Deréky Anna, Fadrusz Jánosné (Pest, 1872. április 9.Budavári rk. plébánia keresztelési anyakönyve. 38/1872. számú bejegyzés. Familysearch.org – Mád, 1951. december 24.Sátoraljaújhelyi állami anyakönyvi kerület, halotti anyakönyv, 307/1951. számú bejegyzés özvegy Szontágh Manóné Deréky Anna Mádon történt elhunytáról. Familysearch.org) magyar képzőművész, Strobl Alajos szobrászművész tanítványa.

Illusztrációkat, gobelineket, hímzéseket, fémmunkákat, mellszobrokat készített.Szendrei János, Szentiványi Gyula, Magyar képzőművészek lexikona, vol. I, Abádi—Günther, Közoktatásügyi Minisztérium, Budapest, 1915, pag. 460–461.

Családja és származása Gazdag és befolyásos családba született. Édesapja, Deréky István (1812–1876), budapesti rendes táblai ítélői bírája, és nemes Hajnik Antónia (1834–1884) voltak. Az anyai nagyszülei nemes Hajnik Lipót (1805–1873), a herceg Esterházy uradalmai központi igazgatója, és nyéki Németh Terézia (1809–1873) voltak. 1842. júniusában Echterling István és Mihály testvéreknek saját kérelmük következtében vezetéknevük ,,Deréky‘‘-re változtatását engedte meg V. Ferdinánd magyar király. Deréky Anna fivére dr. Deréky Pál (1868–1928), kúriai bíró. Unokatestvére volt Pauler Gyula történész–levéltárosnak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, aki a legtöbb művészeti pályázatot elbíráló bizottságban is jelen volt.Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme. In: A budavári királyi palota évszázadai, Tanulmányok Budapest múltjából, 29. kötet, 2001, p. 503.

Élete 1880–1882 között a budapesti mintarajziskola hallgatójaként mestere, Strobl Alajos vezette be a szobrászat ismereteibe. 1892-ben jelent meg először a Képzőművészeti Társulat kiállításain, két arcképpel.

1895. február 25-én a budavári Mátyás templomban férjhez ment Fadrusz János szobrászhoz.Magyar Hírlap, 1895. február 24. 55. szám A Naphegyen lévő villájukban (Budapest. I., Lisznyai utca 7.)Pásztohy Júlia: Letűnt örökségünk nyomában – Fadrusz János naphegyi villája. Örökségfigyelő blog, 2014. október 8. Archiválva 2023-10-22 két műterem volt, egy nagy méretű Fadrusznak, és egy kisebb Deréky Annának.L.K.: Fadrusz Jánosné. Uj Idők, 1900. január 21. 4. szám, 86. o. Gyermekük nem született, 1903. október 25-én megözvegyült.Fadrusz János halotti bejegyzése Budapest, II. kerület, 2609/1903. szám. Familysearch.org Férje halála után Budapestről Nagymarosra költözött,1913. október 31./251. sz. Ellenzék. Fadrusz János özvegye. Idézve Valentiny Antal, Entz Géza: Erdélyi Múzeum repertórium (1874–1917, 1930–1937) alapján: „…Október 25-én volt 10 éve, hogy Fadrusz János meghalt… özvegye nem tudta a naphegyi villát fenntartani, részleteit fizetni… Előbb a pénzintézet két tisztviselője lakott itt, majd Marghitay Tihamér festőművész festett Fadrusz műtermében. Tőle vette meg a házat Fekete Fülöp mérnök, aki Kassáról jött Budapestre, és aki később átépítette a műteremlakást.” majd 1916. december 11-én férjhez ment iglói Szontágh Manóhoz, és Dobsinán települt le.Budapesti Hírlap, 1916. december 15. 348. szám Második férje halála után, az 1920-as években nővéréhez és nőtestvéreihez költözött Mádra.Hegyaljai Kiss Géza: Fadrusz Jánosról. Budapesti Hírlap, 1924. február 29. 50. szám A szobrászaton kívül foglalkozott művészi hímzéssel és szőnyegszövéssel is, utóbbiak közül többet kiállított a Nemzeti Szalon tárlatain.

Kiállításokon való részvétel

Millenniumi Országos Kiállítás (1896): portrék olajban vagy pasztellben. Téli szalon (1897-98): Férfi mellszobor, bronz; Gyermek mellszobra, gipsz. Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1899): Női mellszobor, gipsz; Gyermekportré, pasztell. Téli szalon (1899—1900): Női mellszobor, márvány. Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1901): Gyermekfej, szobor.Deréki Andor portréja Fadrusz Jánosné Deréky Anna, 1900. MNG Téli szalon (1901—1902): Bab, gyermek mellszobor, szobor; Tanulmány, mellszobor. A Téli Szalon (1903—1904): Gyermekmell, gipsz; Két mellszobor, öntött. Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1905): Gyermek mellszobra, gipsz. Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1906): Puradeu, gipsz mellszobor. Nemzetközi Téli Tárlat (1906—1907): Magyar szőnyeg. Nemzetközi Téli Tárlat (1907—1908): Alvó gyermek feje, szobor; Férfi mellszobor, szobor. Tavaszi Tárlat (1908): Emberfej, szobor. Nemzetközi Téli Tárlat (1908—1909): Gyermekfej, gipsz. Téli kiállítás (1909—1910): Férfi mellszobor, szobor. Tavaszi Tárlat (1911): Gyermekfej, szobor. Téli kiállítás (1912-13): Madame Osmin Laporte, a francia konzul felesége, szobor; Wickenburg Stefánia grófnő, a fiumei kikötő kormányzójának anyja, szobor. Szendrei János, Szentiványi Gyula, idézett mű

Jegyzetek

Források Önarckép a Magyar Nemzeti Galériában (jogvédett) Magyar Szalon Katalógus , vol. XIX, 1892, 178. és 523. o. Badovinszky Anna, Egy művész felesége. Fadrusz özvegye . In: Ország Világ, 1903, 896. oldal.

Válogatott bibliográfia Tíz boldog év, interjú, megjelent az Esti Újságban, 1940. szeptember 11., 2. oldal. Meglepetés (A kiscica és a béka). In: Új Idők, 1898. február 6., 124. oldal. Kövér Ilma: Látogatás Fadrusz János özvegyénél. Ország-Világ, 1905. május 07. 19. szám, 375. o. Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: A Fadrusz-villa története – Fadrusz János élete, munkássága és a Naphegyen állt villájának története. 2013.

Fordítás

Kategória:1872-ben született személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar nők Kategória:Magyar szobrászok Kategória:1951-ben elhunyt személyek