keretnélküli|84x84px Parlamenti választás Olaszországban 2022. szeptember 25.Összesen 400 mandátum a Képviselőházban Összesen 200 mandátum a Szenátusban← 2018következő →keretnélküli|100pxkeretnélküli|100pxkeretnélküli|105pxPárt vezetőjeGiorgia MeloniEnrico LettaMatteo SalviniPártOlaszország Fivérei Demokrata PártLigaElőző választásVálasztás után 119 () · 65 ()69 () · 40 ()66 () · 30 ()Változás87 () · 47 ()43 () · 13 ()59 () · 28 ()Szavazatok7,302,517 () 7,167,136 ()5,356,180 () 5,226,732 ()2,464,005 () 2,439,200 ()%26.0% () 26.0% ()19.1% () 19.0% ()8.8% () 8.9% ()Változás (%)21.6 pp () 21.7 pp ()0.3 pp () 0.1 pp ()8.5 pp () 8.7 pp ()keretnélküli|100pxkeretnélküli|100pxkeretnélküli|100pxPárt vezetőjeGiuseppe ConteSilvio BerlusconiCarlo CalendaPárt5 Csillag MozgalomForza ItaliaAkció – Olaszország ÉlElőző választásVálasztás után52 () · 28 ()45 () · 18 ()21 () · 9 ()Változás175 () · 84 ()59 () · 39 ()új pártSzavazatok4,333,972 () 4,285,894 ()2,278,217 () 2,279,802 ()2,186,669 () 2,131,310 ()%15.4% () 15.6% ()8.1% () 8.3% ()7.8% () 7.7% ()Változás (%) 17.3 pp () 16.5 pp ()5.9 pp () 6.0 pp ()új pártkeretnélküli|240x240px keretnélküli|240x240pxMiniszterelnök a választás előtt: Mario DraghiMiniszterelnök a választás után:

A 2022-es olaszországi parlamenti választásokat, 2022. szeptember 25.-én tartották meg Olaszországban. Ez egy előrehozott választás, amit a Mario Draghi lemondásához vezető kormányválság idézett elő: Sergio Mattarella köztársasági elnök a helyzet miatt feloszlatta a parlamentet és új választást hirdetett.

Háttér 2018-as választás A 2018-as választáson egy koalíció sem szervezett parlamenti többséget. A Matteo Salvini vezette Liga szerezte meg a képviselőházi mandátumok többségét, a Luigi di Maio vezette 5 Csillag Mozgalom kapta viszont a legtöbb szavazatot. A Matteo Renzi vezette balközép koalíció a harmadik lett. A Demokrata Párt és a balközép koalíció rossz eredménye miatt, Renzi március 12-én lemondott.

Első Conte-kormány

A választási eredmények után megindultak a koalíciós tárgyalások, hogy Olaszországnak olyan kormánya legyen, amelynek parlamenti többsége van. Az 5 Csillag Mozgalom és Liga közti tárgyalások után felállt a „változás kormánya”, melynek miniszterelnöke az 5 csillagos Giuseppe Conte lett, Matteo Salvini pedig a belügyminiszter. Ezzel 2018. június 1-én, hivatalba lépett az új kormány, amit a sajtóban "első teljesen populista kormánya" néven hívtak.

A 2019-es európai parlamenti választásokon az Liga kapta a legtöbb szavazatot, a szavazatok 34%-ával. Az 5 Csillag Mozgalom nem szerepelt jól, ami meghatározta a kormánykoalíció további sorsát: 2019 augusztusában Matteo Salvini bizalmatlansági indítványt nyújtott be Giuseppe Conte ellen. Sok elemző szerint ezzel Salvininak az volt a szándéka, hogy Conte lemondásával ősszel egy előrehozott választást harcoljon ki, amivel az akkori felmérések szerint esély lett volna rá, hogy ő lehessen az új miniszterelnök. Augusztus 20-án a bizalmatlansági indítványról szóló parlamenti vitában Salvinit többen megvádolták, hogy "csak a saját érdekei miatt okozott politikai krízist, ezzel a tettével". Conte ezt követően benyújtotta lemondását Sergio Mattarella köztársasági elnöknek.

Második Conte-kormány

A Második Conte-kormány 2019. szeptemberében állt fel az 5 Csillag Mozgalom, Demokrata Párt, Olaszország Él és a Szabadok és Egyenlőek pártokkal. Ezzel egy európapártibb, baloldali kormány állt fel. 2020 februárjában Olaszország vált a koronavírus-világjárvány első gócpontjává. Conte kormánya volt a Nyugati világban az első kormány, amely a járvány miatt szigorításokat, majd országos kijárási tilalmat rendelt el. Habár eleinte a közvélemény támogatta az intézkedéseket, a kijárási tilalmat sokan úgy jellemezték, hogy Olaszország történelmében a valaha volt legnagyobb visszalépést az alkotmányos jogokban.

2020. decemberében újabb kormányválság alakult ki: Matteo Renzi felszólította Giuseppe Contét, hogy radikális változtatásokat hajtson végre a koronavírus-járvány miatt megszavazott gazdaságélénkítő programon. Conte visszautasította a kérést, hisz meg volt győződve róla, hogy a parlamentben többsége van.

2021 januárjában bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene Renzi, miután megvonta pártja támogatását a kormánytól, amit Conte megnyert. Conte mégis lemondott a tisztségéről.

Draghi-kormány

2021 februárjában Mario Draghi miniszterelnökkel egy "nemzeti egységkormány" állt fenn az 5 Csillag Mozgalom, Demokrata Párt, Olaszország Él, Szabadok és Egyenlőek és a Forza Italia pártok támogatásával.

Pártok és jelöltek Főbb pártok KoalícióPártFő ideológiaListavezetőElőző választáskori mandátumokParlament feloszlatásakori mandátumokLiga (Lega)Jobboldali populizmusMatteo Salvini1255818313161192Forza Italia (FI)Liberális konzervativizmusSilvio Berlusconi104571617350123Olaszország Fivérei (FdI)Giorgia Meloni321850372158Mi Moderáltak (NM)Liberális konzervativizmusMaurizio Lupi336231235Balközép koalícióDemokrata Párt – IDP (PD–IDP) SzociáldemokráciaEnrico Letta1205517510542147Civil Elkötelezettség (IC)CentrizmusLuigi Di Maio541165Zöld és Baloldali Szövetség (AVS)ÖkoszocializmusAngelo Bonelli617Több Európát (+E)LiberalizmusEmma Bonino3141125 Csillag Mozgalom (M5S)PopulizmusGiuseppe Conte2271123399662158Akció Párt – Olaszország Él (A–IV)LiberalizmusCarlo Calenda461864Népi Unió (UP)Baloldali populizmusLuigi de Magistris426ItalexitEuroszkepticizmusGianluigi Paragone145Szuverén és Népi Olaszország (ISP)Populizmus, EuroszkepticizmusMarco Rizzo22

Egyéb pártok Párt neve Ideológia Listavezető Előző választáskori mandátumokAlternatíva Olaszországnak (APLI)Jobboldali populizmusMario AdinolfiOlasz Kommunista Párt (PCI)KommunizmusMauro AlboresiDél hívja Északot (ScN)RegionalizmusCateno De LucaOlasz Állatévédelmi Párt – – Tízszer Jobb (PAI–UCDL–10VM)KörnyezetvédelemCristiano CerielloNép Ereje (FdP)OltásellenességLillo Massimiliano MussoSzabadPopulizmusMarco LusettiKreatív Őrültség Pártja (PFC)Politikai szatíraGiuseppe CirilloLa Renaissance Valdôtaine (LRV)RegionalizmusGiovanni GirardiniEgyesült Jobboldal – Monarchista Szövetség (DU–IR)Nemzeti konzervativizmusMassimiliano PaneroMunkások Kommunista Pártja (PCL)TrockizmusMarco FerrandoDie Freiheitlichen (dF)SzeparatizmusOtto MahlknechtTeam K (TK)RegionalizmusPaul KöllenspergerAutonómiáért (PlA)AutonomizmusAugusto Rollandin

Választási rendszer

A 2020-as alkotmány-népszavazás után jelentősen megváltozott a kiosztható mandátumok száma:

A Képviselőházban 400 mandátum lett, amibe a képviselőket az alábbiak szerint lehet megválasztani:

147 egyéni választókerület, többségi szavazással 245 többmandátumos választókerület, országos, listás, arányos képviseleti rendszerben. 8 többmandátumos választókerület, a külföldön élő olaszok szavazásánál, arányos képviseleti rendszerben

A Szenátusban 200 mandátum lett, amibe a szenátorok az alábbiak szerint lehet megválasztani:

74 egyéni választókerület, többségi szavazással 122 többmandátumos választókerület, országos, listás, arányos képviseleti rendszerben. 4 többmandátumos választókerület, a külföldön élő olaszok szavazásánál, arányos képviseleti rendszerben 5 mandátum van örökös szenátoroknak és a volt köztársasági elnöknek

Kampány A parlament feloszlatását követően a demokrata párti Enrico Letta kizárta, hogy a balközép koalíció összefogjon az 5 Csillag Mozgalommal, amit az ezt megelőző hónapokban folyton támogatott. Letta azt állította, hogy a Draghi lemondásához vezető kormányválság "visszafordíthatatlan szakítást" jelent a két pártnak. Másfelől Giuseppe Conte Lettát azzal vádolta meg, hogy arrogáns és álszent. Emellett Conte bejelentette hogy egyedül indul a párt választáson, hisz a Liga és a Forza Italia rendszeresen támadta az 5 Csillagosokat ország-világ előtt. Július 26-án az Olasz Baloldal és a Zöld Európa úgy döntött, hogy közös listán fog indulni.

Július 28-án felállt a Jobbközép koalíció, amibe az Liga, Forza Italia, Olaszország Fivérei, Centrum Uniója, Bátorság Olaszország és Mi Olaszországért pártok léptek be. A koalíció megállapodtak az egyéni választókerületekben induló politikusokról illetve hogy melyik párt hány mandátumot kap majd. Az Olaszország Fivérei – Giorgia Meloni népszerűsége miatt – 98 mandátumot, az Liga 70-et, Forza Italia-Centrum Uniója 42-t, a Bátorság Olaszország és Mi Olaszországért pártok egyenként 11 mandátumot kaptak.

Július 29-én Enrico Letta bejelentette hogy a Demokrata Párttal közös listán indul az 1-es cikkely, Olasz Szocialista Párt, Szociáldemokrácia pártok. Carlo Calenda a jobbközép Akció Párt elnöke bejelentette, hogy csatlakozott hozzájuk 2 a Forza Italia egykori politikusa: Mariastella Gelmini és Mara Carfagna, akik a Draghi és korábbi Berlusconi-kormányokban különböző miniszteri tisztségeket töltöttek be. Távozásukat a Forza Italiaból a Dragi-kormány megbuktatásával magyarázták. Ugyanezen a napon megöltek egy nigériai utcai árust a Marche régióbeli Civitanova Marche városban. A gyilkosság megrázta az ország közéletét. A balközép koalíció a jobboldalt a rasszista propaganda terjesztésével vádolta meg, míg a jobbközép azzal, hogy a balközép politikai célokra használja fel a gyilkosságot.

Augusztus 1-én Luigi di Maio és Bruno Tabacci bemutatta új pártjukat: a Civil Elkötelezettség néven. A pártnak számos egykori 5 csillag mozgalmi politikus lett a tagja és úgy döntöttek, hogy a balközép koalíció részei lesznek.Ic: Di Maio, lasciamo a estremisti veti, noi per unità, ANSA Ezen a napon Marco Rizzo Kommunista Pártja illetve Antonio Ignoria vezette Civil Akció párt koalícióra lépett több kisebb euroszkeptikus és populista párttal és megalakították a Szuverén és Népi Olaszország pártot.

Augusztus 2-án a Demokrata Párt koalíciós szerződést írt alá Carlo Calenda vezette Akció Párttal és a Benedetto Della Vedova vezette Több Európát párttal, augusztus 6-án a Zöld és Baloldali Szövetséggel és a Civil Elkötelezettség párttal. Augusztus 8-án Calenda kilépett a koalícióból, mert állítása szerint egy olyan balközép koalíció jött létre, ami vesztésre lett ítélve. Erre reagálva Enrico Letta szerint Calenda "csak önmagával képes koalícióra lépni". A hírre reagálva Matteo Renzi azt írta, hogy "ezzel lehetőség nyílt egy harmadik pólusra, hogy a nagybetűs Politikát gyakorolni lehessen". A Több Európát maradt a balközép része.Elezioni, Alternativa rompe l’alleanza con Italexit: l’accordo è durato solo due giorni. “Paragone imbarca fascisti, non ci stiamo”, Il Fatto Quotidiano Augusztus 11-én létrejött a koalíció Carlo Calenda és Matteo Renzi pártjai között.

Augusztus 22-én Giorgia Meloni a közösségi médiában posztolt egy videón, amint egy 55 éves ukrán nőt Piacenzában megerőszakol egy 27 éves guineai menekült. A videó posztolása miatt több politikus felháborodott, Enrico Letta szerint Meloni "tisztességtelen" volt és hogy "a jobboldal nem tiszteli az áldozatokat, nem törődik a jogaival". Carlo Calenda szerint Meloninak szégyellnie kellene magát. Meloni hazugsággal vádolta meg Lettát, hisz a videót az Il Messaggiero napilap honlapjáról szedte le és nem érzi, hogy bocsánatot kell kérnie "hiszen a videót az áldozat iránti szolidaritás miatt töltötte fel". Augusztus 24-én az áldozat is megnézte a videót és megdöbbent azon hogy a róla közzétett videón felismerhető. Ugyanezen a napon Twitter, Facebook és Instagram törölte a videót, a közösségi médiás szabályzatuk megsértése miatt.

Enrico Letta Cernobbioban az Ambrosetti Forum nevű éves nemzetközi gazdasági konferencián szeptember 8-án arról beszélt, hogy Giorgia Meloni megválasztása esetén "Olaszország olyan másodosztályú országgá válik mint Magyarország vagy Lengyelország". Letta kijelentését Lengyelország olaszországi nagykövete kritizálta valamint Giorgia Meloni is.