A japán vízisikló (Rhabdophis tigrinus) vagy japán fűkígyó, tigrissikló a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a valódi siklófélék (Colubridae) családjába tartozó, főleg Délkelet-Ázsiában előforduló faj. Leírása A japán vízisikló nagyjából a nálunk is honos vízisiklóhoz (Natrix natrix) hasonló méretű (60-70, legfeljebb 130 centiméter hosszú) kígyó, kerek pupillákkal és a testtől alig elkülönülő fejjel. Testének alapszíne olajzöldes-szürkésbarnás, fekete és vöröses-narancssárgás keresztsávokkal vagy pettyekkel, a fejen a vízisiklóéhoz hasonló mintázat található; hasa fehéres. Ez a faj ún. hátsóméregfogas sikló, megnyúlt és barázdált méregfogai felső állkapcsának hátsó részében helyezkednek el. bélyegkép|Az állat feje bélyegkép|Mintázata - közelről
Elterjedése A japán vízisikló Kelet-Oroszországban, Észak- és Dél-Koreában, Kínában, Tajvanon, Vietnamban és Japánban (Jakusima, Tanegashima, Kyūshū, Sikoku, Honsú, Osaka és a Rjúkjú-szigetek) fordul elő. Egyetlen alfaja, a R. t. formosanus csak Tajvanon él.
Életmódja Földön élő, éjszakai életmódú, félig vízben élő faj, napközben búvóhelyén tartózkodik. Tápláléka főleg kisebb gerincesekből, leginkább békákból áll, különösen a fiatalok halat is esznek. Zsákmányát a legtöbb kígyóhoz hasonlóan szaglásával találja meg. Tojásrakással szaporodik, a fészekben 18-25 tojás lehet. bélyegkép|Japán vízisikló az elejtett békával bélyegkép|Félig vízi életmódot folytat
Védekező viselkedése Ha hűvös időben sarokba szorítják, passzívan védekezik: a kobrákhoz hasonlóan ellapítja nyakát, sőt testét; melegebb időben hajlamosabb menekülni. Mérgeskígyó mivolta ellenére kevés feljegyzett haláleset történt, mivel megfélemlítésre hajlamosabb a teste ellapításával reagálni. E viselkedés annak az oka lehet, hogy méregfogai - mint általában a hátsóméregfogas kígyóknál - túlságosan hátul helyezkednek el ahhoz, hogy egy nagyobb élőlényt sikeresen meg tudjon marni.Rhabdophis tigrinus IN JAPAN: PATHOGENESIS OF ENVENOMATION AND PRODUCTION OF ANTIVENOM
Mérge A kígyó nyakában két méregmirigy található, amelyek a lenyelt varangyok mérgét választják ki. Maga a mirigy nem a méreganyagok előállítására, hanem inkább tárolására szolgál. A mérget főként egyik mérgező zsákmányától, a japán varangytól (Bufo japonicus) "szerzi be". Egy amerikai-japán kutatás szerint azokon a területeken, ahol nem élnek varangyok, a kígyók nem rendelkeznek ezzel a méreggel.Frankfurter Allgemeine Zeitung, 30. Januar 2007, Nr. 25 / Seite 32.
A kígyó által képezett vegyület (a varangyok mérge mellett) véralvadásgátló hatású. Mérge ellen létezik egy hatékony antiszérum, amely néhány órán belül hat.Rhabdophis tigrinus Marása azonban kezelés híján belső vérzést is okozhat.
Marása ugyan gyakori, de ritkán veszélyes; ennek ellenére súlyos tünetekre kell számítani, a helyi duzzanattól és fájdalomtól a fejfájásig és az eszméletvesztésig. A halált sokk vagy akut veseelégtelenség válthatja ki. A fajnak legalább 3 haláleset tulajdonítható.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Mark O'Shea: Giftschlangen – Alle Arten der Welt in ihren Lebensräumen, Kosmos Verlag, 2006. ISBN 3-440-10619-5 Dr. Dieter Schmidt: Atlas Schlangen, Nikol-Verlag. ISBN 978-3-86820-011-9 Chris Mattison: Enzyklopädie der Schlangen, blv Verlag. ISBN 978-3-8354-0360-4 biodiversitylibrary.org Rhabdophis tigrinus "Rhabdophis tigrinus" "Foraging Behavior of Rhabdophis tigrinus (Serpentes: Colubridae) in a Gutter with a Dense Aggregation of tadpoles"
Kategória:Hüllőfajok Kategória:Siklófélék Kategória:Kígyók Kategória:Kína hüllői Kategória:Japán hüllői