Dr. Járosi Márton (Nagykanizsa, 1936. augusztus 8. –) okleveles gépészmérnök, erőművi energetikus szakmérnök, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke.
Tanulmányai Középiskolai tanulmányait a Nagykanizsai Gépipari Technikumban végezte, ahol 1954-ben okleveles gépésztechnikus végzettséget szerzett. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, ahol 1959-ben okleveles gépészmérnök, 1967-ben pedig okleveles erőművi energetikus szakmérnök végzettséget szerzett. 1972-ben elnyerte a műszaki doktori fokozatot a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Életpályája 1959-1969 között üzemviteli és műszaki fejlesztési csoportvezető a kazincbarcikai Borsodi Hőerőmű Vállaltnál, 1965-1968 között alapító vállalatvezető a Kazincbarcikai Távfűtő Vállalatnál, 1969-1975 között üzemviteli és fejlesztési osztályvezető a Budapesti Fűtőerőmű Vállalatnál, 1975-1991 között termelési főosztályvezető a Budapesti Hőerőmű Vállalatnál, 1991-1992 között általános vezérigazgató-helyettes a Magyar Villamos Művek Trösztnél, 1992-1994 között: általános vezérigazgató-helyettes a Magyar Villamos Művek Rt.-nél.
1994. december 21-én koncepciós, rendkívüli felmondással eltávolították az MVM Rt.-ből.
1997. január 1-jétől saját kezdeményezésére nyugállományba került.
1997 áprilisában az MVM Rt.-vel szemben indított munkaügyi perében a bíróság hatályon kívül helyezte a rendkívüli felmondást.
Munkahelyi tevékenységei
erőművi üzemvitel, energetikai műszaki fejlesztés, ipari és városi távhőellátás, fűtőerőművek, villamosenergia-ipar szervezeti átalakítása, erőműépítési, alaphálózati és szervezési iparági stratégiák kialakítása, energiapolitika
Energiapolitikai tevékenysége Az energiapolitika reformjának (különösen a kapcsolat energiatermelés elterjesztésének) a szorgalmazása (1985-1990). A rendszerváltozás után a villamosenergia-ipar megújítási stratégiájának kidolgozása és közreműködés az ezt is magában foglaló magyar nemzeti energiapolitika megalkotásában. Az MVM Rt.-től való eltávolítása után szakmai harc a villamosenergia-ipar rabló privatizációja ellen a nemzeti energiapolitikáért. A Magyar Energetikai Társaság stratégiájának és energiapolitikai koncepciójának kidolgozása. A Gazdaság 2000 kutatási program (Privatizációs Kutatóintézet) keretében a Fidesz energiapolitikájának megalapozása. Az Energiapolitika 2000 Társulatban A helyreállítás energiapolitikája (2010), Az építkezés energiapolitikája (2014), valamint Az ellátásbiztonság energiapolitikája (2018) című dokumentumok kidolgozása, a Lévai-örökség ápolása.
Egyéb iparpolitikai tevékenysége
Hazai Termék Hazai Munkahely Alapítvány ügyvezető elnöke (1993-1998) Hazai Termék Hazai Munkahely Védegylet egyik alapítója, alelnöke (1996-tól) Magyar Termelékenységi Központ Közalapítvány kuratóriumának tagja (1993-1998)
Társadalmi tevékenységei Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (1959-1990) Gazdaság és Energia energiapolitikai folyóirat egyik alapítója (1969) ETE Hőszolgáltatási Szakosztály titkára (1968-1985), majd elnöke (1985-1990) Mérnöki Kamara és a Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatának alapító tagja (1990) Magyar Energetikai Társaság (MET) megalapításának kezdeményezője (1991) és alapító elnökségi tagja MVM Rt. Közlemények felelős szerkesztője (1991-1994) Magyar Energetika folyóirat egyik alapítója (1993) és a szerkesztőbizottság tagja
A MET energiaprivatizáció elleni harca miatt végrehajtott puccs után kilépett a társaságból, és 2000-ben megalapította az Energiapolitika 2000 Társulatot, amelynek elnöke.
Publikációi, szellemi alkotásai
Meghívott előadó a Budapesti Műszaki Egyetemen energetikai, erőművi és távhő-konferenciákon. Több száz publikáció és előadás szakmai folyóiratokban, rendezvényeken és médiában. Két szabadalom, húsz újítás.
Könyvei A budapesti református gimnázium újraindításáért (1998) – társszerző Uniós csatlakozás előtt a magyar energiapolitikáról (Püski Kiadó, 2000) – társszerző A Lévai örökség és a magyar energetika (Püski Kiadó, 2010) Életem a magyar energetikáért (Püski Kiadó, 2010) Magyar Nemzetstratégia (2008), Magyar Nemzetstratégia II. (2009) – társszerző Kanizsai gépiparisták emlékkönyve (2012) – társszerző Szolgálat (Püski Kiadó, 2020) Epilógus (Püski kiadó, 2024)
Kitüntetései, elismerései Kiváló Munkáért (1964, 1981) Kiváló Újító (1969) Segner János András-díj (1974) MTESZ-díj (1987) Eötvös Lóránd-díj (1994) Kiváló Bányász (1993), Szent Borbála-emlékérem (1993) MVM Rt. emlékérem (1994) MVM Rt. életműdíj (2014) 50 éves eredményes mérnöki munkásság elismerése: arany díszoklevél (aranydiploma) – 2009. május 22. 60 éves eredményes mérnöki munkásság elismerése: gyémánt díszoklevél (gyémántdiploma) – 2019. május 24. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára az országosan ismert energetikai és közéleti munkásságáért (2013) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje: a magyar energiapolitika alakításában végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként (2014. március 15.) Héliosz-díj (2025)
Egyházi tevékenysége A budapesti református gimnáziumok újraindítására létrejött Gönczy Pál Református Iskola-alap Alapítvány (1988-1998) egyik alapítója, a kuratórium elnöke. A Baár-Madas és a Lónyai Utcai Református Gimnázium igazgatótanácsának tagja (1998-ig).
Politikai tevékenysége 1993-1997 között: a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, az Energetikai Bizottság és a Szakértői Tanács elnöke, az Elnökség tagja. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapító tagja (1997-1999), alelnök, a Szakértői Testület elnöke.
Források
További információk Energiapolitika 2000 Társulat
Kategória:1936-ban született személyek Kategória:Nagykanizsaiak Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Élő személyek Kategória:Eötvös Loránd-díjasok Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei