A Seychelle-szigeteki szalangána (Aerodramus elaphrus) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezés A fajt Harry Church Oberholser amerikai ornitológus írta le 1906-ban, a Hirundo nembe Hirundo francica néven. A régi rendszerbesorolások a Collocalia nembe sorolták Collocalia elaphra néven. Korábban a Mauritius és Réunion területén honos mauritiusi szalangána (Aerodramus francica vagy Aerodramus francicus) alfajaként sorolták be. E madártól kisebb testével és világosabb színével különbözik. A két faj mintegy 500.000 évvel ezelőtt különül el egymástól.
Előfordulása A Seychelle-szigetek területén honos. Költőkolóniái Mahé, Praslin és La Digue szigetén vannak, de korábban előfordult Félicité szigetén is és kóborló egyedei olykor feltűnnek Aride szigetén is. Természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi erdők és bozótosok meg barlangok.
Megjelenése Testhossza 11 centiméter. Tollazata a teste felső részén szürkésbarna, a hasi oldala világosabb.
Életmódja Repülő rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása Egész évben költhet. Kisebb kolóniákban költ barlangokban. Csésze alakú fészkét vékony növényi anyagból készíti. Fészekalja egyetlen fehér tojásból áll, melyet 25-30 nap alatt költ ki. A kikelő fiókát mindkét szülője eteti mielőtt három hónapos korában ki nem repül a fészekből.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe ugyan kicsi, egyedszáma viszont lassan növekvő tendenciát mutat. Egyedszáma nagyjából 2500 és 3000 egyed közöttire becsülik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.
Fő veszélyeztető tényezői a fészkelőhelyek viszonylagosan korlátozott volta mellett, az emberi zavarás (főleg költési időszakban), a rovarölő szerek miatti táplálékhiány, valamint az elvadult macskák és szigetekre betelepített gyöngybagoly miatt predációs hatások.
Jegyzetek
Források
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Aerodramus Kategória:Madárfajok Kategória:A Seychelle-szigetek endemikus madarai