A Budapesti Iskola az 1970-es évek Magyarországán kialakult filmkészítési iskola, mely a dokumentum-, illetve játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. A mozgalom az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdióban indult, ahol állami pénzből, de bemutatási kötelezettség nélkül alkothatott néhány évig minden frissen végzett főiskolás. A Budapesti Iskola jellegzetes dokumentuma volt a "Szociológiai filmcsoportot!" című, 1969-es kiáltvány, amely a valósághoz szorosabban tapadó filmezési gyakorlatot kívánt meghonosítani a magyar dokumentumfilm-gyártásban. A kiáltvány szerzői, többek között Grunwalsky Ferenc, Magyar Dezső, Bódy Gábor filmrendezők, Dobai Péter és Ajtony Árpád írók így fogalmaztak: "A célkitűzés: a szociológiai gondolkodás bevitele a dokumentumfilmek látásmódjába".
Története Mind a szociológiai, mind pedig a történetek minél hitelesebb ábrázolásának igénye megfelelt és egybevágott a kor rendezőinek szellemi törekvésével, így több alkotó ezt úgy juttatta kifejezésre, hogy játékfilmjeiben is elkezdett dokumentarista elemeket és technikákat alkalmazni. Ezt a fajta, fikciót dokumentumelemekkel ötvöző műfaji irányzatot végül francia és olasz filmkritikusok nevezték el Budapesti Iskolának.
Jellemzői Az irányzat alkotói többnyire amatőr szereplőket kértek fel filmjeikhez, akik nem egy esetben saját sorsukat is eljátszották a kamerák előtt. A forgatás előtt hozzá kellett szoktatni az amatőr szereplőket a kamera jelenlétéhez, ahol a rendezők kötetlen beszélgetéssekkel ismertették velük az adott szituációt. A legtöbb ilyen típusú alkotásban a párbeszédek sem voltak előre rögzítve, inkább csak a jelenet irányát és célját határozták meg. A játékban így sok volt az esetlegesség, az improvizáció, az operatőri munkát pedig leginkább a kézi kamera használata jellemezte.
A Budapesti Iskola alkotóinak dokumentarista filmjei legtöbb esetben valamilyen feszítő társadalmi problémát jártak körül, ami a hiteles ábrázolásoknak köszönhetően sajátos kulturális és társadalmi kordokumentuma, mintegy mementója maradt ennek a korszaknak.
Alkotások A Budapesti Iskola irányzatát az 1973 és 1981 közötti időszakra datálja a filmtörténelem, de mind előtte, mind pedig utána voltak olyan filmalkotások, melyeket tematikájukban ide lehet sorolni. A teljesség igénye nélkül, kronológiai sorrendben az alábbi filmek reprezentálják leginkább ezt az irányzatot:
…hogy szaladnak a fák!, Zolnay Pál, 1966 Sziget a szárazföldön, Elek Judit, 1969 Hosszú futásodra mindig számíthatunk, Gazdag Gyula, 1969 Fekete vonat, Schiffer Pál, 1970 Miheztartás végett, Dárday István, Szalai Gyöngyi, 1971 Fotográfia, Zolnay Pál, 1972 Anyaság, Grunwalsky Ferenc, 1972 Jutalomutazás, Dárday István, Szalai Györgyi, 1975 Egyszerű történet, Elek Judit, 1976 Családi tűzfészek, Tarr Béla, 1977 Cséplő Gyuri, Schiffer Pál, 1978 Fagyöngyök, Ember Judit, 1978 Békeidő, Vitézy László, 1980 Szabadgyalog, Tarr Béla, 1980 Dédelgetett kedvenceink, Szalay Györgyi, 1981 A pártfogolt, Schiffer Pál, 1982 Adj király katonát!, Erdőss Pál, 1982
Jegyzetek
Források Film Enciklopédia 818 oldal, Glória Kiadó, 2004 Magyar Műhely 2019/08, Gettó Balboa, Kezdő menet, Győri-Drahos Martin https://kultura.hu/filmek-budapesti-iskola/ https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/fogalmak
Kategória:Magyar filmművészet