Jaan Bergmann (Soosaare, Kolga-Jaani, 1856. december 29. – Paistu, 1916. június 25.) észt költő, evangélikus lelkész.
Élete
Iskoláit Põltsamaa-ban és Tallinnban végezte, 1877 és 1882 közt pedig a Tartui Egyetemen hallgatott teológiát. Egy éves próbaidőt követően Jakob Hurttal közösen Szentpéterváron, 1884-től haláláig Paistuban volt lelkész.Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 58.
Még középiskolai tanulmányai alatt kezdett észt nyelvre fordítani verseket, elsősorban klasszikus nyelvekből és németből. Korában megszokott módon nem volt éles határ a fordítás, az átdolgozás és a saját költészet közt, főleg, hogy a publikálás során sok esetben a forrásokat sem adták meg. Így történhetett, hogy Bergmann egy eredetinek tekintett verséről csak a későbbi kutatás derítette ki, hogy valójában Emanuel Geibel egy alkotásának fordítása.M. Veiderman: Jaan Bergmann'i laen Geibel'ilt, in: Eesti Kirjandus 2/1932, S. 72–74. Bergmann arra törekedett, hogy bemutassa: tökéletesen megformált, klasszikus alkotásokat észt nyelven is lehet alkotni, ez önmagában is mutatja munkássága fontosságát az észt költészeti nyelv fejlődése szempontjából.Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 303. Munkái a hagyományos hazaszeretetről illetve a szerelemről szólnak, e témákat Lydia Koidula vezette be az észt költészetbe. Bergmann szerkesztői munkássága is Koidulához köthető, ő volt az első szerkesztője egy átfogó Koidula-versgyűjteménynek. A kiadásban nagyon önkényesen járt el, az ízlésével nem egyező tartalmakat megváltoztatta.E. Aaver: Kuidas Jaan Bergmann Koidula luuletusi muutis, in: Keel ja Kirjandus 9/1962, S. 520–530.
Önálló költészetében elsősorban a balladák jelentősek, ezek egy része az iskolai tankönyvek révén vált ismertté.Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 441. Leghíresebb a Der getreue Ülo című balladája, amelyben a főszereplő egy ostromlott városba visz hírt a hamarosan megérkező segítségről, de emiatt hősi halált hal. Rengeteg vallásos költeményt is alkotott, valamint elkészítette a Biblia új észt fordítását, amelyből csupán részletek jelentek meg.Toomas Paul: Jaan Bergmann piiblitõlkijana, in: Keel ja Kirjandus 5/1995, S. 303–311.
Válogatott munkái
Jutud, salmused, laulud, mis wõõraist keeldeist ümbertõlkinud ehk ise luuletanud. Bergmann, Tallinn 1875. Ööwahi uus aasta. Heinrich Laakmann, Tartu 1877. Koidutäht ja teisi luuletusi. Eesti Riiklik Kirjastus, Tallinn 1957. Laulud. Tartu 1923
Jegyzetek
Fordítás
Források
M. Veiderman: Jaan Bergmann'i laen Geibel'ilt, megjelent: Eesti Kirjandus 2/1932, S. 72–74. E. Aaver: Kuidas Jaan Bergmann Koidula luuletusi muutis, megjelent: Keel ja Kirjandus 9/1962, S. 520–530. Jaan Bergmanni autobiograafia, megjelent: Keel ja Kirjandus 11/1986, S. 685–690. Toomas Paul: Jaan Bergmann piiblitõlkijana, megjelent: Keel ja Kirjandus 5/1995, S. 303–311.
Kategória:Észt költők, írók Kategória:Evangélikus egyházi személyek Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek