A valódi levéltetűfélék (valódi levéltetvek, Aphididae) a rovarok (Insecta) osztályában és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe sorolt levéltetvek (Aphidoidea) öregcsaládjának névadó családja.

Származásuk, elterjedésük

Kozmopolita taxon; fajai megtalálhatók mindenütt, ahol edényes növények élnek. Magyarországon több mint hetven fajuk károsítja a lombos-, illetve tűleveleket.

A 2020-as évek elejéig több mint 4000 fajukat írták le; közülük mintegy 1350-et Észak-Amerikából (Greelace).

Magyarországon honos fajaik

Magyarországon több száz fajukat ismerjük: pusztán a különböző juhar fajokon (Acer spp.) 34 fajuk szívogat. Ripka Géza:Egy újabb jövevény levéltetűfaj, a Drepanaphis acerifoliae megjelenése Magyarországon

A legismertebb hazai fajok:Magyarországon előforduló ízeltlábúak listája. Család: valódi levéltetvek (Aphididae)

1. Aphidinae alcsalád:

fekete levéltetű (Aphis fabae) Aphis farinosa uborka-levéltetű (Aphis gossypii) oleander-levéltetű (Aphis nerii) zöld alma-levéltetű (Aphis pomi) bodza-levéltetű (Aphis sambuci) labdarózsa-levéltetű (Aphis viburni) Brachycaudus lychnidis sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi) mandula-levéltetű (fekete mandula-levéltetű, feketefoltos mandula-levéltetű, Brachycaudus amygdalinus) levélpirosító ribiszke-levéltetű (Cryptomyzus ribis) levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta) szürke alma-levéltetű (Dysaphis plantaginea) hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni) tulipánfa-levéltetű (Illinoia liriodendri) zöld rózsa-levéltetű (Macrosiphum rosae) csalán-levéltetű (Microlophium carnosum) fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi) Myzus lythri kajszilevéltetű (Myzus mumecola) zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) Pterocomma pilosum szürke kéregtetű (Pterocomma salicis) tündérrózsa-levéltetű (Rhopalosiphum nymphaeae) fűre váltó zöld almalevéltetű (Rhopalosiphum insertum) zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi) nagy bogáncs-levéltetű (Uroleucon cirsii)

2. Calaphidinae alcsalád tarka dió-levéltetű (Panaphis juglandis)

3. Eriosomatinae alcsalád gyapjas alma-levéltetű (Eriosoma lanigerum) kései nyárfalevél-gubacstetű (Pemphigus spyrothecae) Tetraneura nigriabdominalis eperfa-levéltetű (Tetraneura ulmi)

4. Lachninae alcsalád tölgy-levéltetű (Lachnus roboris) rózsa-kéregtetű (Maculolachnus submacula) óriás fűzfa-levéltetű (Tuberolachnus salignus)

További fajok: eurázsiai ligetszépe-levéltetű (Aphis holoenotherae, Bursaphis holoenotherae)

Megjelenésük, felépítésük

Hosszuk általában 2–3 milliméter, de néhány fajuk nagyobb ennél. Minden fajnak van szárnyas (két pár szárnnyal) és szárnyatlan alakja is — ennek szaporodásuk ciklusában van jelentősége.

Testük puha, körte alakú. Többnyire zöldek vagy sárgák, de vannak sötétebb fajok is, a vöröstől a feketéig. Apróságuk és rejtőszínük miatt a magányos tetveket nehéz lenne észrevenni, de többnyire csoportosan táplálkoznak, ami megkönnyíti észlelésüket.

Szalmaszerű szájszervük szúró-szívó. Az antennájuk (csápjuk) öt vagy hat szakaszból áll; az utolsó szegmens vékony zászlóval végződik (Greelace)-

Potrohukból egy pár, kipufogócsőhöz hasonló nyúlvány áll ki.

Életmódjuk, élőhelyük

Növényi floémszövetekkel táplálkoznak — a cukros folyadékokat szívják ki a gazdanövény szállítószöveteiből. Hogy tűszerű szájszervüket megvédjék a sérülésektől, olyan folyadékot választanak ki, amely védőhüvellyé keményedik; csak ezután kezdenek szívogatni. A floémnedv sok cukrot tartalmaz, de kevés benne a nitrogén. Ezért sokkal több nedvet szívnak ki, mint amennyit ténylegesen hasznosítanak. A fölösleget édes (sok cukrot tartalmazó) váladék formájában választják ki — ez a mézharmat, aminek csöppjei növény felületén vagy lecseppenve száradnak be. A mézharmatot számos rovar gyűjtögeti — ilyenek például a hangyák és a darazsak. Egyes hangyák nemcsak gyűjtik a mézharmatot, de csiklandozva „fejik” is a tetveket. Sok hangyafaj szimbiózisra lép velük: őrzik tetveket, gondoskodnak fiasításukról stb (Greelace).

A legfiatalabb leveleket, a legpuhább hajtásvégeket kedvelik. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik (Agrofórum).

Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek; a legtöbb faj egy-két tápnövényre specializálódik. Vannak azonban szélsőségesen polifág fajok is, mint például a hazánkban is sokat károsító zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), amelynek több mint 400 gazdanövénye van.a levéltetvek: íme 7+1 módszer A többgazdás fajok fő gazdanövényükön (jellemzően gyümölcstermő növényeken) telelnek. Tavasszal néhány nemzedékük is ezeken károsít, majd átvonulnak nyári tápnövényeikre (főleg lágyszárú növényekre). A gyümölcsfélékre ősszel, peterakás céljából települnek vissza.Bálint gazda kertje:Levéltetű a kertben

A puha és lassú rovarok lévén sok ragadozó faj vadászik rájuk. Ezek ellen részben passzívan (a növényről lepottyanva), részben aktívan védekeznek: egyrészt rúgva, másrészt a potrohcsöveikből kinyomott viaszos lipidekkel vagy feromonokkal — előbbiek a támadó szájszervének eltömésére szolgálnak, utóbbiak elriasztásukra (Greelace).

Sok növénybetegséget terjesztenek, így például vírusokat (vírusvektorok). Levéltetvek terjesztik a csonthéjasok legelterjedtebb betegségét okozó szilva-himlővírust (PPV) vagy a lágyszárú zöldség- és dísznövények legismertebb vírusát, az uborka-mozaikvírust (CMV)Némethy Zsuzsanna:Hogyan, mikor és mivel védekezzünk a levéltetvek ellen?

Szaporodásuk

Petéik telelnek át. A tavasszal kikelő első nemzedék szárnyas; ezek a környék tápnövényeit megszállva és azokon ivarosan szaporodva gondoskodnak a faj terjesztéséről. Az utánuk következő, szűznemzéssel létrehozott nemzedékek szárnyatlanok. Némelyik fajnak nyár végén egy második szárnyas nemzedéke is kifejlődik; ezek másik tápnövényre települnek át (Agrofórum).

Rendszertani felosztásuk

A családot mintegy két tucatnyi recens alcsaládra és alcsaládba sorolatlan, kihalt nemre bontják.

Alcsaládok: Aiceoninae Anoeciinae Aphidinae Baltichaitophorinae Calaphidinae Chaitophorinae Drepanosiphinae Eriosomatinae Greenideinae Hormaphidinae Israelaphidinae Lachninae Lizeriinae Macropodaphidinae Mindarinae Neophyllaphidinae Phloeomyzinae Phyllaphidinae Pterastheniinae Saltusaphidinae Spicaphidinae Taiwanaphidinae Tamaliinae Thelaxinae Kihalt nemek:

†Aixaphis †Americaphis †Balticaphis †Balticomaraphis †Cretacallis †Electromyzus †Eocallites †Eomakrosoura †Fushunocallites †Huaxiacallites †Larssonaphis †Leptocallites †Lyncuricallis †Megalomytisites †Nevaphis †Oligocallis †Polychaitocallis †Sternaphis

Jegyzetek

Források

Greelace: Greelace.com: Levéltetvek, Aphididae család Agrofórum: Agrofórum.hu:Hogyan készüljünk fel a levéltetvek elleni védekezésre?

Kategória:Növénytetvek Kategória:Rovarcsaládok Kategória:Kozmopolita rovarok Kategória:Növényi kártevők