Nagy Bálint (Gacsály, 1930. április 4. – Szeged, 2015. május 18.) növényorvos, a korszerű magyar növényvédelmi szakigazgatás és intézményrendszer megteremtője, (politikai célú) eltávolítását követően (1983) címzetes egyetemi tanár (MÉM Mezőgazdasági Mérnök-továbbképző Intézet, Budapest).
Életútja Három testvér között ő volt a legidősebb. Apja tanyasi zsellér, református, anyja katolikus volt, ami későbbi konfliktusok forrása lett. Apja 1942-től katona volt, s mint legidősebb fiú, Bálint hatéves korától gondozta az állatokat, 12–14 évesen édesanyjával gazdálkodott hét holdon, közben iskolába járt. Tehetségkutatás zajlott szegényparaszti gyerekek között, 1942-ben, 12 évesen az iskolaigazgató javasolta továbbtanulását, de a református tiszteletes nem írta alá az igazgató ajánlását. A római katolikus egyház Pápára küldte volna egyházi gimnáziumba, de apja tiltakozott ez ellen, így nem lett katolikus papnövendék. Otthon maradt, és gazdálkodott édesanyjával. 1946–1948 között a Fehérgyarmati Kertészeti Szakiskolában tanult, de igazgatója felismerte benne a tehetséget, s beajánlotta Porpáczy Aladár igazgatónak Eszterházára (Fertőd), ahol a Kertészeti Középiskolában különbözeti vizsgával rögtön a 3. osztályba léphetett. 20 évesen érettségivel jelentkezett a Zrínyi Katonai Akadémiára, de a Diákszövetség elnöke Sopronból közbe szólt: kiszemelt „káder” lett szovjet ösztöndíjra, de ekkor még oroszul semmit sem tudott.
Orvosi pályát szeretett volna választani, de – gazdász előéletét ismerve Soós Gábor államtitkár közbelépéséreNagy Gy. (1983): Visszaemlékezések. Soós Gábor (1922–1993). Oral History ArchivumDr. Soós Gábor emlékezete Harkovba (Harkiv) irányították. A Dokucsajev Mezőgazdasági Főiskola Növényvédelmi Karán ötéves képzéssel vörös diplomával végzett 25 évesen 1955. júniusban. Az intézmény ma a Dokucsajev Méz Egyetem,Dokucsajev Mezőgazdasági Egyetem 200 éves múlttal.
Nagy Bálint volt az első növényvédelmi szakos agrármérnök (növényorvos) Magyarországon. Hazatérvén Harkovból Kenderesen lett gyakornok, központi agronómus, majd 26 évesen Kállósemjénben kinevezték igazgatónak (1956-59). Budapesten (1959–1983) a Növényvédelmi Szolgálat igazgatója, majd a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM, később: Földművelésügyi [és Vidékfejlesztési] Minisztérium FM, ma: Agrárminisztérium) főosztály vezetője lett.
Munkássága 1954–55-ben a megyei gépállomások helyén megalakultak a megyei növényvédő állomások, megteremtették működésükhöz a műszaki hátteret.
1959-ben Budapesten a Mezőgazdasági Minisztériumban (MÉM) felelős és nagy hatalmú kormány tisztviselőként felépítette azt az éppen napjainkban (2022. szeptember) "kimúló" szervezetet, amely a Magyar Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, később NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság volt. Következetesen vitte végig elgondolását, a hármas tagolású, egymásra épülő és egymást kölcsönösen segítő növény- és talajvédelmi szakigazgatás – földművelésügyi minisztérium, budapesti koordinációs központ (a Budaörsi úton) és a megyei állomások – rendszerét. Ez a kiváltság 1983-ig volt az övé, és ezt az időszakot sokan a „magyar agrárkemizálás (növényvédelem) aranykorának” nevezik.Jordán László (2021): A hazai növényvédelmi szabályozásról – egy Debrecenben végzett növényvédelmi szakmérnök gondolatai. pp. 13–27. In: Növényorvos képzés Debrecenben. (Tarcali G., Kövics Gy., Radócz L. szerk.) DE MÉK – Printart-Press Kft., Debrecen http://real.mtak.hu/138352/1/N%C3%B6v%C3%A9nyorvos%20k%C3%A9pz%C3%A9s%20Debrecenben-k%C3%B6nyv-1-424.pdf
1968-ban jelent meg – Európában elsőként – az ún. Első Növényvédelmi Kódex (jogszabálygyűjtemény).1968. évi 32. tvr Akkoriban a szaktanácsadás és az ismeretterjesztés volt a legfontosabb feladat. Elindult a növényvédelmi előrejelzés, létrehozták az első vírusvizsgáló csoportot, Velencén kialakítottak egy virológiai bemutató telepet, megkezdődtek a növényvédő szerekkel kapcsolatos hatékonysági vizsgálatok.Pálmai O. (2015): Dr. Nagy Bálint-emlékülés. A megyékben történt fejlesztések dr. Nagy Bálint vezetése alatt. NÉBIH Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest, 2015. december 4.
A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályát 25 éven keresztül (1959–1983) vezette. Nagy Bálintnak (és munkatársainak, főként dr. Nechay Olivér helyettesének) köszönhető – sok-sok eredményes szakmai intézkedés mellett –, hogy a világon elsőként, 1968-ban hazánkban tiltották be az állatvilágra (emberre) és az környezetre is különösen veszélyes DDT-hatóanyagú rovarölő szerek használatát, amely a természetben hosszú ideig nem bomlik le (perzisztens), a kipermetezett DDT a talajvízzel a folyókba és a tavakba jutva felhalmozódik az algákban, onnan a táplálékláncon át a halakba, majd a madarakba kerül, szervezetükben felhalmozódik és pusztulásukhoz vezethet, vagy legalábbis gátolja szaporodásukat. Ezzel hatalmas lépést téve a környezetvédelem és a magyar élelmiszerbiztonság kiépülése irányába. Nevéhez fűződik, hogy a világ élvonalát képviselő, más országok számára példaértékű növényvédelmi és agrokémiai állomáshálózat kiépült. A FAO, az UNIDO és az EPPO kormányszinten jelentették be és felkérték hazánkat a "harmadik országok" szakember képzésében és szervezeti fejlesztésében való részvételre, ezzel Magyarországot a növényvédelem nemzetközi modell szervezetévé nyilvánították. Továbbá az ő kezdeményezésére és vezetésével indult el a hazai szántóföldi permetező- és csávázógép gyártás is.
A kialakuló nagyüzemi gazdálkodás (mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok) nagyméretű tábláin a hatékony növényvédelemnek, műtrágyázásnak, gyomirtásnak elősegítésére megteremtették a légi növényvédelmi tevékenység technikai és személyi feltételeit. Szász Árpád (1935–2021) a Repülőgépes Növényvédő Állomás alapító tagja volt 1959 februárjában. 1967 után bevezetésre kerültek az An-2M, vagyis az Ancsa nagy-teljesítményű repülőgépek, 1970–ben pedig a Kamov Ka-26-os helikopter is belépett a flottába. 1974-től a szervezetet átalakították: megalakult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálat, a MÉM RSZ. A ’70-es években már több mint száz légi növényvédelmi brigád dolgozott, amelyek kifejezetten a nagyméretű gazdaságok (termelőszövetkezetek és állami gazdaságok), továbbá az erdőgazdaságok növényvédelmi munkálatainak szolgálatában álltak.N.N. (2005): Arcképcsarnok: Szász Árpád. Növényvédelem, 41 (10) 491-494. http://real-j.mtak.hu/23760/10/novenyvedelem_2005_10.pdf 1992-től önálló vállalkozásokat indítottak, a 2010-es évek elején csaknem félszáz kisvállalkozásban végeztek mezőgazdasági repülést.
A növényvédelmi hatósági munka jogszabályi hátterét az ún. Első Növényvédelmi Kódex megalkotása jelentette (1968), amely kimondta, hogy meg kell akadályozni az egészségre ártalmas növényvédő szermaradványt tartalmazó növények forgalmazását és felhasználását. Előírta a növényvédelmi szakemberek foglalkoztatását, ebben Szepessy István támogatásával példaértékű, felsőfokú egyetemi növényvédelmi szakemberképzés (ma: növényorvos) kezdődött el az agrár-, kertészeti és erdészeti egyetemeken. 1970-ben Keszthelyen megkezdődött az ötéves okleveles agrárkémikus agrármérnökök, majd egy évvel később a hároméves növényvédő üzemmérnökök képzése. Sok megyében új központi épületek épültek, főleg a megyeszékhelyeken; speciális laboratóriumok létesültek: így Vadtoxikológiai Laboratórium Fácánkerten (megszűnt 2006-ban); Humántoxikológiai Laboratórium Keszthelyen (megszűnt 1998-ban); Szövőlepke Laboratórium, majd Biológiai Védekezési Laboratórium, később Biológiai Védekezési és Karantén Fejlesztési Laboratórium Hódmezővásárhelyen, amelyet beolvasztottak a Központi Károsító-diagnosztikai Laboratóriumba (Budapest); (Növény)Virológiai Laboratórium Velencén; megyei (Agrokémiai) Analitikai Laboratóriumok hálózata létesült, speciális Bakteriológiai Laboratórium Pécsett, Víz-élettani Laboratórium Százhalombattán. Négy megyében és Budapesten létrejöttek Műtrágyavizsgáló, majd később Növényvédőszer-minősítő Laboratóriumok.
A növénykórtan egyik sarkalatos problémáját a vírusbetegségek, pl. a Plum pox virus, PPV (szilvahimlő), a burgonya fertőző leromlását is okozó Potato virus Y, PVYAlmási A., Tóbiás I., Basky Zs., Palkovics L. (2008): Eltérő levéltetű-átviteli képességű Burgonya Y vírusizolátumok molekuláris vizsgálata. Növényvédelem 44 (11), 2008 559-565.o. http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tiszteletpeldany/NOVENYVEDELEM/Novenyvedelem-2008-11.pdf vírusok okozzák: ellenük nincs „orvosság”, a permetező (gyógy)szerek hatástalanok. A megoldást csak a növényi szaporítóanyagok (elsősorban a gyümölcs és szőlő), illetve a vetőmagvak vírusmentesítése, illetve a vírusmentességet megőrző technológiák korszerűsítése jelentheti. Ezt felismerve Országos Vírusmentesítési Program (OVP) indult 1975-ben.[https://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/NagyBalint/Dr_Kajati_Istvan.pdf A hatékony működés elvi irányítását az agrárminisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya (Nagy Bálint szigorával, már-már „félkatonai szervezettséggel”) végezte; az OVP szervezését és operatív munkálatait a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja (MÉM NAK) Növénykórtani Osztálya végezte, szoros együttműködésben a megyei növényvédő állomásokkal, nemesítő- és kutatóintézetekkel, illetve a Velencén létesített (Növény)Virológiai Laboratóriummal, a hatékony vírusmentesítést tesztelő faiskolákkal, az Üvegházi biotesztelő, hőterápiás és szerológiai Laboratóriummal (Hódmezővásárhely).Kajati I. (2015): Országos Vírusmentesítési Program (OVP). Dr. Nagy Bálint Emlékülés. NÉBIH Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest, 2015. december 4.https://jogkodex.hu/jsz/1977_18_mem_rendelet_4718698
A fokozódó műtrágyahasználat a talajok fizikai és kémiai állapotának megváltozását is magával hozta. 1976-tól a MÉM Növényvédelmi Központ Növényvédelmi és Agrokémiai Központként, és a megyei növényvédő állomások növényvédelmi és agrokémiai állomásokként működtek tovább. Kiépítettek 15 talajvizsgálati laboratóriumot. Nagy Bálint határozottan kiállt a túlzott, a termőtalajt romboló műtrágya használat ellen. Minden nyilatkozatában felhívta a figyelmet a talaj egészségének és a termőképesség megőrzésének a fontosságára.
A növény és talaj kémiai paramétereinek vizsgálata és értelmezése egyértelműen a talajban lejátszódó mikrobiális folyamatok vizsgálata irányába terelődött. De nem valósulhatott meg, mert 1983 közepén felmentették (lemondatták) Nagy Bálintot felelős irányítói tisztségéből. Ekkor még csak 53 éves volt. Mivel eredeti gondolataival a rendszer belső ellenzéke lett, Lázár György – Marjai József vonala ellen dolgozott, azonban a párt (MSZMP) és állami adminisztrációval szemben gyengének bizonyult. Ez negatív fordulatot indított el a Növényvédelmi Szervezet életében.
bélyegkép|Dr. Nagy Bálint előadást tart 2010-ben
Az agrárkemizálás két ágának (a növényvédelemnek és az agrokémiának) az összekapcsolása 1976-ban világraszóló ötlet volt. A ’80-as évek elejére kialakult az agrárkemizálás minden elemét mérő, az adatokat értelmező elemzőrendszer, ami maximális szakmai biztonságot adott az akkori agrártermelés részére. Ennek a rendszernek a kialakításával Nagy Bálint már akkor megvalósította azt az élelmiszerbiztonság alapját, amiről csak 30 év elteltével kezdtek el beszélni.
Ha az 1980-as évek elejére kialakított rendszer tovább működhetett volna, ma nagy valószínűséggel jóval kevesebb lenne hazánkban az erózió veszélyeztetett és savanyú területek részaránya, és működne egy korszerű földértékelési rendszer, a 19. században bevezetett aranykorona alapú értékelés helyett. Nagy Bálint tevékenysége nélkül, a ma már növényorvosnak hívott szakma nem lenne kenyérkereső foglalkozás, mert ezt ő és munkatársai alapozták meg.