Bob Dorough amerikai dzsesszénekes, zongorista (bebop és cool jazz), dalszerző, hangszerelő, producer.
Dolgozott Miles Davis-szel és Blossom Dearie-vel, Mose Allisonra is nagy hatással volt. Az elmúlt 50 évben rendszeresen adott ki énekes dzsesszalbumokat.
Pályafutása
Plainview-ban nőtt fel. A Második világháború alatt a hadsereg zenekaraiban zongoristaként, klarinétosként, szaxofonosként és hangszerelőként szerepelt. A háború North Texas State University-re járt, ahol zeneszerzést és zongorázni tanult.
1949-1952 között a Columbia Egyetem hallgatója volt, és dzsesszklubokban zongorázott. A bokszoló Sugar Ray Robinson szerződtette egy turnéra (aki felfüggesztette akkor a bokszot, hogy zenélhessen).
Dorough 1954-1955 között Párizsban dolgozott. Lemezeket vettek fel Blossom Dearie énekesnővel. Aztán Dorough visszatért az Egyesült Államokba, Los Angelesbe. Különböző klubokban lépett fel, többek között Lenny Bruce komikus díszletei elött. Első albuma, a Devil May Care 1956-ban jelent meg, amely Charlie Parker „Yardbird Suite”-jének parafrázisa volt és Dorough szöveget is írt hozzá. Miles Davisnek megtetszett az album, és 1962-ben egy karácsonyi készítettek Dorough dalszövégvel és éneklésével. A „Blue Xmas” a Jingle Bell Jazz válogatásalbumon jelent meg. Dorough felvett egy másik számot is Davisnek, (Nothing Like You), amely néhány évvel később jelent meg. Dorough ezzel azon kevés zenész egyikévé vált, aki egy Miles Davis-lemezen is énekelt.
Dorough hangszerelőként, kórusénekesként és zongoristaként is közreműködött Allen Ginsberg 1970-es Songs of Innocence and Experience című nagylemezében, (amely William Blake azonos című versciklusának zenei adaptációja.
1972-1996 között, majd 2002-ben és 2009-ben Dorough írta és rendezte a Schoolhouse Rock! oktató animációs tévéfilmsorozat epizódjait. 1969-ben felkérték, hogy zenésítse meg a szorzótáblákat, és a „Three Is a Magic Number” című filmsorozat zenei rendezője is ő lett. Dorough írta az összes dalt a Multiplication Rockhoz. Dorough egy barátjával, Ben Tuckerrel megírta a Comin' Home Baby című dalt, amellyel Mel Tormét két Grammy-díjra is jelölték.
Dorough a The 44th Street Portable Flower Factory énekese lett. Velük 1970-es évek elején a Scholastic Records számára rögzítettek a népszerű feldolgozásokat.
2007-ben Nellie McKay-el dolgozott az Obligatory Villagers című albumán, valamint 2009-ben megjelent Normal as Blueberry Pie – A Tribute to Doris Day-en. Írt illusztrált gyerekkönyveket és írt három dalt Maureen Sullivan Carlos egy francia bulldogról szóló gyerekkönyveihez.
Albumok
1956: Devil May Care 1963: Excursions Through Songs from the Hit Show "Oliver!" 1966: Just About Everything 1972: A Taste of Honey 1976: Beginning to See the Light 1982: Devil May Care II 1984: Bob Dorough/Bill Takes: Sing And Swing 1986: Clankin' on Tin Pan Alley 1987: Songs of Love 1987: Skabadabba 1987: To Communicate 1987: Formerly Not For Sale 1990: This is a Recording by Bob Dorough 1992: Memorial Charlie Parker 1997: Right on My way Home 1998: Too Much Coffee Man 1999: Who's On First 2000: Too Much Coffee Man 2004: Sunday At Iridium 2005: Houston Branch 2005: Small Day Tomorrow 2008: Blue Xmas
Díjak 1974: Grammy-díj jelölés: a Legjobb Gyereklemez 1998: Arkansas Jazz Hall of Fame 2002: Pennsylvania Governor's Awards – az év művésze 2007: East Stroudsburg University of Pennsylvania: „Doctor of Fine Arts” 2019: Schoolhouse Rock! film zenéje a bekerült a Kongresszusi Könyvtárba, mint kulturtörténileg és esztétikailag jelentős mű.
Filmek
Jegyzetek
Források https://www.allmusic.com/artist/bob-dorough-mn0000067528/biography https://www.allmusic.com/artist/bob-dorough-mn0000067528/discography https://www.radioswissjazz.ch/fr/base-de-donnees-musicale/musicien/1271118583f95d00af23a59a261ba7093e00b/biography https://www.last.fm/music/Bob+Dorough/+wiki
Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:Arkansasiak Kategória:1923-ban született személyek Kategória:2018-ban elhunyt személyek Kategória:Dzsesszzongoristák Kategória:Arkansas zenei élete Kategória:Amerikai hangszerelők