A Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében (alternatív cím: Vad víz: Múlt és jelen) Fehér Zoltán 2022-ben bemutatott díjnyertes természetfilmje, a Vad víz: Aqua Hungarica folytatása. A film fő tematikája Magyarország mesterséges vizei, halastavai, víztározói és bányatavai, továbbá az egykor kiterjedt ártéri területek és azok élővilága. A film narrátora Fekete Ernő. Forgalmazza a Pannonia Entertainment. Országos mozibemutatója 2022. október 13-án volt.
Cselekmény
A legtöbb magyar természetfilmmel ellentétben a történetnek nincs központi főszereplője vagy helyszíne. A mesterséges tavakra jellemző fajok, különösen madarak és halak kapnak hangsúlyosabb szerepet. Kiemelendő a daru és a rétisas szerepe a filmben, melyek ugyan a Hortobágyi-halastavakhoz is köthetők, szerepük itt mégis inkább az egykori alföldi árterekkel hozható összefüggésbe. A rendező korábbi filmjéhez hasonlóan kiemelt bemutatásra kerül az invazív fajok problémája, például a tisza-tavi busa és a bányatavakban fel-feltűnő édesvízi medúza.
bélyegkép|250px|balra|A Balaton, mint természetes, ám a beépítésével mesterségesként viselkedő tavunk – így hivatkozik rá a film bélyegkép|250px|balra|Az alföldi puszta egykor a Tisza és a Duna árterét alkotta
A film a Megyer-hegyi Tengerszemmel nyit, mely a természetjárók kedvelt kirándulóhelye, lévén eldugott és vadregényes, pedig valójában egy rég felhagyott malombánya, melyben összegyűlt az esővíz. A rövid bevezető képsorok alatt kiderül, hogy ezek a mesterséges vizes élőhelyek mennyire gazdagok is lehetnek és sok helyen felváltották a valódi vadvizek szerepét.
A főcímet követően a Balaton, mint kihasznált tó kerül bemutatásra. A 20. században még gyakori garda már alig fogható, de a halászat törvényi tilalma óta más halfajok, például a fogassüllő populációja növekedésben van. A film a Balatonra, mint betonkalitkába zárt természetes tóra hivatkozik, ezzel kihangsúlyozva a partvonal beépítésének természetre gyakorolt hatását. Ezután Bokod településére látogatunk, ahol a közeli hőerőmű hűtőtava helyi látványosság lett a vízre épített horgászkunyhók miatt. A horgászat vonatkozásában kerül bemutatásra a Deseda is, mely a Dunántúl leghosszabb víztározója.
A halgazdálkodás nagy szerepet tölt be a magyar gazdaságban. A film a Biharugrai-halastavakkal szemlélteti, hogy a felszámolt vizes területek helyén létesített mesterséges tavak mennyire vonzóak az élővilág számára. Nem csak az országszerte egyre gyakoribb kárókatonák, hanem a ritka kanalasgémek is többszázas költőtelepeken fészkelnek itt. Ennek a nyüzsgésnek szöges ellentéte a Palatinus-tónak keresztelt bányató, melyet víz alatti sivatagként ábrázol a film. Tiszta vizében invazív fajok, pisztrángsügérek és édesvízi medúzák élnek. Magyarország legmélyebb tava is bányató: a legmélyebb pontján 60 méteres Rudabányai bányató.
A film következő fejezete a víztározókat szemlélteti. A kisebb, lokálisan jelentős Hubertlaki-tó a Bakonyban eltörpül a Kiskörei-víztározó, vagyis a Tisza-tó mellett. Utóbbi nem csak ökológiai és turistaparadicsom, de fontos szerepet lát el a folyószabályozások után kiszáradt földek öntözésében is. A madarak repülve, míg a halak egy számukra kiépített hallépcsőn úsznak fel a tóba. A film itt nyugtalanítólag mutatja be a Tisza-tó halfaunáját: egy halkutatói felmérés során kiderül, hogy a halállomány 90%-át az invazív fehér busa teszi ki.
Két rövid kitérőt tesz a film, hogy szemléletesse a mesterséges vizek két nagyon különböző típusát. Egy budapesti patak útja egy föld alatti csatornába vezet, ahol halak tucatjai találtak otthonra a teljes sötétben. Egy másik csatorna mennyezetén pedig egy vízi denevér kolónia él. Ennek a zord környezetnek képezi az ellentétét egy eurázsiai hód által elárasztott rét az Őrségi Nemzeti Parkban, ahol ritka alpesi tarajosgőték szaporodnak.
Folytatva a mesterséges vizek bemutatását, a Bükk hegyei közé látogatunk el. Itt egy sok helyre betelepített hegyi hal, a sebes pisztráng uralja a tavakká mélyített, kiépített patakmedreket. A hazai pisztrángok főleg tenyésztett és telepített halak, melyeket többek között a Lillafüredi Pisztrángtelepen is szaporítanak. Itt a film bepillantást enged a különböző pisztrángfajok mesterséges tenyésztésébe és nevelésébe.
A film leghosszabb jelenetsora az Alföldön játszódik. Nyár végén elkezdenek megérkezni a Hortobágyi Nemzeti Park területére a darvak. Napközben mesterséges csatornák mellett gyülekeznek kis csapatokban, de az őszi hidegfrontok közeledtével egyre nagyobb csapatokba verődnek. A film végigköveti az őszi daruvonulást egészen az utolsó magyarországi állomásáig, a Kardoskúti Fehér-tóig, ahol több tízezer madár éjszakázik egyszerre. A darvak elvonulásával csendes lesz a puszta, mégis ilyenkor, tél elején emlékeztet legjobban egykori önmagára: a pusztát belvíz árasztja el, ahol sirályok és ludak gyülekeznek nagy számban, hogy átteleljenek. A tél beköszöntével végül megérkeznek a rétisasok is, Magyarország legnagyobb ragadozó madarai. A leeresztett Hortobágyi-halastavakon viaskodnak a hátramaradt haltetemek felett. A film itt hirtelen zárul le, felvezetve a Vad víz sorozat következő részét.
Helyszínek
bélyegkép|250px|jobbra|Magyarország legmélyebb tava, a 60 méter mély Rudabányai-bányató bélyegkép|250px|Rétisas: a puszta királya, a filmben a leeresztett Hortobágyi-halastavakon láthatjuk
Bemutatott fajok
bélyegkép|250px|A film egyik leghangsúlyosabb jelenete az októberben vonuló darucsapatokról szól bélyegkép|250px|Bányatavaink furcsa lakói, a Kínából importált édesvízi medúzák
Forgatás
A film körülbelül 20 helyszínen készült közel 3 éven keresztül. A cím egyszerre utal a természet és az ember alá-fölérendelt kapcsolatára és a kontrollra, ami a mesterséges tavakon zajlik. A film több különleges technológiát is használ, többek között infravörös éjszakai és lassított, valamint légi felvételeket. Az alkotók korábbi filmje, a Vad víz: Aqua Hungarica megjelenésekor már felfedték, hogy egy négy részes filmsorozatot terveznek Magyarország vízi életközösségeiről, melynek a Múlt és jelen a második része.
Díjak
2022 – V. Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny – Kovács László és Zsigmond Vilmos díj, természetfilm kategória győztes 2022 – Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál Gödöllő – A Kárpát-medence értékei filmszemle természetfilm kategória II. helyezettje
Jegyzetek
További információk
A Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében előzetese a YouTube-on Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében a Pannonia Entertainment oldalán
Kategória:2022 filmjei Kategória:Magyar dokumentumfilmek Kategória:Magyar természetfilmek