Juhan Weitzenberg (Kanepi, 1838. július 22. – Narva, 1877. november 4.) észt költő
Élete
Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd 1850 és 1854 közt a tartui német nyelvű iskolába járt, ahol egyik osztálytársa Jakob Hurt volt.Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, in: Looming 2/1983, S. 261. Iskolás korában tragikus esemény történt, amely haláláig beárnyékolta életét: 13 évesen egy fegyverrel játszva véletlenül megölte 5 éves testvérét.Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, in: Eesti Kirjandus 8/1938, S. 346. 1855 és 1857 közt házitanító volt a tormai egyházszolga Adam Jakobsonnál, ezáltal annak fia, Carl Robert Jakobson oktatója lett. 1858-tól 1861-ig Alatskivi községi jegyzője, 1861-től a narvai erdészeti vállalat alkalmazottja lett. Az itt kapott viszonylag jó fizetés lehetővé tette, hogy unokatestvérét, August Weizenberg szobrászt és egykori tanítványát, Carl Robert Jakobsont anyagilag támogassa.Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, in: Eesti Kirjandus 8/1938, S. 351. 1860-ban gümőkórt diagnosztizáltak nála, 1873-ban gyógyulást keresve Németországba, Ausztriába és Svájcba utazott. 1876-ban Finnországot és Svédországot látogatta meg. Elnöke volt az 1874-ben Narvában alapított Ilmarine társaságnak, amely énekművészettel és színházzal foglalkozott.Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 654–655.
Életműve szerény, mindössze körülbelül húszEesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 655. vagy harmincRudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, in: Looming 2/1983, S. 260. alkotásból áll. Egyes verseinek szerzősége bizonytalan, mások elvesztek. Ez utóbbi a helyzet Ikulaul című alkotásával, amely a gyerekkori balesetről szól, s amelyet kéziratos formában terjesztettek. Számos levele maradt fenn, amelyekben utazásairól is beszámolt. Olyan újságokban publikált, mint például a Postimees, s élénk vitát folytatott a szerkesztő Johann Voldemar Jannsennel. Levelezett Friedrich Reinhold Kreutzwalddal és Georg Julius von Schultzcal is. Költészet a népköltészetből a modern költészetbe való átmenetet képviseli, néhány alkotása viszonylag nagy népszerűségre tett szert. Ezek közé tartozoik a két önállóan megjelent vers, a Tõnnis Laks ehk Eestlase Isamaa, amely egy észt Oroszországba való emigrálásról szóló álmát dolgozza fel,Deutsche Übersetzung in: Estnische Gedichte. Übersetzt von W. Nerling. Dorpat: Laakmann 1925, S. 18–20. és a Vana hopmanni Nutulaul Mõisavalitsust käest ära andes, amely a feudális urak ellen irányuló költészet példája.
Munkái
Tõnnis Laks ehk Eestlase Isamaa, Narva: J. Pachmann 1862. Vana hopmanni Nutulaul Mõisavalitsust käest ära andes, Tartu: H. Laakmann 1864.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, megjelent: Eesti Kirjandus 8/1938, 345–352. oldalak Maie Kalda: Kirjandusloolisi korrektiive, megjelent: Keel ja Kirjandus 4/1965, 225–227. oldalak Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, megjelent: Looming 2/1983, 260–269. oldalak Adatlapja az ISIK-ben
Kategória:Észt költők, írók Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1877-ben elhunyt személyek