Kai Winding dániai születésű amerikai harsonás.

Pályafutása

Kai Winding családja 1934-ben telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Zenei karrierje 1940-ben indult el, amikor Sonny Dunhammel és Alvino Rey-el (1941) játszott.

Shorty Allen, Benny Goodman (1945-46), Stan Kenton (1946-47), Charlie Ventura (1947-48) és Tadd Dameron (1948-49) együtteseiben való részvétele után Buddy Stewarttal egy combot szervezett. Részt vett Miles Davis Birth of the Cool című lemeze felvételein, majd Gerry Mulligannel dolgozott.

Rádiós és televíziós munkái mellett 1954-1956 között J. J. Johnsonnal dolgozott. Később stúdiózenész volt New Yorkban. Ez idő alatt már egy fúvós együttesben foglalkozott az elektronikus eszközök használatával.

1962-ben Winding Hugh Hefner Playboy Clubs zenei igazgatója lett.

Az 1970-es évek elején két turnén vett részt a Giants of Jazz-szel (Dizzy Gillespie, Sonny Stitt, Thelonious Monk, Al McKibbon és Art Blakey). Az 1970-es évek végén megalakította a Trombone Summit együttest, akikkel 1980-ban lemezfelvételeket készített a német MPS kiadónál.

Winding volt az egyik első harsonás volt, aki sikerrel játszott a bebop-ot, de nem tagadta meg soha a swinget sem.

Agydaganat szövődményeibe halt bele.

Diszkográfia

Loaded (1945) Kai Winding All Stars (1949–1952]) Arrangements by Gerry Mulligan (1951) Brass Fever (1956) Trombone Panorama (1956) The Trombone Sound (1956) The Axidentals with the Kai Winding Trombones (1958) The Swingin' States (1958) Dance to the City Beat (1959) The Incredible Kai Winding Trombones (1960) Kai Olé (1961) Brand New Swinging Together Again (1961) Suspense Themes in Jazz (1962) The Great Kai Winding Sound (1962) Soul Surfin' (1963) featuring Kenny Burrell – also released as !!!More!!! Solo (1963) Kai Winding (1963) That's Where It Is (1963) Mondo Cane No. 2 (1964) Modern Country (1965) Rainy Day (1965) The In Instrumentals (1965) Dirty Dog (1966) More Brass (1966) Penny Lane & Time (1967) Danish Blue (1974) Caravan (1977) Jazz Showcase (1977) Lionel Hampton Presents Kai Winding (1977) Duo Bones (1979) with Dino Piana Giant Bones '80 (1980) with Curtis Fuller Bone Appétit (1980) with Curtis Fuller Trombone Summit (1981) with Albert Mangelsdorff, Bill Watrous, Jiggs Whigham In Cleveland 1957 (1994)

Filmek

A Mondo Cane (Kutyavilág) című olasz dokumentumfilm zenei témája (Winding alkotása) 1963-ban a Billboard Hot 100 nyolcadik helyén szerepelt. A film nemzetközi kasszasiker volt. A film fő témája − a „More” − Grammy-díjat kapott, továbbá Oscar-díjra is jelölték a legjobb eredeti dal kategóriában. Frank Sinatra, Andy Williams és Roy Orbison is előadta.

Jegyzetek

Források http://bjbear71.com/Winding/Kai.html https://www.allmusic.com/artist/kai-winding-mn0000352164/biography https://www.allaboutjazz.com/musicians/kai-winding

Kategória:Harsonások Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:Aarhusiak Kategória:Amerikai dzsesszzenészek