Nikola Andrić (Vukovár, 1867. december 5. – Zágráb, 1942. április 7.) horvát irodalomtörténész, műfordító, filológus, dramaturg, újságíró, rovatíró, lexikográfus és színházi szakember volt.
Élete és pályafutása Nikola Andrić Vukováron született 1867-ben. Apja Mate hámkészítő és bíró, anyja Julijana Mađarević volt. Általános iskolába szülővárosában (1874-1879),Andrić, Nikola , Nedjeljko Mihanović (1983.), hbl.lzmk.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27. középiskolába Eszéken (1879-1887) járt.Nikola Andrić, Branič jezika hrvatskoga, prijetisak 2. izd. iz 1911., Pergamena, Zagreb, 1997., , str. 151.-152. Bécsben szlavisztikát (1887-1889) és Párizsban romanisztikát (1889-1891) tanult, majd 1892-ben Bécsben „Prijevodna beletristika u Srba od god. 1777-1847” (A szerb szépirodalmi fordítások 1777-1847) című 1892-es munkája alapján 1897-ben a filológia doktorává avatták. 1894-ben horvátból és franciából letette az állami professzori vizsgát. Dramaturg (1894 – 1898 és 1901 – 1907), majd a Horvát Nemzeti Színház igazgatója (1920) volt. Stjepan Miletićcsel együtt 1898-ban megalapította a zágrábi színésziskolát. 1907-ben az eszéki Horvát Nemzeti Színház egyik alapítója és első igazgatója volt. Az Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban Stjepan Radić oktatási miniszter helyettese volt (1925–1926). 1909-től 1913-ig a „Narodne novina” folyóirat szerkesztőségének tagja volt, ahol az oktatási rovatot és a feuilletont szerkesztette, valamint színházról és új könyvekről írt cikkeket.Šta je šta..., Bilješke o autorima , exlibris.hr, hozzáférés: 2012. 07. 31. 1927-ben vonult nyugdíjba. 1942-ben Zágrábban halt meg, a zágrábi Mirogoj temetőben temették el. Gradska groblja Zagreb - Značajne osobe - abecedni popis: A, gradskagroblja.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27.
Irodalmi tevékenysége Az irodalomban nemcsak sokoldalú íróként, hanem szervezőkészségével és lendületével is, különösen a kiadói ötletekkel szerzett nagy érdemeket. Feuilletonokat, útleírásokat és irodalomtörténeti értekezéseket írt. A horvát nyelv védelmezőjeként 1911-től fontos volt a hozzájárulása a horvát nyelvi tisztasághoz. Andrićnak a Narodne novinéban „Filološke sitnice” (Filológiai apróságok) címmel megjelent cikkeit a „Branič jezika hrvatskoga” (A horvát nyelv védelmezője) című mű gyűjtötte össze.Branič jezika hrvatskoga, virtualna.nsk.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27. 1913-tól 1941-ig, közel harminc éven keresztül adta ki a Szórakoztató Könyvtár című sorozatot, amelyben 603 zöld kötetben addig ismeretlen, értékes művek sokaságát tárta az olvasók elé. Fordításainak negyven könyvének nagy részét szintén a Szórakoztató Könyvtárban adta ki.
Művei U vagonu, Zemun 1894. (Miloje Fruškogorac álnéven) Spomen-knjiga Hrvatskoga zemaljskog kazališta, Zagreb 1895. Izvori starih kajkavskih drama, Zagreb, 1901. (elektronikus változat) Značenje Marka Marulića, Zagreb, 1901. (elektronikus változat) Iz ratničke književnosti hrvatske, Zagreb, 1902. (elektronikus változat) Život i književni rad Pavla Solarića, Zagreb, 1902. (elektronikus változat) Pod apsolutizmom. Historija šestoga decenija hrvatske književnosti (1850-1860.), Zagreb, 1906. Ženske pjesme (Románcok és balladák), (Szerk.) 1909. Branič jezika hrvatskoga, Zagreb, 1911., (2. kiad. Zagreb, 1911., 2. kiad. Pergamena, Zagreb, 1997.) (elektronikus változat) Izabrane narodne pjesme: ženske priredio, Zagreb, 1913. (elektronikus változat ) Ženske pjesme (Pričalice i lakrdije), (Szerk.) 1914. Od Balkana do Montblanca. Putničke impresije., I-II., Zagreb, 1927. Ženske pjesme (Ljubavne pjesme), (Szerk.) 1914. Šta je šta. Stvarni hrvatski rječnik u slikama. Priredili Iso Velikanović i Nikola Andrić, Zagreb, 1938., (utánnyomás, Zagreb, 2007.) (elektronikus változat) Junačke pjesme (Uskočke i hajdučke pjesme), (Szerk.) 1939. Junačke pjesme (Historijske, krajiške i uskočke pjesme), (Szerk.) 1940. Haremske pričalice i bunjevačke groktalice, (Szerk.) 1942.
Díjai Vukovár város első díszpolgára (1927.)Gradska knjižnica Vukovar: Virtualna izložba Nikola Andrić – Parižanin s Vuke, gkvu.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27.
Jegyzetek
További információk Nikola Andrić – Parižanin s Vuke , virtualna.nsk.hr Vesna Vujić, Jezik i jezikoslovlje Nikole Andrića, Doktorski rad, Sveučilište J. J. Strossmayera u Osijeku, Filozofski fakultet, 2014. Katica Čorkalo Jemrić, Svestrani naš Vukovarac Nikola Andrić (Vukovar, 5. XII. 1867. – Zagreb, 7. IV. 1942.), Kolo, br. 4, 2011. Ivana Gis, 100 godina Andrićeva Braniča jezika hrvatskoga // Hrvatistika: studentski jezikoslovni časopis'', sv. 5., br. 5., 2011., str. 245. – 247.
Fordítás
Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Horvát költők, írók