Aino Kallas (Kiiskilä, ma Viborgszkij körzet, Oroszország, 1878. augusztus 2. – Helsinki, 1956. november 9.) finn–észt írónő.
Élete
Apja Julius Krohn országosan ismert finn tudós, a fennoman mozgalom híve volt. Testvérei Kaarle Leopold Krohn néprajztudós és Helmi Krohn írónő voltak.The marriage of Aino and Oskar Kallas , Sirje Oleske, Estonian Literary Magazine, no 12, spring 2001, Retrieved 1 August 2016 Apja az elsők közt volt, akik finn nyelven írt költeményeket publikáltak. 1900-ban férjhez ment Oskar Kallas észt néprajztudóshoz és diplomatához. Szentpéterváron éltek, s öt gyermekük született. 1904-ben Tartuba költöztek, ahol Kallas érdeklődni kezdett új hazája történelme és kultúrája iránt. Csatlakozott a Noor-Eesti társasághoz, amely Észtország függetlensége mellett kampányolt. Munkáit továbbra is finn nyelven alkotta, de gyakran írt észt témákról is. 1922 és 1934 közt Londonban élt, mivel férje Észtország angliai nagykövete lett.Sirje Olesk. The marriage of Aino and Oskar Kallas a Finnish bridge in reality, Estonian Literary Magazine, volume 12, 2001, Az 1950-es években jelentette meg naplóit az 1897 és 1931 közti időszakról.
Novellái visszatérő témája az, amit ő maga "gyilkos Erosz"-nak nevezett, azaz a halálos végű, tragikus szerelem. Ez különösen Barbara von Tisenhusen (1923), Reigin Pappi (1926), és Sudenmorsian (1928) című regényekből álló trilógiájában figyelhető meg.Chantal Bourgault Du Coudray, The Curse of the Werewolf : Fantasy, Horror and the Beast Within. London: I.B. Tauris, 2006. (p. 112, 169) A Reigin Pappi és Barbara von Tisenhusen című köteteket 1927-ben angol nyelven is megjelentették, Eros the Slayer cím alatt. Leghíresebb könyvének, a Sudenmorsian-nak, a 17. századi Hiiumaa-n játszódó vérfarkastörténetnek nyelvezete gazdag, archaikus, színes próza. A három történet együtt 1975-ben jelent meg újra angolul, Three Novels címen. 1924-ben egy novellagyűjteménye is megjelent angolul, The White Ship címen, ehhez az előszót John Galsworthy írta. Kallast a Helsinkiben található Hotel Arthur állandó lakójaként ismerték, ma a szálló 543. számú szobáját szentelték neki.History – Hotel ArthurAino Kallas Room – Hotel ArthurRestaurant Arthur – Hotel Arthur
1938-ban az Észt Vöröskereszt érdemrendet, 1942-ben Aleksis Kivi-díjat kapott.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Petri Liukkonen Kallas-életrajza Kallas IMDB-adatlapja Kai Laitinen: Aino Kallas 1897–1921: Tutkimus hänen tuotantonsa päälinjoista ja taustasta Helsinki: Otava, 1995. Silja Vuorikuru: Aino Kallas – Maailman sydämessä. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura 2017. Életrajza a https://kansallisbiografia.fi oldalon
Kategória:Finn költők, írók Kategória:Észt költők, írók Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1956-ban elhunyt személyek