A debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma egy műemléki védelem alatt álló épületegyüttes, amelyet az tesz különlegessé, hogy krematóriumi része az első ilyen épület volt Magyarországon.

Előzmények A 19. század második felében a városok növekvő népessége a századforduló táján, Nyugat-Európai mintára Magyarországon is felmerült – részben közegészségügyi okokból – a hamvasztásos temetés iránti igény. 1903-ban pályázatot írtak ki egy budapesti krematórium építésére,https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1904_08/?pg=0&layout=s ez azonban – többek közt a római katolikus egyház erős ellenállása miattPolgári, i. m. – nem valósult meg. (Budapesten ezt követően 60 éven át nem is épült ilyen létesítmény, csak 1968-ban nyílt meg az Új köztemető krematóriuma.)

Az 1930-as évek előtt Magyarországon arra volt mód, hogy Bécsbe szállítsák a hamvasztani kívántakat, majd onnan a hamvasztás megtörténte után vissza Magyarországra.Hulesch Ernő: íme, por és hamu vagyunk In: Kisalföld, 1990. nov. 1.

Építése A fentieket tekintetbe véve végül az elsősorban protestánsok (reformátusok) által lakott Debrecenben épült fel Magyarország első krematóriuma. (Ettől függetlenül megemlítendő, hogy a 19. században még a protestáns felekezetek is elutasították a halotthamvasztás gondolatát.) Az 1928-ban területileg kijelölt,http://minden-ami-magyar.hu/kep.php?file=2005/20050411-224539-cbdf.txd&view=1&MAM=u0q6goqilvmc3nlj061s9fvbb3 új debreceni köztemetőben vált alkalmassá a ravatalozó a hozzá tartozó halotthamvasztó helyére. Az építkezést támogatta a Tiszántúli református egyházkerület püspöke, Baltazár Dezső és Szimonidesz Lajos evangélikus lelkész is.

A komplexum tervezője Borsos József (1875–1952) Debrecen város főépítésze volt, aki magyaros-népies stílusban készítette el (terveiben már 1923-ban) egyik fő művét. Az épületet színes burkolótéglák és zománcozott dísztéglák borítják, emellett freskók, üvegmozaikok, szobrok is készültek hozzáhttps://www.dehir.hu/debrecen/kincsek-a-holtak-hazaban-seta-a-debreceni-koztemetoben-fotokkal/2015/07/25/ Haranghy Jenő, Holló László és ifj. Kovács János tervei szerint. Az építési költségek körülbelül 600.000 pengőt tettek ki. Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket.http://debrecenikepeslapok.blogspot.com/2015/05/barangolas-majusi-koztemetoben.html

A kivitelezést a „Szél Géza és Fia” vállalat végezte el körülbelül 1 év alatt, 1931. május 12. és 1932. július 6. között.

Üzembe helyezése

Habár meglehetősen rövid idő alatt felépült a komplexum, csak a ravatalozó lett átadva a használatra. Mint kiderült, a helyi egyházi és polgári körök mégsem tudtak megbarátkozni a hamvasztás gondolatával (kifejezetten támadta Serédi Jusztinián esztergomi érsek és Ravasz László dunamelléki református püspök), ezért 20 éven keresztül a krematórium nem üzemelt. Csak a kommunista hatalomátvételt követően, 1950. május 11-én döntött a Minisztertanács határozattal a létesítmény üzembe helyezéséről, ami 1951-ben meg is történt. (Az események hátterében az egyházi körök meggyengülése is állt.) 1951-ben mindössze 21 hamvasztást hajtottak végre. A sors iróniája, hogy a tervezőnek megadatott, hogy megérje a krematórium beüzemelését. Borsos rá egy évre, 1952-ben hunyt el 77 éves korában. (Őt magát nem hamvasztották el, sírja a krematórium előtt található.)

A létesítmény napjainkban is működik, habár az eredeti, koksszal működő kemencék helyett újabb, számítógép vezérlésű, gáztüzelésű kemencéket építettek. Az épület műemléki védelem alatt áll.https://muemlekem.hu/muemlek/show/5220

Jegyzetek

Források Polgári Szilvia: Hamvasztás Magyarországon: a debreceni krematórium rövid története. In: Aetas, (31) 2. pp. 83-103. (2016) https://www.dehir.hu/debrecen/kincsek-a-holtak-hazaban-seta-a-debreceni-koztemetoben-fotokkal/2015/07/25/ https://web.archive.org/web/20220907103235/https://www.aksd.hu/hirek/elet-a-holtak-hazaban https://www.kozterkep.hu/6584/ii-szamu-ravatalozo-uvegablakai

További információk Debrecen szabad kir. város új köztemetője ravatalozó és hamvasztó épülete. Debrecen, 1933 (szerk.) Seléndy Szabolcs: Temetőkert. Magyar és külföldi temetők története és művészete, fejfák, sírkövek, kolumbáriumok, a temetőkert díszítése és ápolása, a tervezés feladatai – jogok és kötelességek, sírgondozási szolgáltatások, növényválasztási tanácsok, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972 Rácz Zoltán: Borsos József és Debrecen korai modern építészete, Csokonai Kiadóvállalat, Debrecen, 1990, Fővárosi Temetkezési Intézet Kegyeleti Múzeumának Tájékoztatója, Budapest, 1997 Molnár József: Krematóriumokról In: Tér és forma, 1930. III. évfolyam, 8. szám A Debreceni Köztemető és a „Tér és Forma” In: Tér és forma, 1932. V. évfolyam, 9. szám A Debreceni Ravatalozó- és Krematórium-épületről In: Tér és forma, 1932. V. évfolyam, 9. szám A Debreceni Köztemető és építményei In: Tér és forma, 1932. V. évfolyam, 9. szám Bede Béla: Magyar szecessziós építészet 225 kiemelt épülettel, Corvina Kiadó, Budapest, 2012, , 196-197. o. (szerk.) Szőllősi Gyula – Letényi Árpád − Tóth Endre: Hajdú-Bihar temetőművészete, Hajdú-Bihar Megyei Tanács Műemléki Albizottsága, Debrecen, 1980 Sz. Kürti Katalin: Holló László krematóriumi freskói és festett üvegablakai, Ethnica Kiadás, Debrecen, 2007,

Ravatalozójaéskrematórium Köztemetőravatalozójaéskrematórium