Veurne (nemzetközileg ugyancsak használatos francia nevén Furnes) nyugat-flandriai város és község Belgiumban, tengerpart és a francia határ közelében. Magának a városnak a lakossága a 21. század elején 9200 fő, az alapfokú közigazgatási egység többi kis településével együtt a község lakossága 12000 fő körül van.
Veurne a 21. század elején kis vidéki város, amely az egyik helyi igazgatási és közlekedési központ funkcióját látja el a Westhoek francia-belga régión belül. Jelentős a városba látogató turisták száma is.
Története A város területén korábban sót nyertek ki a tengervízből. A települése első írásos említése 877-ből származik, amikor Furnu néven említették mint az I. Balduin flamand gróf által a vikingek betörései ellen emelt helyi kis kerek erődítmény körül létrejött falut. A 10. században ténylegesen történt viking támadás, ami után az erődítményt kibővítették. A Sint-Walburgapark nevű városi parkban látható kis domb, valamint a városi utcán körkörös alaprajza az egykori várra utal. bélyeg|bal|Veurne a 17. század első felében 870 körül hozták a városba Szent Valburga ereklyéit. 1060 körül már kereskedelmi valamint hivatali negyed is létezett a vár mellett. 1100 körül a jeruzsáleminek is nevezett II. Róbert flamand gróf Szent kereszt ereklyét is adományozott a településnek.
A 14. században a várost fallal vették körül, és így a legjobban védett flandriai települések sorába került. A gazdaság alapja itt is a posztókereskedelem volt, mint általában a környéken, és ennek sikere az Anglia és Flandria közötti kapcsolatok alakulásának függvénye volt. E kapcsolatok megromlása, valamint a ma franciaországi Hondschoote település konkurenciája miatt a város fejlődése elakadt, lakosságának egy része vidékre költözött és mezőgazdasággal kezdett foglalkozni.
A reformáció során, 1566-ban és 1578-ban a város templomai és kolostorai képrombolók áldozatai lettek. 1586-tól a város új virágzásnak indult, ekkor alapozták meg a városi főtér, a Grote Markt (Nagypiac) kialakítását, építették első házait. 1621-ben építették az új Szent Miklós-apátságot (Sint-Niklaasabdij). A 17. századi spanyol uralom emlékét a város számos építészeti eleme őrzi.
1644 körül járványok és háborúk vetettek véget a virágzásnak; új erődítményeket emeltek a város körül. Ebből a korból származik a városnak a 21. században is élő hagyománya, a helyi vezeklő körmenet (Boetprocessie).
1668–1713 között Veurne francia uralom alatt volt. A középkori erődítményeket elbontották és Vauban építményeivel helyettesítették. Ezeket 1783-ban II. József császár szereltette le.
1831-ben Veurne az első belgiumi városként fogadta az országba érkező későbbi uralkodót, I. Lipótot.
1906-ban Rainer Maria Rilke német költő hosszabb idő töltött a városban. Az első világháború idején a városban volt a belga hadsereg főhadiszállása. A harcok során sok épület elpusztult, ezeket 1920 és 1925 között historizáló stílusban állították helyre. A második világháborúban a kisváros csak csekély károkat szenvedett.
Veurne részközségeinek területe és lakossága # Név Terület km2 Lakosság (18/08/2015)I Veurne 22,67 8.635II Booitshoeke 3,35 97III Avekapelle 4,58 313IV Zoutenaaie 2,07 18 V Eggewaartskapelle 4,90 163VI Steenkerke 11,79 381VII Bulskamp 8,03 695VIII Wulveringem 9,37 337IX Vinkem 5,27 320X Houtem 12,71 636XI De Moeren 11,58 106 Forrás: Veurne hivatalos honlapja
Veurne a következő falvakkal és községekkel határos:
a. Adinkerke (De Panne) b. Koksijde (Koksijde) c. Wulpen (Koksijde) d. Ramskapelle (Nieuwpoort, Belgium) e. Pervijze (Diksmuide) f. Lampernisse (Diksmuide) g. Alveringem (Alveringem) h. Oeren (Alveringem) i. Izenberge (Alveringem) j. Leisele (Alveringem) k. Hondschoote (Franciaország) l. Les Moëres (Franciaország) m. Ghyvelde (Franciaország)
Jegyzetek
Fordítás
Forrás
Kategória:Flandria települései