy republikánus jelölt összegyűjtött. Az előző két választáshoz képest Trump szinte minden demográfiai csoport körében jobban teljesített, főleg a latin-amerikai származású szavazópolgárok segítették győzelméhez. Szakértők szerint Trump szavazótábora évtizedek óta a legsokszínűbb volt republikánusok számára. Trump megnyert minden államot, amit 2020-ban is megszerzett, illetve az összes csatatérállamot: Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. 2016-os győzelme után Trump a második elnök lett, aki kétszer töltötte be a posztot, de nem egymás után. 132 évvel korábban ezt Grover Cleveland tette meg, Benjamin Harrison legyőzésével. Trump a legidősebb személy, akit megválasztottak elnöknek. Harris mindössze 226 elektori szavazatot kapott, ami a legrosszabb demokrata teljesítmény Michael Dukakis (1988) óta, illetve az első demokrata, aki nem kapta meg a szavazatok többségét John Kerry óta (2004).
Háttér
Folyamat Az elnöki posztért induló jelöltek általában az egyik nagy párt előválasztásain keresztül lesznek kiválasztva. Az előválasztási rendszer közvetett, amelyben a polgárok a jelöltek által kijelölt delegáltakra szavaznak. Ezek a delegáltak jelölik hivatalosan az elnökjelöltet a saját pártjukban. Az elnökjelölt általában választ magának egy alelnökjelöltet, amely döntést a delegáltak hagynak jóvá az országos pártgyűlésen. Abban az esetben, ha egyik jelölt se kapja meg a delegáltak többségét vagy – ebben az esetben – a feltételezett jelölt visszalép, a párt indíthat egy nyílt gyűlést, a delegáltak szabadon szavazhatnak jelöltekre.
A novemberi választások is közvetettek, ahol a választópolgárok a szavazataikat az Elektori Kollégium tagjaira adják le, akik ezt követően közvetlenül megválasztják az elnököt és az alelnököt. Ha egy jelölt se kapja meg a szükséges 270 elektori szavazatot, akkor a Képviselőházban tartott szavazás alapján dől el az elnök kiléte, míg az alelnököt a Szenátus választja meg a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül. Az elnökválasztással egyidőben képviselőházi, szenátusi, állami és helyi választásokat, valamint helyi népszavazásokat is tartanak.
A választási irodák egyre több figyelmet kapnak, és munkájuk egyre nehezebb. Több államban is kérték költségvetésük megemelését, hogy több személyt felvehessenek, javítsák a biztonsági helyzetüket. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy Trump 2020-as választással kapcsolatos megszólalásai következtében sok polgár bizalmat veszített a rendszerben.
Trump az első elnök, aki ellen két felelősségrevonási eljárást indítottak, és az első, aki egy ilyen eljárás után indult a jelöltségért. Először 2019 decemberében vonta felelősségre a demokraták által irányított képviselőház, hatalommal való visszaélés és a Kongresszus akadályozása miatt, amiért megpróbálta arra kényszeríteni Ukrajnát, hogy káros információkat adjon neki Joe Bidennel kapcsolatban. A második eljárás 2021. január 13-án történt, lázadásra való felbujtásért, a január 6-i Capitolium elleni támadás után. Mindkét esetben felmentette a Szenátus.
A coloradói Legfelsőbb Bíróság, egy állam kerületi bíróság Illinois-ban és Maine külügyminisztere is úgy döntött, hogy Trump nem indulhat a választáson, amiért szerepet játszott a január 6-i Capitolium elleni támadásban. Ezeket a döntéseket megváltoztatta az országos Legfelsőbb Bíróság, úgy döntve, hogy államok nem dönthetnek szövetségi választások résztvevőiről.
A választhatóság feltételei Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az Amerikai Egyesült Államokban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak (így Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama nem indulhatott, míg Jimmy Carter és Donald Trump igen), és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.
Külföldi beavatkozás Több ország is beavatkozott a 2024-es amerikai választásokba, mint Kína, Irán és Oroszország. Ennek központjában leginkább propaganda és dezinformáció volt, hamis közösségi médián létrehozott fiókokkal, azzal a céllal, hogy az ország politikáját egyre megosztóbbá tegyék.
Izraelt támogató csoportok is nagy összegeket költöttek el arra, hogy Izraelhez hűséges jelölteket támogassanak. A Politico kampány-költségvetési elemzései szerint az AIPAC (American Israel Public Affairs Committee) bizottságon keresztül költötték el a republikánusok a legtöbb pénzt demokrata előválasztásokra.
A 2020-as népszámlálás
Ez lesz az első választás az elektori szavazatok újraosztása után, amely a 2020-as népszámlálást követte. Ez az elosztás a 2028-as választásig lesz érvényben, amelyet 2030-ban ismét újraosztása követ.
A Képviselőházban a székek újraosztása 2021-ben és 2022-ben történik, mikor újrarajzolják a választókerületeket. A legtöbb államban ezt a kormányzó teheti meg, bár egyes esetekben egy független tanács végzi el a feladatot. A 2020-as választások alapján New Hampshire-ben és Montanában is a Republikánus Párt fogja irányítani a választókerületek újrarajzolását, ezek az egyedüli változások 2020-hoz képest. Az újrarajzolt kerületek is 2030-ig lesznek érvényben.
Párthűség bélyegkép|300x300px|Államok párthűsége. Szürkével azok az államok, amelyek 2020-ban 2016-tól eltérően szavaztak A párthűség egyre nagyobb szerepet kezdett el játszani a 2020-as években a választások idején. Egyre kevesebb állam van, amely kompetitív jellegű, így a két párt között hintázó államok jelentik a kulcsot az elnökség megszerzéséhez. Ilyen államok Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Nevada, Arizona és Georgia. Észak-Karolina is tartozhat ide, hiszen az előző választás idején kis különbség volt a győztes és a vesztes között, Trump mindössze 1,34%-kal nyert. Demográfiai változások következtében olyan hintaállamok, mint Iowa, Ohio és Florida egyértelműen republikánus államok lettek, míg Colorado, Új-Mexikó és Virginia demokraták.
A demokraták szavazói általában kisebbségek (főleg latino és afroamerikai szavazók), nők, képzettséggel rendelkező személyek és városi polgárok. A New Deal óta a munkásosztály is általában a pártra szavazott, de sokan napjainkban inkább republikánusokra voksolnak, mivel a Demokrata Párt sokszínűbb lett és kulturális szempontból liberális. Ezzel ellentétben a vörös államok szavazói leginkább vidéki fehér szavazók, evangélikusok, idősek és egyetemi képzettséggel nem rendelkező polgárok. Az 1950-es évekkel kezdve hagyományosan a republikánusok jól teljesítettek külvárosi, középosztálybeli szavazók köreiben, de ez a csoport elkezdett eltávolodni tőlük a Tea Party és a szélsőjobboldali populista Make America Great Again mozgalmak felemelkedése következtében, amit Donald Trump népszerűsített. Ezen trend intenzitása nagy szerepet játszott abban, hogy 2020-ban a demokraták nyerték meg a választást, hiszen Trump republikánus jelölt létére szokatlanul népszerűtlen volt a külvárosi szavazópolgárok körében.
Szerepet játszhat az is, hogy a demokraták már nem annyira népszerűek az afroamerikai, arab, hispán, ázsiai és fiatal szavazók körében, mint korábban és a republikánusok is elkezdték elveszíteni a 65 évnél idősebb fehér szavazók támogatását. Ezen közvélemény-kutatásokat viszont kritizálták egyes szakértők, amiért nem mutatják be a szavazópolgárok valós értékeit. Ezek mellett a YouGov kutatószervezet semmilyen változást nem észlelt a korábban említett csoportoktól.
Politikai erőszak
A politikai erőszak veszélye a 2024-es választáson meglehetősen magasnak számított. Az amerikai lakosság egyre nagyobb része támogatja az erőszak használatát politikai célok elérésére, leginkább a Republikánus Párt támogatói között. Trump egyre inkább szélsőséges nyelvezetet használt, népszerűsített olyan összeesküvés-elméleteket, mint a QAnon és támogatott szélsőjobboldali milíciákat. Politikai ellenfelei ellen dehumanizáló, erőszakos és harcias retorikát használt, megtorlást ígérve. Nem volt hajlandó elutasítani az erőszak lehetőségét a választás után.
2024. július 13-án Trump ellen merényletet követtek el egy kampányeseményen.
Csatatérállamok Az államok többsége nem kompetitív, mert a demográfiai jellemzőik egy pártnak adnak előnyt. Az elektori kollégium miatt néhány csatatér-, (vagy billegő-) állam, ami kompetitív és pártok között mozog, dönti el a választás végkimenetelét. Ezek közé tartozik a rozsdaöv (Wisconsin, Michigan és Pennsylvania), illetve a napöv (Arizona, Georgia, Nevada és Észak-Karolina) államok.