Kont Gyula, születési és 1876-ig használt nevén Kohn GyulaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 45703/1876. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1876. év 2. oldal 18. sor (Esztergom, 1849. január 8. – Budapest, 1904. április 12.) felső kereskedelmi iskolai tanár, tankönyvíró.
Életpályája Kohn Isaiás és Popper Amália fiaként született. Tanulmányait az Esztergomi Nyilvános Reáltanodában kezdte, majd 1867-től a Magyar Királyi József Műegyetem hallgatója lett, ahol a két év alatt kiírt mindhárom fizikai és matematikai pályadíjat elnyerte. Tanári működését a budapesti VI. kerületi polgári fiúiskolánál kezdte meg mint segédtanár, 1872-től ugyanezen tanintézetben mint rendes tanár működött. A József Műegyetemen 1875–76-ban mint magántanítót, 1877. január 12-től 1879-ig mint a fizika magántanárát alkalmazták. 1895-től a VI. kerületi felső kereskedelmi iskola tanára volt.
Különösen a hangtannal foglalkozott, mely tárgyból több értekezést írt, többek közt a Poggendorff-féle fizikai folyóiratba (CLI. 1784. Unmittelhare manometrische Flammen), az Akadémiai Értesítőbe (1877. A potentiális energia), a Budapesti Szemlébe (1880. A látás megtanulása, 1884. Az elektromosságról); az Országos Tanáregylet Közlönyének és a Polgári Iskolának is munkatársa volt.
Családja Felesége Földesi Klára (Tata, 1869. szeptember 5. – Budapest, 1927. május 27.) fővárosi polgári iskolai tanítónő volt, Földesi Joákim és Kommen Júlia lánya, akit 1894. december 23-án a budapesti Dohány utcai zsinagógában vett nőül. Művei: Gazdaságtan polgári leányiskolák számára (Budapest, 1906, 2. kiadás 1909); Természetrajz polgári leányiskolák számára (2 kötet, 2. kiadás u. o. 1908., e tankönyvet Fehér Jenővel együtt írta). Munkatársa volt a Révai nagy lexikonának, melynek háztartási cikkeit írta.
Gyermekei: Kont Piroska (1895–1959) középiskolai tanár. Férje Wank Rikárd Marcell (1890–1958) zongoratanár. Kont Erika (1900–1928). Férje Neuschloss Elek József (1896–1957) gyáros. Kont Ipoly (1901–?) mérnök.
Munkái Kisérleti természettan tankönyve. A középtanodák felsőbb osztályai számára, részben Jamin: Petit traité de physique c. munkája nyomán. Budapest, 1876–78. Öt rész 2. kötetben. (Kohn névvel. I...II. A hőről 96 ábrával, III, A hangról, IV. Fénytan 149 ábr., V. I. A villamosságról 220. ábr. A természettan elemei. A középtanodák felsőbb osztályai számára, különös tekintettel az alapelvek fejlődése történetére. 500 ábra. Budapest, 1877–78. A villanyosságok kiegyenlődése a szikrában és a szigetőleg oldalinfluentiája. 1 tábla. Budapest, 1877. (Értekezések a term. tud. kör. VII. 16.) Elemi természettan. Első természettani tanulmányul tanítóképződék, polgári iskolák, ipar- és kereskedelmi tanodák számára. Budapest, 1880. (2. kiadás. Budapest, 1887., 3. teljesen átdolgozott kiadás. Elemi fizika polgári fiúiskolák számára c. Budapest, 1890.) Arago François emlékbeszédei. (Carnot, Morge, Voltaire, Ampére.) Franciából ford. Budapest, év n. (Császár Károllyal együtt.) Arago François, Voltaire és Ampére életrajza. Budapest, 1881. (Ijfúsági Iratok Tára XI.) Számtani példatár. Budapest, 1883. A levegő nyomásáról. 27 ábr. Budapest, 1887. Három előadás. (Természettudományi előadások 57.) Elemi fizika felső kereskedelmi iskolák számára. Budapest, 1896.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1849-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar tankönyvírók Kategória:Magyar tanítók