Alien 2. - A bolygó neve: Halál (Eredeti cím: Aliens, jelenleg a Forum Hungary-nél már csak Alien 2.) 1986-ban bemutatott amerikai akcióhorror, Ridley Scott "Nyolcadik utas: a Halál" (1979) című filmjének folytatása. James Cameron alkotása nagyobb sikernek bizonyult, mint az első rész, ráadásul számos rajongó és kritikus szerint jobb is lett annál. 1991-ben lézerlemezen hozták először forgalomba a bő negyedórával hosszabb rendezői változatot, amely azóta jószerivel ismertebb, mint az eredeti moziverzió.
Cselekmény
2179.https://images.ctfassets.net/qpn1gztbusu2/2ggx7tIsslj2eINkJjkPKU/1843f896c387669275d3f31cc0c085c1/UK-2325-AlienLocalization_900x3975_V01.jpg 57 év telt el azóta, hogy a Nostromo űrhajó legénységét egy ismeretlen földönkívüli lény elpusztította, ám Ellen Ripley hadnagynak végül sikerült kilöknie az Idegent a világűrbe. Ripley mentőkabinját a több évtizedes kozmikus sodródás után megtalálják, ám a Földön hitetlenkedve fogadják történetét a félelmetes lényről, amelynek testében vér helyett sav folyik. A hitetlenség fő oka, hogy a bolygón, amelyen valaha a Nostromo a titokzatos tojásokat találta, már évek óta emberi kolónia található, s a telepesek addig semmilyen nyomát nem találták idegen lények jelenlétének. Hamarosan azonban megszakad a kapcsolat a kolóniával. A Társaság megbízottja, Carter Burke felkéri Ripley-t, hogy egy kommandós expedíció tanácsadójaként térjen vissza a bolygóra, hogy felderítsék, mi történt az emberekkel. A rémálmokkal küszködő Ripley vállalja a megbízást azzal a feltétellel, hogy az expedíció a lények elpusztítására megy, és nem azért, hogy esetleg a Földre hozzák őket. A marcona tengerészgyalogosok félvállról veszik a Ripley által elmondottakat, és vakon bíznak korszerű fegyvereik erejében. A bolygón a kolónia teljesen kihalt, a telepesek eltűntek. A kommandó a laboratóriumban, üveghengerekbe zárva néhány arctámadót talál: már csak kettő mozog. Mindez megerősíti Ripley gyanúját arról, hogy mi történhetett. Sejtelmei beigazolódnak, amikor találnak egy túlélőt: egy kislányt, akinek sikerült megmenekülnie az idegen lények elől. Érzékelők segítségével a tengerészgyalogosok a telepesek nyomára akadnak. Már késő: egy nő kivételével mindannyian halottak. A katonák saját szemükkel láthatják, amint a nő mellkasából megszületik egy idegen lény, melyet azonban sikerül elpusztítani. Ekkor viszont elszabadul a pokol. Mintha megelevenednének a falak, mindenhonnan óriási földönkívüliek támadnak a katonákra, akik hullanak, mint a legyek. Az expedíció tapasztalatlan parancsnokának tehetetlenségét megelégelve Ripley egy páncélozott járműben maga indul a túlélők kimentésére. Sikerül is kihoznia néhány tengerészgyalogost. Elhatározzák, hogy a lehető legsürgősebben távoznak a bolygóról, melyet a világűrből fel fognak robbantani. A terv azonban meghiúsul: egy földönkívüli ugyanis bejut a leszállóegységbe, megöli a pilótákat, és a jármű felrobban. Így a túlélők (Ripley, Newt, Hicks, Hudson, Vasquez, Burke, az android Bishop és az eszméletlen Gorman) a bolygón ragadnak. Ripley-ék a bolygón rekednek, heteket kéne várniuk egy újabb mentőexpedíció érkezéséig. Visszatérnek a kolóniára, elbarikádozzák magukat, és megpróbálják felvenni az egyre kilátástalanabbnak tűnő harcot az idegen lények ellen. Itt szembesülnek azzal, hogy az atmoszféra-feldolgozó egység, ami a levegőt termeli, hamarosan felrobban, és mindent elpusztít. Bishop kimegy egy vezetéken, hogy megjavítva az antennákat a bolygóra hívja a másik leszállóegységet, mielőtt a szörnyek támadnának. Ezalatt Ripley szembesíti Burke-öt azzal, hogy ő küldte a telepeseket az űrhajó roncsaihoz. Burke Newtra és Ripley-re uszítja a megmaradt arctámadókat, mivel Ripley nem engedte, hogy egyet is a hajóra és a Földre vigyenek, ezért az ő testükben akarta volna őket becsempészni. Azonban a többiek időben jönnek, és megölik azokat. Burke-öt csak a szörnyek támadása menti meg, akik a barikádokon belülre jutottak. Burke elszökik, azonban egy lény hamarosan megöli őt. A támadásban Hudson, Vasquez és Gorman is az életét veszti. Menekülés közben Newtot elkapják a szörnyek, ezért Ripley utána megy, és megmondja Bishopnak, hogy az immáron leérkezett géppel maradjon az atmoszféra-feldolgozó egység mellett. Ripley bemegy, és kiszabadítja Newtot, de eközben találkozik a tojásokat tojó királynővel. Ripley felgyújtja az összes tojást, amiért a királynő elkezdi őket üldözni, ám Bishop még épp időben, a robbanás előtt felszedi őket és hagyják el a bolygót. Hicks eszméletlen a nyugtatóktól. A hajón azonban kiderül, hogy a királynő is feljutott oda, és kettétépi Bishopot. Ezután Ripley egy rakodórobot erejét kihasználva verekedésbe bocsátkozik vele, majd egy zsilipen át kitaszítja az űrbe. Ripley, Newt, Hicks és ami megmaradt Bishopból, hibernálódva hazafelé indul.
Így készült a film Sztoritervezetek James Cameron 1983 szeptemberében kezdett foglalkozni az akkor még Alien II címet viselő projekttel. Az első vázlatokban még nem szerepelt Burke figurája. Szövege egy részét egy dr. O’Niel nevű szereplő mondta, aki nem vett volna részt az expedícióban. Ripley lánya életben maradt, s egy képtelefonos beszélgetésben azzal vádolta volna anyját, hogy elhagyta őt az űrutazás miatt. A bolygó neve LV-426 helyett Acheron lett volna. Láthattuk volna azt is, hogy az idegenek fészkénél az egyik tojásból egy arctámadó Newt apjának az arcára ugrik, sőt a később odaérkező mentőexpedíció tagjait is megtámadják a tojásokból kiugró lények. A földönkívüliek egy szúrással megbénítják az embereket, mielőtt megölnék vagy gubóba zárnák őket. A cselekmény során Ripley, Newt és Hicks is gubókba kerültek volna. A foglyul ejtett emberekből különböző idegen lények születtek volna: a harcos változatnál kisebbek, illetve albínók. Bishop megtagadja, hogy leszálljon a bolygón és kimentse a három főszereplőt, mondván, hogy túl nagy a kockázat. Ripley végül a telepesek hajójával tért volna vissza a Sulacóra. Joseph Conrad Nostromo című novellájának címéből származott A nyolcadik utas: a Halál űrhajójának a neve. Ugyancsak e novellából való A bolygó neve: Halál űrhajójának neve, a Sulaco is: Conradnál így hívták a várost. Bishop saját beültetett programjáról elmondott szavai megegyeznek a robotika három törvénye közül az elsővel, amelyet Isaac Asimov fogalmazott meg a műveiben. A bolygó neve: Halálban hangzik el először a Társaság neve: Weyland Yutani. A név jól olvasható a falakon és a berendezési tárgyakon a rendezői változat azon jelenetében, amely az LV–426-on játszódik az idegen lények megjelenése előtt. Állítólag Weyland Yutaninak hívták Ridley Scott korábbi szomszédját, akit a rendező nem kedvelt, és azzal kívánt emléket állítani neki, hogy egy gátlástalan konszernt nevezett el róla. A jól hangzó anekdota ellenére a nevet valójában Ron Cobb alkotta. (Cobb tervezte egyébként a Nostromót és a legénység egyenruháit is.) A legtöbb kihagyott jelenet szerepel Alan Dean Foster regényében.
Már az első forgatókönyv-tervezetek is nagyon hasonlítottak a kész filmre, de néhány jelenetet mégis kihagytak. Egy futurisztikus miliőben játszódó zuhanyjelenetben Ripley további részleteket közöl a kommandósokkal az arctámadóról, kb. úgy jellemezve azt, mint egy „két lábon járó nemi szerv”. Hudson erre így reagál: „Akárcsak te, Hicks.”Elterjedt vélekedés, hogy a xenomorf idegenek fejét Hans Rudolf Giger látványtervező szándékosan emberi pénisz formájúra tervezte). crakced.com. Harminc atmoszféra-feldolgozó egység van a bolygón, de a kész filmben csak egyet látunk. Newt kijelenti, hogy szeretne Ripley lánya lenni. Bishop a szűk alagútban találkozik egy idegen lénnyel. (Ez a jelenet a végső forgatókönyvben is szerepel, ám a film egyik változatába se került be.) A második szállítóhajó automatikusan tankol, mielőtt Bishop vezérlése alatt elhagyja a Sulacót. Sem a moziváltozatban, sem a rendezői változatban nem látható az a leforgatott jelenet, amelyben Ripley rátalál Burke-re egy gubóban, és gránátot ad neki, hogy megölhesse magát. Cameron állítólag azért hagyta ki a jelenetet, mert úgy ítélte meg, hogy Burke átalakulása az előző részhez képest túl gyors lett volna, hiszen abban Kane arcáról hosszabb idő után vált le az arctámadó.
A stáb Sigourney Weaver Miközben folytak a gázsitárgyalások Sigourney Weaverrel, a stúdió utasította Cameront, hogy készítsen alternatív cselekménytervezetet Ripley nélkül. Cameron ezt megtagadta, mondván, hogy az egész sztori Ripley-re épül, a személye nélkülözhetetlen. Weaver egyébként eleinte nem akarta elvállalni a folytatást, mert félt, hogy szerepe kidolgozatlan, rosszul megírt lenne. Cameron elképzeléseinek ismeretében végül aláírta a szerződést. Közölte viszont a rendezővel, hogy három dolgot semmiképp nem akar csinálni a filmben: fegyvert használni, meghalni és idegen lénnyel szerelmeskedni. Első kívánságát nem tudták figyelembe venni, sőt a másik kettőre is végül sor került a későbbi folytatásokban. A színésznő előző filmje, a Diplomás utcalány (1986) forgatásának befejezése csúszott, ezért Weaver a tervezettnél három héttel később tudott csak Cameron rendelkezésére állni. Emiatt a stáb kénytelen volt a forgatást azzal az egyetlen jelenettel kezdeni, melyhez nem volt szükség a színésznőre: az idegen lények első, nagyszabású támadásával. A bolygó neve: Halál forgatása 1985. szeptember 30-án kezdődött, és 1986. február 28-án ért véget.
A többi színész Hicks szerepét James Remar játszotta volna, de néhány nap után lecserélték Michael Biehnre (teljes neve: Michael Connell Biehn). A hivatalos indok a Remar és James Cameron közötti „művészi nézeteltérések” voltak. A Remarral készült képsorok némelyikét azonban felhasználták a végső változatban, ahol a figura távolról és/vagy hátulról látható. Biehn Cameron jó barátja volt, szerepelt a rendező előző (Terminátor, 1984) és következő (A mélység titka, 1989) filmjében is.
A Bishopot alakító Lance Henriksen szintén a rendező barátja volt, szerepelt Cameron előző két rendezésében, a Piranha 2. – Repülő gyilkosok (1981) és a Terminátor című filmekben is. Bill Paxton ugyancsak a Cameronnal ápolt barátságának köszönhetően került a filmbe. Korábban a Terminátorban még csak aprócska szerepet játszott, a True Lies – Két tűz közöttben (1994) és a Titanicban (1997) viszont jóval nagyobb feladatokat kapott.
Jenette Goldsteinnek A bolygó neve: Halál volt az első filmje. Cameron a Terminátor 2 – Az ítélet napja (1991) és a Titanic (1997) című filmjeiben is szerepeltette.
Az őrmestert játszó Al Matthews (*1944) volt a valóságban az első fekete tengerészgyalogos, akit őrmesterré léptettek elő a vietnámi harctéren teljesített szolgálatáért.
Tip Tipping (1958–1993) eredeti neve: Tim Tipping. Hét évvel Cameron filmjének forgatása után, egy baleseteket rekonstruáló televíziós show-műsor felvételei közben hunyt el: ejtőernyős zuhanás közben nem nyílt ki az ejtőernyője.
Carrie Henn teljes neve: Caroline Marie Henn. Mindenféle színészi tapasztalat nélkül kapta meg Newt szerepét, és más filmben azóta se játszott. Filmbéli bátyját igazi bátyja, Christopher játszotta, de a kisfiú jelenetei csak a rendezői változatban szerepelnek.