A Szegedi Csillagvizsgáló a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó obszervatórium, amely Újszegeden helyezkedik el. Kettős céllal hozták létre 1992-ben. Részben tudományos kutatási célokra, illetve azért, hogy bemutató csillagvizsgálóként Szegeden és vonzáskörzetében népszerűsítse a csillagászatot.
Története Az Uránia bemutató csillagvizsgáló volt az első csillagvizsgáló a városban. Az 1970-es években az egyetem tulajdonában került, így korlátozták a látogathatóságot.
Felmerült, hogy a József Attila Tudományegyetem (JATE) egy, a kor tudományos igényeinek kiválóan megfelelő, 40 cm-es távcsőhöz jut az odesszai partnerintézményétől, legfőképpen azért, hogy elindulhassanak a szegedi csillagászati kutatások. A távcső hírére már 1982-ben Szegedre költözött az egyetem első asztrofizikusa, Dr. Szatmáry Károly.
1985 során a Cassegrain-rendszerű, ajándékba kapott távcső meg is érkezett és a Bajai Obszervatóriumban helyezték el, mivel akkor még Szegeden egy saját obszervatórium felépítésének pénzügyi akadályai voltak.
bélyegkép|Dr. Szatmáry Károly megnyitja a Szegedi Csillagvizsgálót 1992 július 6-án. Fotó: Szeged folyóirat 1990 nyarán fél millió forintból a JATE megalapította a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt. Az alapítvány gyűjtésbe kezdett, magánszemélyek, vállalatok és az egyetem adományainak köszönhetően egy évvel később 2,5 millió forintból megkezdődött az építkezés. A megnyitóra 1992. július 6-án került sor. bélyegkép 1994-ben megalakult a Magyar Csillagászati Egyesület Szegedi Helyi Csoportja (MCSE-SZHCS).
1994 óta A JATE és a Csillagvizsgáló Alapítvány között megállapodás áll fenn. Az alapítvány 1999 és 2014 között közhasznú szervezetnek minősült. 2017 óta ismét közhasznú szervezet.
2022-ben, a csillagvizsgáló létrejöttében jelentős szerepet játszó 40 cm-es távcső szerepe komoly fordulatot vett: hosszú tudományos pályafutása 2022 tavaszán véget ért, helyét a kupolában átvette a Bajáról érkező 50 cm-es Cassegrain távcső. Szerencsére ez nem jelentette a távcső pályafutásának végét, hanem egy új korszak kezdete volt számára: átalakítások után egy igen tekintélyes Dobson-távcső lett belőle. Elnevezésére közönségszavazást írtak ki, ennek eredményeként a duci rajzfilmfigura után a Gombóc Artúr nevet kapta. Kalandos történetét a Meteor folyóiratban Dr. Barna Barnabás idézte fel.
A csillagvizsgáló eszközparkja időközben kiegészült naptávcsövekkel, kisebb méretű Newton-távcsövekkel és továbbra is folyamatosan bővül. Nemcsak távcsövekbe nézhetnek be a látogatók, hanem speciális mikroszkópokkal, az állandóan bővülő meteorit-gyűjtemény darabjait is megcsodálhatják. Különlegességnek számít a csillagvizsgáló kupolájára telepített All-Sky (égbolt) kamerája, mely a teljes felette levő égboltot mutatja, percenként frissülő képekkel, meteorológiai adatokkal, illetve a sarki fény várható erősségét. Kiváló lehetőséget ad arra, hogy az általa készített felvételekről utólag visszanézzük az égi jelenségeket, például a sarki fényt az áthúzó meteorokat, tűzgömböket, vagy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) áthaladását.
Meteorok bélyegkép|A rádiómeteoros rendszer 5 elemes YAGI antennája, mely az épület hátsó lépcsőjénél látható, nyugatra tájolva.
Szegedi rádiómeteoros rendszer A csillagvizsgálóban „Meteorfogó” (szakszerű nevén: Szegedi rádiómeteoros rendszer) üzemel, melynek mérési eredményei élőben követhetők. Működése azon alapul, hogy a nagy sebességgel beérkező meteorok által ionizált légkör a fémfelületekhez hasonlóan visszaveri a rádióhullámokat, például egy állandóan működő földi radarállomás jeleit. A földfelszín egy távolabbi helyére (ahova már direkt módon nem érkeznek be) csak akkor jutnak el ezek a rádióhullámok, ha a beérkező meteor által ionizált részről visszaverődnek és csak annyi ideig, míg az létezik. A visszavert rádiójel erőssége a meteor méretére utal. Ez a rendszer éjjel-nappal és felhős időben is képes érzékelni a Föld légkörébe érkező meteorokat. A szegedi Meteorfogó a GRAVES radarrendszer, 143,050 MHz-es jeleivel dolgozik és leginkább a Revest-du-Bion () és Szeged közötti terület felett beérkező, ionizáló meteorokat érzékeli. Az adatsorok az RMOB rendszerében elérhetőek. bélyegkép|A rádiómeteoros rendszerben látható egy nagyobb meteor jele (vízszintes csík), valamint műholdakról visszavert ferde jelek. Ezek esetén a frekvencia a doppler-eltolódás miatt elhangolódik.
HU000C meteor kamera A dél-keleti égen a felbukkanó meteorokat figyeli infravörös és látható tartományban és rögzíti is time-lapse felvételen a Meteor kamera Sajnos a többi irányban már erősen zavarnának a közeli nagyváros, Szeged éjszakai fényei. Az automata rendszer folyamatosan égképeket készít és ezekből kiválasztja azokat, melyeken az algoritmusa szerint meteorok láthatók. Ezután ezekről a képekről eltávolítja a többi zavaró fényt (például áthaladó műholdak fénye, vagy repülőgépek villogása). Az így megszűrt felvételeket és az eredetieket is, HU000C azonosítóval, a Global Meteor Network (GMN) nemzetközi oldalra továbbítja. A történeti adatok követhetőek térképen is a Tammojan aggregátor oldalon a hónap kiválasztásával.
Fekvése, megközelítése A terület közlekedési eszközzel jól megközelíthető. A 70-es busz, Hatházak megállójától (Alsó kikötő sor utca), a Kertész utcán haladva, nagyjából 400 méterre található az épület.
A csillagvizsgáló péntek esténként megnyitja kapuját a közönségnek, hogy népszerűsítse a csillagászatot, az űrkutatást, asztrofizikát és azért is, hogy lézeres csillagképtúráival személyes ismerősünké tegye az égboltot.
Az Egyetemi Füvészkert révén biztosítottak területet az obszervatóriumnak. Az épület alsó része 35 fős, légkondicionált, korszerűen berendezett előadóterem, ami kiváló lehetőséget biztosít űrutazással és csillagászattal kapcsolatos előadások tartására. Az épültet felső szintjéhez lépcső visz. Ott található egy zárt épület (kupola), két oldalra széttolható tetővel. Ez az épület védi a benne elhelyezett főműszert, ami jelenleg egy 50 cm-es távcső. 2022-ben a kupola teteje egy szélvihar következtében megsérült. Sajnos már nem lehetett megjavítani, helyette (a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának anyagi támogatásával) egy teljesen új tetőt készíttettek. Pár hónapos ponyvás takarás után, 2022 júniusának elején kapott az épület új, motorokkal széttolható, viharálló tetőt.
Szegedi Csillagvizsgáló az online világban A csillagvizsgáló, a korszellemnek megfelelően YouTube csatornával is rendelkezik: ez a Csillagfényben. Rendszeres adásaiban a csillagászat és űrkutatás legfrissebb híreit ismertette és magyarázta a csillagvizsgáló két, hivatásos csillagásza, Dr. Barna Barnabás és Dr. Czavalinga Donát.https://szegedicsillagvizsgalo.hu/csillagaszaink/ A legfrissebb hírek továbbítása céljából a Szegedi Csillagvizsgáló jelen van a közösségi médiában is. Az épület tetején működő égbolt-kamerája egyben automata meteorológiai állomásként is üzemel, mérési adatait és a kamera képét is folyamatosan küldi az idokep.hu-ra.
alt=Dr Szatmáry Károly emléktáblája a Szegedi Csillagvizsgáló falán|bélyegkép|Az alapító, Dr. Szatmáry Károly táblája a Szegedi Csillagvizsgáló falán
Csillagászati képzés az SZTE-n A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán, Dr. Szatmáry Károly erőfeszítéseinek köszönhetően, az 1999/2000-es tanévben vezették be a csillagász kutató szakot. A képzés 10 féléves (5 éves) volt, egy évfolyamon belül 25 hallgatóval indulhatott a képzés. Az első 4 év során fizika szakos tárgyakat is el kell sajátítani.
A 2005/2006-os tanévtől kezdve a csillagászat szakirány a fizika alapszakon belül választható. Ezt követően lehet választható a 2 éves csillagász mesterszak és a diploma megszerzése. A legszorgalmasabbak pedig bekerülnek a Fizika Doktori Iskola asztrofizikai képzésébe, PhD-képzés keretén belül.
Galéria
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyarországi csillagvizsgálók Kategória:Magyarországi tudományos kutatóintézetek Kategória:Szegedi Tudományegyetem Obszervatórium Kategória:1992-ben átadott építmények