A szociális hozzájárulási adó (rövid nevén: szocho) egy magyarországi adónem, amely a magánszemélyek jövedelmének különféle formái, például munkabér és osztalék után kerül megfizetésre. Az adónem célja, hogy fenntartsa a társadalmi ellátórendszereket, többek közt a nyugdíjrendszert és a szociális segélyek rendszerét. Bizonyos adónemek, mint például a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) részben vagy egészben mentesít a szocho megfizetése alól.
A szociális hozzájárulási adó egy degresszív adónem, ugyanis minden évben a január 1-jén hatályos minimálbér 24-szerese (2024-ben ez az összeg bruttó forint) feletti jövedelemrészre nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót; vagyis csak a tárgyévben realizált forintos sávhatárig érvényes a 13%-os adókulcs, az efeletti jövedelemrész esetében viszont gyakorlatilag 0%-os kulcs van érvényben a szociális hozzájárulási adónál. Mindez szemben áll a kormány azon céljával, miszerint a kormány célja az arányos közteherviselés,arányos adórendszert akar a kormány – ado.hu, 2018. május 15 emellett kiesést is jelent a költségvetésnek.
Magyarországon a társadalombiztosítási járulék gyakorlatilag ketté van választva: a munkavállaló bruttó béréből 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot vonnak le, míg a munkaadó a bruttó béren felül 13%-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A két teher mértéke együttesen a bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 27,88%-át teszi ki.
Története Az adónemet az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete vezette be 2012. január 1-jétől. Ezzel egyidejűleg megszűnt a munkaadó által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék;https://www.adko.hu/01_files/informaciok/2013/jarulekok%20mertekei_2013.pdf Járulékok mértékei 1998-2013 a járulék és a szociális hozzájárulási adó között az a különbség, hogy előbbi kizárólag arra a célra fordítható, amelyre beszedték, utóbbi adót viszont egyéb célokra is lehet költeni.
2023. július 1-től a személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a 2023. július 1-je után keletkező kamatjövedelmek után. Néhány befektetést nem érint az az új adónem, például a TBSZ-en (tartós befektetési számlán) tartott befektetett megtakarítást továbbra is adómentes az 5. év után.
Adótényállás Adóalany A szocho alanya minden olyan egyéni és társas vállalkozás, amely a főszabály szerint adózik és nem tartozik az egyszerűsített adónemek (kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, kisadózó vállalkozók tételes adója) valamelyike alá.
Adómérték 2024. január 1-jétől a szocho mértéke a tárgyévi forintos adóalapig 13%, az afeletti jövedelemrészre 0%.
+ A szocho mértéke az adóalap százalékában Időszak Az adóalaphoz viszonyítva 2012. január 1. – 2012. december 31. éves bruttó forintig 27%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2013. január 1. – 2013. december 31. éves bruttó forintig 27%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2014. január 1. – 2014. december 31. éves bruttó forintig 27%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2015. január 1. – 2015. december 31. éves bruttó forintig 27%, éves bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2016. január 1. – 2016. december 31. éves bruttó forintig 27%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2017. január 1. – 2017. december 31. éves bruttó forintig 22%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2018. január 1. – 2018. december 31. éves bruttó forintig 19,5%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2019. január 1. – 2019. június 30. éves bruttó forintig 19,5%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2019. július 1. – 2019. december 31. éves bruttó forintig 17,5%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2020. január 1. – 2020. június 30. éves bruttó forintig 17,5%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2020. július 1. – 2021. december 31. éves bruttó forintig 15,5%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2022. január 1. – 2022. december 31. éves bruttó forintig 13%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2023. január 1. – 2023. december 31. éves bruttó forintig 13%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0% 2024. január 1-jétől éves bruttó forintig 13%, bruttó forintos jövedelemrész felett 0%
Források
Jegyzetek
Kategória:Magyarországi adónemek