Matthias Johann Eisen (Vigala, Läänemaa, 1857. szeptember 28. – Tartu, 1934. augusztus 6.) észt író, néprajztudós, költő, evangélikus lelkész.
Élete
Apja Vigalában volt tanár. 1871-től Pärnuban járt iskolába, ahol az oktatás német és orosz nyelven folyt. 1872-ben a haapsalui járási iskolába járt, ahol megtanult latinul, ógörögül és franciául. 1875-től középiskolai tanulmányokat folytatott Pärnuban, ezalatt rövid, történelmi tárgyú értekezéseket írt, illetve francia és német nyelvből észt fordításokat készített. 1879-ben a Tartui Egyetemen teológiát kezdett hallgatni, diplomáját 1885-be szerezte meg. Tanulmányai alatt kapapcsolatban állt az észtek két fontos nemzeti egyesületével, az Eesti Üliõpilaste Selts-szel (Észt Diákok Szövetsége) és az Eesti Kirjameeste Selts-szel (Észt Irodalmi Egyesület). Mivel abban az időben egy észt számára nagyon nehéz volt teológusként érvényesülni a javarészt németek által uralt észt egyházban, Eisen a szentpétervári evangélikus egyházhoz fordult. 1886. december 21.-én szentelték pappá Lempaalában. 1887-ben Karéliába ment, Petrozavodszkban lett lelkész. 1888-ban Kattilában, majd 1888-tól 1912-ig Kronstadtban volt lelkész. Az orosz haditengerészet kronstadti evangélikus tagjainak pásztora is volt. Istentiszteleteit észt, finn és svéd nyelven tartotta. 1889-ben vette feleségül Ella Petroniust. 1922-ig hittanótákat tartott észt, finn és német nyelveken, valamint az általános és középiskolákban vezetett észt nyelvtanfolyamokat.
Kronstadti hivatalát egészségügyi okok miatt kellett feladnia, szervezete nem tudta elviselni a párás tengeri klímát, emiatt Tartuba költözött. Észtországba való visszatérése előtt országa néprajzát kutatta, könyveket adott ki az észt népmesékről. Legfontosabb munkája a négy kötetből álló Eesti rahvanali (1909), amelyet 1910-ben ismét kiadtak. 1919-ben előbb előadónak, 1921-ben professzornak nevezték ki a Tartui Egyetemen, ahol észt folklórt tanított. Az egyetem Észtország függetlenségének kikiáltása után nemzeti egyetemmé alakult. 1927-ben hivatalosan elbocsátották, de alkalmanként még tartott előadásokat.
Válogatott munkái
Eesti rahvanali. Narva, 1909 Eesti ennemuistsed jutud. Tartu, 1911 Eesti vanadsõnad. Tartu, 1914 Eesti müütoloogia.. Tartu, 1919 Eesti uuem müütoologia. Tartu, 1920 Eesti vana usk. Tartu, 1926 Meie jõulud. 1931 Kevadised pühad. Tartu, 1932
Munkái újabb kiadásai: Eesti vanasõnad. Perioodika, Tallinn, 1993, . Külli Laugaste (szerk.): Näidendid, Ülikooli Kirjastus, Tartu, 1996, .
Jegyzetek
Fordítás
Források
Néhány munkájának digitalizált változata Walter Anderson írása a Dorpater Zeitung 1927. szeptember 29; 222. számában, online változat Erik Amburger: Die Pastoren der evangelischen Kirche Rußlands vom Ende des 16. Jahrhunderts bis 1937. Ein biographisches Lexikon, Institut Norddeutsches Kulturwerk, Martin Luther Verlag, 1998 Kristin Kuutma/Tiiu Jago (szerk.): Studies in Estonian Folkloristics and Ethnology. A Reader and Reflexive History, Tartu University Press, Tartu 2005 Oskar Loorits: M. J. Eisen. megjelent: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft zu Dorpat 1934. Gelehrte Estnische Gesellschaft, Dorpat, 1936, 339–344. oldalak
Kategória:Észt költők, írók Kategória:Néprajz Kategória:Evangélikus egyházi személyek Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1934-ben elhunyt személyek Kategória:Egyetemi, főiskolai oktatók