Ludassy Móric (Ludasi (Gans) Mór vagy Moriz Gans von Ludasi; Komárom, 1829. – Reichenau, 1885. augusztus 29.a Vasárnapi Újság augusztus 31-t jelöli halála napjául (32/36, 586 - VÚ 1885. szeptember 6.)) újságíró.
Élete 1839-től szülővárosában tanult a bencés gimnáziumban, majd a Pesti Egyetem hallgatója volt. Előbb egy pesti nevelőintézetben tanított, majd újságírásból élt. Szerkesztette a pesti Esti Lapokat 1849. április 30-tól május 8-ig, összesen 8 számot.Egy időben jelent meg Debrecenben Jókai Mór Esti Lapok című politikai napilapja is.
A magyar szabadságharc leverése után Bécsbe költözött és 1853-ban a Wiener Telegraphnak és a Morgen-Postnak volt munkatársa. A lapokba több regényt írt, melyek külön is megjelentek. Schlesinger Zsigmonddal alapította és szerkesztette egy ideig Der Feierabend című hírlapot és együtt írták a Nach der Stadterweiterung című színművet, melyet a Theater an der Wien elő is adott.
A konzervatív párthoz tartozott és ily szellemben tudósítója volt 1860-ban a pesti Sürgöny hivatalos lapnak. Az 1860-as évek elején Bécsben Apponyi György és Sennyei Pál támogatásával Die Debatte und Wiener Lloyd című politikai lapot indította meg, mely hévvel küzdött a dualizmus és kiegyezés mellett és mint a magyar érdekek tolmácsolója nagy jelentőségre emelkedett. A kiegyezés után megszűnt. Andrássy Gyula gróf miniszterelnöksége alatt a magyar sajtóiroda főnöke s egyúttal osztálytanácsos volt a belügyminisztériumban. A konzervatív táborhoz tartozott. Kiadó-tulajdonosa volt a Magyar Világ című politikai napilapnak, melyet 1865. december 12-1866. december 30. között szerkesztett, amikor is megszűnt. Nemsokára ismét Bécsbe ment, ahol a külügyminisztérium sajtóirodájában dolgozott mint magyar és német publicista. Friedrich Ferdinand von Beust megbízásából a Tagespresse lapot alapította, mely az 1870-1871. évi német-francia háború idején a német-ellenes udvari pártnak közlönye volt. Ennek megszűnése után a berlini Norddeutsche Zeitungnak levelezője lett.
A hatvanas években több irodalmi lapott adott ki. Regényei nagy elterjedtségnek és kedvességnek örvendtek. Utolsó éveiben Petőfi és Vörösmarty költeményeiből sokat fordított és közölt a német hirlapokban.
Szívrohamban hunyt el. Idősebbik fia L. Gans Gyula (írói álnevén: Julius v. Goose, 1858) a bécsi Fremdenblattnál dolgozott és több vígjátékot is írt.
Elismerései
1867. július 12-én a hírlapirodalom terén tanusított sikeres működéséért törvényes utódaival együtt Ludasi előnévvel magyar nemességet nyert.
Művei Cikkei jelentek meg az Életképekben (1848. Essentiája a legujabb dramaturgiának, Ügyetlenségből lett önkéntes, Az éjjel, regélyke és ford. Börne után.) 1849 Das Bombardement der Stadt Pest und die Erstürmung Ofens. Geschichte der Tage vom 24. april bis 22. Mai 1849. Pest (Magyarul, ford. Szilágyi Sándor. Pest, 1849.) Geschichte Tom Jones, eines Findlings, von H. Fielding. Bearbeitet für die Jugend. Pest (Neues Lese-Cabinet für die reifere Jugend 3.) 1853 Onkel Tom's Hütte. Nach dem Englischen von Harriet B. Stowe, für die reifere Jugend bearbeitet. Pest (Neues Lese-Cabinet I. Bd.) 1853 Peregrine Pickle. Humoristischer Roman von G. T. Smollet. Bearbeitet für die Jugend. Pest. 1854 Die Töchter der Karpathenhexe. Roman. Wien. Két kötet. 1854 Elisabeth Báthory. Geheimnisse der Schachtizburg. Roman. Wien. Négy kötet. Die Rache der Todten. Sittenroman aus dem Leben in Pesth und Wien. Wien. Három kötet. 1865 Drei Jahre Verfassungsstreit. Leipzig
Jegyzetek
Források geschichtewiki.wien.gv.at
Magyar Polgár 1885. szeptember 3.
Kategória:1885-ben elhunyt személyek Kategória:Komáromiak Kategória:Magyar lapalapítók és sajtóvállalkozók