Richard Weedt Widmark (Sunrise Township, Chisago megye, Minnesota, Amerikai Egyesült Államok, 1914. december 26. – Roxbury, Connecticut, 2008. március 24.), Golden Globe-díjas amerikai színész. Háborús, cowboy- és kalandfilmek ismert sztárja. Hat évtizeden átívelő pályája során mintegy 75 játékfilmben szerepelt.

Élete Származása, tanulmányai

Apja Carl Henry Widmark volt, svéd bevándorló, aki kereskedelmi utazó ügynökként dolgozott. Anyja Ethel Mae Barr volt. A család többször költözött, az apa munkahelye szerint. Richard az Illinois állambeli Princetonban és Henryben nőtt fel. Eredetileg ügyvéd akart lenni, a középiskola után jogot kezdett tanulni, de érdeklődése a színészet felé fordult. A Lake Forest College-ban színészmesterséget tanult. 1936-ban végzett, ezután színészetet oktatott. A második világháborús katonai szolgálatot megúszta, mert egyik sérült dobhártyája miatt a hadsereg alkalmatlannak minősítette. A Lake Forest-i főiskolán ismerte meg Jean Hazlewood hallgatónőt, aki forgatókönyvírónak tanult. Hazlewood és Widmark 1938-ban együtt költöztek New Yorkba, itt 1942. április 5-én összeházasodtak. 1945-ben megszületett első és egyetlen gyermekük, Anne Heath Widmark.

Színészi pályája

Widmark 1943-ban debütált a Broadway-n, F. Hugh Herbert Kiss and Tell című színművében, amelyet George Abbott vitt színpadra. A következő években színházi munkája mellett rádióadásokban és rádiószínházi előadásokban is beszélt. Első filmszerepét 1947-ben Henry Hathaway rendező A halál csókja c. film noir-horrorjában játszotta. Egy hidegvérű gyilkost alakított, aki a film egyik jelenetében egy tolószékes rokkant férfit könyörtelenül lelök a lépcsőn, a halálba. A film nagy kasszasiker lett, Widmark egy csapásra széles körben ismertté vált. Megkapta a legjobb színészutánpótlásnak járó, ekkor először kiadott Golden Globe-díjat, nevezték az Oscar-díjra, a 20th Century Fox-tól hét évre szóló szerződést kapott.

jobbra|bélyegkép|Mike King, a vasútépítő, A vadnyugat hőskora c. heroizáló filmeposzban (1962)

Első szerepének sikere nyomán sokáig gonosz karakterű szerepeket osztottak rá. Csak az 1950-es években tudta lerázni magáról ezt a klisét és mindent eljátszani képes, sokoldalú színészként elfogadtatnia magát. Egyre többféle műfajban főszerepelt, köztük világháborús filmekben, így pl. a Frogmen-ben (1951) és történelmi kalandfilmekben, így pl. a Destination Gobi-ban (1952). Az 1950-es és 1960-as évek divatos westernfilmjeiben is nagy sikerrel játszott főszerepeket, pl. A kettétört lándzsában (1954), a Cowboyháborúban (1959), a mexikói-texasi háborúról szóló Alamóban (1960), az Együtt vágtattak-ban (1961), vagy a Cheyenne őszben (1964).

Az évek múltával keresett karakterszínésszé vált, drámai szerepekben is megállta a helyét, az 1961-es Ítélet Nürnbergben c. filmben a német háborús bűnösöket vádoló katonai ügyészt alakította, vele szemben Maximilian Schell a védőt, Spencer Tracy a főbírót alakította. Játszott az 1953-as Zsebtolvaj c. krimiben. Ő volt a címszereplő az 1968-as Madigan c. bűnügyi filmben és folytatásában, a Madigan-krimisorozatban (1972-1973). Játszott az 1977-es Hullámvasút c. katasztrófafilmben, és az 1979-es Medvesziget-akció c. thriller-akciófilmben. Bár már többségében pozitív karaktereket alakított, de néha visszabújt a gonosz álarcába, így pl. az Sidney Lumet 1974-es Agatha Christie-adaptációjában, a Gyilkosság az Orient expresszen c. thrillerben, a nemzetközi sztárcsoport tagjaként ő alakította Mr. Ratchettet, a gyermekrablót és gyilkost.

bélyegkép|jobbra|Richard Widmark (1991)

Három évtizeden keresztül, az 1970-es évek végéig Hollywood egyik legtöbbet foglalkoztatott sikerszínésze volt. Idősebb korában, az 1980-as években nyugodtabb, megfontoltabb szerepeket is elvállalt. Volker Schlöndorff rendező 1987-es filmjében, a Vének szövetségében egy fehér seriffet alakított, aki egy rasszista gyilkosság hátterét igyekszik tisztázni. Utolsó filmszerepét, Stiles szenátort Herbert Ross rendező 1991-es politikai thrillerében, a Kétszínű igazság-ban játszotta, amely arról szól, hogy az ifjú káderek, politikai karrierjük érdekében hogyan árulják el egymást és egykori ideáljaikat.

Társadalmi, politikai elkötelezettsége

Bár színészi pályája során Widmark legnagyobbrészt fegyveres, erőszakos figurákat alakított, polgárként viszolygott a fegyverektől, elítélte az erőszak minden formáját és több fórumon is támogatta a fegyverviselés korlátozását.

Egész életében elkötelezett tagja maradt az amerikai Demokrata Pártnak.

Magánélete

jobbra|bélyegkép|Widmark és első felesége, Jean Hazlewood (1950 körül)

1942-ben Widmark feleségül vette Jean Hazlewood (1916–1997) forgatókönyvírónőt, akivel még főiskolai évei alatt ismerkedett meg. Egy leányuk született, Anne Heath Widmark író–képzőművész, aki 1969–1982 között Sandy Koufax (1935) kosárlabdajátékos felesége volt. Widmark első házassága 55 éven át tartott, Hazlewood 1997-ben Alzheimer-kórban elhunyt.

Widmark szenvedélyes lovas volt, az 1950-es években egy ranchot vásárolt a Missouri állambeli Green City-ben, itt élt a következő két évtizedben. Nagyobb összeggel támogatta a közeli repülőtér építését, amelyet halála után róla neveztek el.

1999 szeptemberében ismét megnősült. Egy előkelő társasági hölgyet, Susan Blanchard-Jacobsont (1928) vette feleségül, Dorothy Hammerstein (1899–1987) belsőépítésznő leányát, Oscar Hammerstein (1895–1960) színházi producer fogadott leányát, aki 1950–1956 között Henry Fonda harmadik felesége volt.

2001-ben Widmark teljesen visszavonult. Vidéki házában élt a Connecticut állambeli Roxburyben, kerülve a zajos hollywoodi társasági eseményeket. Egészsége megromlott. 2007-ben elesett, ez tovább rontott állapotán. Hosszú betegség után, 2008 március 24-én hunyt el roxbury-i otthonában, 93 évesen.

Elismerései, díjai 1948-ban megkapta a legjobb kezdő férfi színésznek járó Golden Globe-díjat. 2005-ben elnyerte a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének Életmű-díját (Career Achievement Award). Hollywoodban, a Hírességek Sétányán csillagot kapott.

Fontosabb filmszerepei

1947: A halál csókja (Kiss of Death); Tommy Udo 1948: Névtelen utca (The Street with No Name); Alec Stiles 1948: Road House Jefferson T. 'Jefty' Robbins 1948: Yellow Sky Dude 1949: Down to the Sea in Ships First Mate Dan Lunceford 1949: Slattery's Hurricane Lt. Will Slattery USNR 1950: Az éjszaka és a város (Night and the City); Harry Fabian 1950: Pánik az utcán (Panic in the Streets); Clinton Reed parancsnok 1950: Nincs kiút (No Way Out); Ray Biddle 1951: Halls of Montezuma; Anderson hadnagy 1951: The Frogmen; John Lawrence alezredes 1952: Red Skies of Montana; Cliff Mason 1952: Ne is kopogtass! (Don’t Bother to Knock); Jed Towers 1953: Destination Gobi; Samuel T. McHale 1953: Zsebtolvaj (Pickup on South Street); Skip McCoy 1953: Foglald el a fennsíkot! (Take the High Ground!); Thorne Ryan őrmester 1954: Inferno (Hell and High Water); Adam Jones kapitány 1954: A bűn kertje (Garden of Evil); Fiske 1954: A kettétört lándzsa (Broken Lance); Ben Devereaux 1955: A pókháló (The Cobweb); Dr. Stewart „Mac” McIver 1955: A Prize of Gold; Joe Lawrence őrmester 1956: Hatok bandája (Backlash); Jim Slater 1956: Versenyfutás a napért (Run for the Sun); Michael „Mike” Latimer 1956: The Last Wagon; Comanche Todd 1957: Szent Johanna (Saint Joan); Károly francia trónörökös 1957: Time Limit; William Edwards ezredes 1958: A törvény és Jake Wade ( The Law and Jake Wade); Clint Hollister 1958: A szerelem alagútja (The Tunnel of Love); August „Augie” Poole 1959: The Trap; Ralph Anderson 1959: Cowboyháború (Warlock); Johnny Gannon 1960: Alamo (The Alamo); Jim Bowie ezredes 1961: The Secret Ways; Michael Reynolds 1961: Együtt vágtattak (Two Rode Together); Jim Gary főhadnagy 1961: Ítélet Nürnbergben (Judgment at Nuremberg); Tad Lawson ezredes 1962: A vadnyugat hőskora (How the West Was Won); Mike King 1964: A vikingek kincse (The Long Ships); Rolfe 1964: Menekülés Ashiyából (Flight from Ashiya); Glenn Stevenson alezredes 1964: Cheyenne ősz (Cheyenne Autumn); Thomas Archer százados 1965: A Bedford incidens (The Bedford Incident); Eric Finlander tengerészkapitány 1967: Távoli nyugat (The Way West); Lije Evans 1968: Madigan, mozifilm; Dan Madigan rendőrnyomozó 1969: A törvény éber őre (Death of a Gunfighter); Frank Patch seriff 1970: Holdfényháború (The Moonshine War); Dr. Emmett Taulbee 1972: Amikor a legendák meghalnak (When the Legends Die); Red Dillon 1973: Az azték pap átka (A Talent for Loving); Patten őrnagy 1972-1973: Madigan, tévésorozat; összes epizódban; Dan Madigan rendőr őrmester 1974: Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express); Mr. Ratchett / Lanfranco Cassetti 1974–1975: The Lives of Benjamin Franklin, tévé-minisorozat; Benjamin Franklin 1975: Az utolsó nap (The Last Day); tévéfilm; Will Spence 1976: To the Devil a Daughter; John Verney 1976: Kémek csatája (The Sell Out); Sam Lucas 1977: Twilight’s Last Gleaming; MacKenzie tábornok 1977: A dominó elv (The Domino Principle); Tagge 1977: Hullámvasút (Rollercoaster); Hoyt 1978: Kóma (Coma); Dr. Harris 1978: Rajzás (The Swarm); Slater tábornok 1979: Medvesziget-akció (Bear Island); Otto Gerran 1980: Halál a buszon (All God's Children), tévéfilm; Parke Denison bíró 1982: Bolond mozi mozibolondoknak (Movie Madness); Stan Nagurski 1982: Ki kém, ki nem kém (Hanky Panky); Ransom 1982: S.A.S. kommandó (Who Dares Wins); külügyminiszter 1984: Széllel szemben (Against All Odds); Ben Caxton 1985: Blackout; Joe Steiner 1987: Vének szövetsége (A Gathering of Old Men); tévéfilm; Mapes seriff 1988: A texasi vonatrablás (Once Upon a Texas Train); tévéfilm; Owen Hayes százados 1989: Hideg és szemtelen ( Cold Sassy Tree), tévéfilm; Enoch Rucker Blakeslee 1991: Kétszínű igazság (True Colors); James Stiles szenátor 1992: Lincoln; tévé-dokumentumfilm; Ward Hill Lamon hangja

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:1914-ben született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Svéd-amerikaiak Kategória:Amerikai színészek Kategória:Minnesotaiak Kategória:Golden Globe-díjasok