A n’ko (n’ko: ߒߞߏ) írást Solomana Kante dolgozta ki 1949-ben a nyugat-afrikai mande nyelvek modern írásrendszereként.

A n'ko kifejezést, amely az összes mande nyelven azt jelenti, hogy mondom, nem csak az írásra, de a hivatalos mande nyelvre is használják.

Az írás néhány hasonlóságot mutat az arab írással: mindkét írásrendszerben jobbról balra írnak, és a betűk a tövüknél összekapcsolódnak. Az arabtól eltérően viszont a hangsúlyt és a magánhangzókat is kötelező jelölni. A n'ko hangokat mellékjelekkel jelölik, hasonlóan az arab nyelv egyes magánhangzóinak jelöléséhez.

Történelem Kante azért hozta létre a n'ko-t, mert tévhit volt, hogy nem létezik őshonos afrikai írásrendszer, valamint azért, hogy a mande nyelvek írására jobb módot biztosítson, mivel évszázadokon át túlnyomórészt adzsami arab ("idegen arab") írással írták őket, amely nem volt tökéletesen alkalmas a mande nyelvekben és sok nyugat-afrikai nyelvben megtalálható hangok írására. Kante az írásrendszert az elefántcsontparti Bingerville-ben találta ki, majd később szülőföldjén, a guineai Kankanban terjesztette.

Az új írást számos oktatási könyvben kezdték használni, amikor az írásmódot 1949. április 14-én (a n'ko ábécé napja) véglegesítették. Kante vallási, tudományos és filozófiai műveket is átírt, sőt még egy szótárat is elkészített. Ezeket az anyagokat ajándékba adták Nyugat-Afrika más mandé nyelvű részeibe. Az első, kifejezetten ezzel az írásrendszerrel használható írógépet Kelet-Európából kapták még akkor, amikor Guinea az 1950-es években kapcsolatban állt a Szovjetunióval.

Az írás bevezetése egy mozgalomhoz vezetett, amely a n'ko írásbeliséget népszerűsítette a mande nyelvet beszélők körében mind az anglofón, mind a frankofón Nyugat-Afrikában. A n'ko írásbeliség nagyban hozzájárult a guineai maninka kulturális identitás kialakulásához, és Nyugat-Afrika más részein is erősítette a mande identitást.

Jelenlegi használat 2005-ben főleg Guineában és Elefántcsontparton használták (maninka és dioula nyelvűek), és aktív felhasználói közösség volt Maliban (a bambara nyelvet beszélők körében). A kiadványok között szerepel a Korán fordítása, számos tankönyv, például fizika és földrajz témakörökben, költői és filozófiai művek, a hagyományos orvoslás leírásai, egy szótár és több helyi újság. Bár a n'ko nyelvet többnyire informálisan, az írásrendszert támogató egyesületeken keresztül tanítják, a közelmúltban a felső-guineai magán általános iskolákban a formális oktatásba is bevezették. A nyugat-afrikai írások közül a legsikeresebbnek minősítették.

A n'ko irodalom általában egy kangbe (szó szerint "tiszta nyelv") elnevezésű irodalmi nyelvet használ, amelyet a mande nyelvek közötti lehetséges közvetítőnyelvnek tekintenek. Például bamana nyelven a 'név' szó tɔgɔ, maninka nyelven pedig tɔɔ. A n'ko írással csak egy írott szó van a "névre", de az egyének a saját nyelvükön olvassák és ejtik a szót. Ez az irodalmi nyelvezet tehát olyan formának tekinthető, amely a főbb mande nyelvek elemeit keveri, amelyek kölcsönösen érthetőek, de nagyon erős a maninka hatás. bélyegkép|Solomana Kanté sírja. A francia felirat fordítása: "A n'ko ábécé feltalálója". bélyegkép|Használata WhatsApp-on. A n'ko-t dokumentáltan használják a Benin és Délnyugat-Nigéria joruba és fon nyelveken a hagyományos vallási kiadványokban, további mellékjelekkel kiegészítve.

Hangsúlyok jelölése Az írásrendszer 7 diakritikus jelet használ a hangmagasság és a magánhangzó hosszának jelölésére. Az egyszerű magánhangzókkal együtt a n'ko négy tónust különböztet meg: magas, mély, emelkedő és ereszkedő; a magánhangzókat kétféle módon ejthetik: hosszú és rövid. A jelöletlen jelek rövid, ereszkedő magánhangzókat jelölnek.

Nem anyanyelvi hangok és betűk A n'ko írással le lehet jegyezni olyan hangokat is, amelyek nem szerepelnek a mande nyelvekben. Ilyenkor a betűket mellékjelekkel módosítják. Ezeket a betűket az átírt nevekben és kölcsönszavakban használják.

Karakterkészlet

Magánhangzók thumb|260px|A gbakurunen n'ko szimbólum egy nagyobb szövegrész végét jelzi. Három követ ábrázol, amelyek egy főzőedényt tartanak a tűz fölött. ɔ o u ɛ i e a Kép:NKo Aw.svg Kép:NKo O.svg Kép:NKo Uh.svg Kép:NKo Eh.svg Kép:NKo E.svg Kép:NKo A.svg Kép:NKo Ah.svg

Mássalhangzók ra da cha ja ta pa ba Kép:NKo R.svg Kép:NKo D.svg Kép:NKo Ch.svg Kép:NKo J.svg Kép:NKo T.svg Kép:NKo P.svg Kép:NKo B.svg ma la ka fa gba sa rra Kép:NKo M.svg Kép:NKo L.svg Kép:NKo K.svg Kép:NKo F.svg Kép:NKo Gb.svg Kép:NKo S.svg Kép:NKo Rr.svg n'   ya wa ha na nya Kép:NKo Ng.svg   Kép:NKo Y.svg Kép:NKo W.svg Kép:NKo H.svg Kép:NKo N.svg Kép:NKo Ny.svg

Számok +012345678954x54px54x54px54x54px54x54px54x54px54x54px54x54px54x54px54x54px54x54px

Források N'ko írás az omniglot-on (angol nyelven).

Fordítás

Kategória:Ábécék Kategória:Afrika írásrendszerei