A sivatagi görény (Ictonyx libycus) az emlősök (Mammalia) osztályának, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a zorillaformák (Ictonychinae) alcsaládjába tartozó Ictonyx nem egyik faja.
Megjelenése A sivatagi görény megjelenésében hasonlít a bűzösborzokra, amelyek azonban nem közeli rokonai. Szőrzete felül és oldalán fehér, fekete hosszanti csíkokkal, amelyek nem különülnek el élesen a fehér alapszíntől, hasa és feje fekete. Fején fehér sávok vannak, farka viszonylag rövid, fehér színű és bozontos, a hegye fekete. Testhossza 20-26 centiméter, beleértve a 11,5-18 centiméter hosszú farkot is, súlya 200 és 600 gramm között változik. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. Feje kicsi, pofája rövid. A nőstényeknek 4 pár emlőjük van.Don E. Wilson, Russell A. Mittermeier: Handbook of the Mammals of the World – Volume 1 Carnivores. Lynx Editions, 2009, ISBN 978-84-96553-49-1 . S. 637.
Élőhelye, életmódja A faj Észak-Afrikában őshonos. Elterjedése Marokkótól és Mauritániától Egyiptomig és Szudánig húzódik. Élőhelyéül a Szahara peremének sziklás, száraz, ritkás növényzetű területei és a partok homokdűnéi szolgálnak. Magányos, éjszakai életmódú, a nappalt maga ásta üregben tölti. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal és rovarokkal táplálkozik. Zsákmányát szaglásával és hallásával követi, és ha szükséges, elülső mancsaival kiássa. Ha veszélyben érzi magát, a bűzösborzokhoz hasonlóan anális mirigyei bűzös váladékával védekezik, így elmenekülhet a támadója elől. A januártól márciusig tartó szaporodási időszakban egy-három kölyök születik. Születéskor körülbelül 5 gramm súlyúak, vakok, szőrük rövid. Öt hét után kapnak először szilárd táplálékot, és két hónapos korukra súlyuk már 250 gramm.
Természetvédelmi helyzete A sivatagi görény elterjedési területe valószínűleg széles, és nem tartozik a fenyegetett fajok közé; emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a Vörös Listán a nem fenyegetett (LC) kategóriába sorolja.https://www.iucnredlist.org/species/41645/45212347
Rendszertani helyzete A fajt valószínűleg Mustela libyca néven írta le Friedrich Wilhelm Hemprich és Christian Gottfried Ehrenberg.https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=1086060#null A sivatagi görényt korábban olykor az önálló Poecilictis nembe sorolták.Ball, M. (1978). "Reproduction in captive-born zorillas". International Zoo Yearbook. 18 (1): 140–143. 10.1111/j.1748-1090.1978.tb00245.x Tudományos nevét olykor nőnemű alakban (I. libyca) írják, azonban mivel a nem (Ictonyx) neve hímnemű, így helyesen az I. libycus alak használatos.
Alfajai A sivatagi görénynek jelenleg az alábbi 4 alfaját ismerik el:
Ictonyx libycus libycus - Marokkó, Algéria, Líbia, Tunézia Ictonyx libycus multivittatus - Kelet-Csád és Közép-Szudán Ictonyx libycus oralis - Egyiptom, Észak-Szudán, Eritrea Ictonyx libycus rothschildi - Mauritánia, Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Nigéria
bélyegkép|Ictonyx libycus multivittatus
Jegyzetek
Fordítás
További információk Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999
Kategória:Zorillaformák Kategória:Emlősfajok Kategória:Észak-Afrika emlősei Kategória:Nyugat-Afrika emlősei