thumb|250px|Nigirizusi. A rendaku hangváltozás miatt a szusi a nigiri előtaggal zusi ejtésűre változik
A , „szekvenciális zöngésülés” morfofonológiai jelenség, a japán nyelv egyik jellegzetessége, melynek során egy szóösszetételben a két szó határán a második tag első mássalhangzójának a zöngésülése megy végbe. Cseresnyési László nyelvész a határzönge magyar nevet adta a jelenségnek. A modern japán nyelvben a rendaku gyakori jelenség, de időnként teljesen rendszertelenül jelenik meg, egyes szavakat pedig egyáltalán nem érint. A kandzsi írásmód nem jelöli a rendakut, a kana viszont igen, dakutennel.
Eredete A rendaku a őshonos japán szavak esetében automatikus és kiszámítható jelenség volt, egy elmélet szerint valószínűleg azért jött létre, hogy megkülönböztesse a szóösszetételeket a szóismétlésektől és a listázásoktól. Például a azt jelenti, „emberek”, míg a azt jelenti, „egy ember, egy másik ember”. Az eredeti japán szavak soha nem kezdődnek akadályhanggal vagy szibilánsokkal (b, d, g, z, stb.), így a rendaku nem okozott félreértéseket. Amikor azonban a japán elkezdett a kínai nyelvből átvenni szavakat, a rendaku kiszámíthatatlanná vált. A kínai szavak ugyanis kezdődhetnek zöngés mássalhangzóval, így ha a rendaku rájuk is vonatkozna, az félreértésekhez vezetne (például: 試験 siken: vizsga; 事件 dzsiken: baleset). Emiatt a kínai eredetű szavakból álló szóösszetételeknél csak nagyon ritkán fordul elő a rendaku.
Szabályszerűségek Mássalhangzók rendaku átalakulásaLow, James, 2009, Issues in Rendaku : Solving the Nasal Paradox and Reevaluating Current Theories of Sequential Voicing in Japanese. (Senior thesis in linguistics) Pomona College.Zöngétlen Zöngés k → g sz, s → z, dzs t, cs, c → d, dzs, z h, f → b Eredeti japán szavak esetében A rendaku általában eredeti japán szavaknál (vago) fordul elő.
(ismétlés) hito + hito → hitobito (személy + személy → emberek)
ike + hana → ikebana (életben tartani + virág → virágkompozíció) (ismétlés, reduplikáció) toki + toki → tokidoki (idő + idő → néha, időnként)
te + kami → tegami (kéz + papír → levél)
ori + kami → origami (hajtogatni + papír → papírhajtogatás)
hana + hi → hanabi (virág + tűz → tűzijáték)
hana + csi → hanadzsi (orr + vér → orrvérzés)
Kínai eredetű szavak esetében A rendaku kínai eredetű (kango) szóösszetételek esetében ritkán fordul elő, mert a kínai szavak kezdődhetnek zöngés mássalhangzókkal is, ami félreértésre adhat okot. Az általános szabály az, hogy ha egy szóösszetételben mindkét tag kango eredetű és az onjomi olvasatot használja (ezeket a szavakat dzsukugonak [熟語] nevezik), akkor legtöbbször nem fordul elő rendaku.
A kango szavak legtöbbször akkor is megakadályozzák a rendakut, ha eredeti japán szó kapcsolódik hozzájuk a szóösszetételben. Ez leginkább akkor történik meg, ha a kango az onjomi olvasatot használja, a második tag pedig a kunjomi olvasatot.
futon + hosi → futonhosi (futon + szárít → futon szárítása)
A fenti példában a futon onjomi olvasatú kango szó, a hosi viszont kunjomi olvasatú vago (japán) szó, emiatt a rendaku nem jön létre.
Ugyanakkor egyes ritka esetekben a kínai eredetű szóösszetételeknél is előfordulhat rendaku. Ennek legfőbb oka, hogy az összetétel második eleme vulgarizált, azaz mindennapos használatúvá válik, emiatt nyelvészeti szempontból úgy kezelik, mintha vago, vagyis eredeti japán szó lenne.
fúfu + kenka → fúfugenka (házaspár + veszekedés → házaspárok közti veszekedés)
A fenti példában a kenka (veszekedés) olyannyira közhasználatúvá vált, hogy felvette az eredeti japán szavakra jellemző rendakut és a szókezdő mássalhangzó az összetételben zöngésedik.
Fordított esetekben, azaz vago kezdetű és kango végű szavaknál is előfordul a rendaku, ha a kango gyakori használatúvá vált:
kabusiki + kaisa → kabusikigaisa (részvény + cég → részvénytársaság)
Egyéb külföldi jövevényszavak esetében
Gairaigo, azaz más nyelvekből (a kínain kívül) átvett jövevényszavak esetében a rendaku nagyon ritka. Az idegen nyelvekből átvett szavakat katakanával írják át, és mivel fonetikusan próbálják meg átadni az idegen írásmódot, a rendakura nem nagyon van lehetőség. Például:
aiszu + kóhí → aiszukóhí (ice [jég] + coffee [kávé] → jegeskávé)
Ebben a példában a kóhí (kávé) nem változhat góhíra. Ez történik akkor is, amikor a katakanával leírt jövevényszó vago szóval alkot összetételt.
nama + hamu → namahamu (feldolgozatlan + sonka → nyers sonka)
Léteznek azonban olyan garaigo szavak, főképp a portugálból és a hollandból átvéve, melyek annyira régen kerültek a japánba, hogy nem tekintendők idegen szavaknak, emiatt rendaku is előfordulhat az összetételeikben. Ezeket a jövevényszavakat nem is írják katakanával.
ama + kappa → amagappa (eső + kabát → esőkabát)
Ebben a szóösszetételben a kappa a portugál capa szóból származik és olyan régi jövevényszó, hogy már nem tekintendő külföldinek.
A rendaku ritkán akkor is előfordulhat, ha a szóösszetétel első tagja a garaigo, a második pedig eredeti japán szó.
bí + tama → bídama (üveg + golyó → üveggolyó)
Ebben a példában a bí a portugálból átvett bídoro (ビードロ, vitro, üveg) rövidítése, és rendakura kényszeríti a vago japán tama szót. Modern nyugati átvételeknél is előfordulhat rendaku:
háto + kata → hátogata (heart [szív] + alak → szívalakú)
Lyman törvénye Benjamin Smith Lyman bányamérnök és amatőr nyelvész 1894-ben írta le az alábbi, rendakura vonatkozó szabályszerűséget, róla nevezték el, ám a jelenséget jóval korábban is felfedezték már, Kamo no Mabucsi (1765) és Motoori Norinaga (1767–1798) a 18. században egymástól függetlenül is azonosította.
Lyman törvénye szerint a rendaku nem jön létre, ha a szóösszetétel második felében már van zöngés akadályhang.
jama + kado → Jamakado (), nem pedig *Jamagado (やまがど) (hegy + kapu → földrajzi név)
hitori + tabi → hitoritabi (), nem pedig *hitoridabi (egy személy + utazás → egyedül utazás)
jama + kadzsi → jamakadzsi (), nem pedig *jamagadzsi (hegy + tűz → hegyi tűzvész)
Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a szonoránsok (m, n, r, v, j) nem akadályozzák meg a rendakut, mint az akadályhangok. Például az ao (kék) és a szame (cápa) szavak összetételekor a kékcápa jelentésű aozame () szóban a cápa zöngésül. Kivételek ez alól a szabály alól is akadnak.
További szabályszerűségek A rendaku egyes esetekben a szintaxistól is függhet. Például a toldalék, mely a igéből származik, alakot vesz fel névutós szerkezetekben, például: . Ugyanakkor zöngés alakban fordul elő főnevek után: , illetve amikor „út” jelentésben használatos: .
Egyes szóösszetételek esetében az előtag hosszúsága is befolyásolhatja a rövidebb második tagnál a rendaku létrejöttét. A utótag például mindig zöngésedik, ha az előtag legalább három morás.
ma.n.ga + hon → mangabon (manga + könyv → képregény) dee + hon → (kép + könyv → képeskönyv)
Ebben a példában a különbség pusztán az előtag hosszában rejlik.
Az összetétel típusa is befolyásolhatja a rendaku megjelenését. Az egyenrangú mellérendelő összetételek esetében nem valószínű a rendaku. jama + kava → jamakava (hegy + folyó → hegyek és folyók) ellenbenjama + kava → jamagava (hegy + folyó → hegyi folyó)
A szimmetrikus igei összetételekben sem jelentkezik rendaku:jomi + kaki → jomikaki (írás + olvasás → írás-olvasás, írni-olvasni)
A rendakut befolyásolhatja még például az összetétel elágazásának iránya is. A és szavakban is van rendaku, azonban ha ezeket összevonják, a nuri-basi-bako, a lakkozott evőpálcikák tartódoboza esetében megmarad a rendaku, ha viszont a doboz lakkozott és nem a pálcikák, akkor nuri-hasibako lesz a kiejtés, miközben az írásjegyek (塗り箸箱) nem változnak.
Egyes személyneveknél nyelvjárásbeli különbségek is előfordulnak. A keleti nyelvjárásokban gyakoribb a rendaku: 高田 Takata → Takada 山崎 Jamaszaki → Jamazaki 中島 Nakasima → Nakadzsima
Más zöngésedések (vagy azok hiánya) esetében semmilyen törvényszerűséget nem sikerült eddig felfedezni. Nem tudni például, hogy miért van rendaku a szóban, és miért nincs a szóban. Ugyanígy rejtély, hogy miért van zöngésedés a hiragana szóban és nincs a katakana'' esetében.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:Japán nyelvek Kategória:Fonológia