Balaszagun (kirgiz nyelven Баласагун vagy Баласагын Balasagyn; kínai nyelven 八剌沙袞) ősi szogd város volt a mai Kirgizisztánban, a Csüj-völgyben, Biskek és az Iszik-köl tó között. Az egykori Selyemút mellett elhelyezkedő város romjait 2014-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára a Selyemutak: a Chang'an–Tianshan-folyosó Útvonalhálózatának Világörökség részeként.
Története
Balaszagunt az iráni eredetű szogdok alapították, a szogd nyelvet pedig a 11. századig még használták a városban.
A Balaszagun a 10. századtól a Kara-Khanid Kánság fővárosa volt egészen 1134-ig, amíg a Karakitaj Birodalom (Nyugati Liao-dinasztia) el nem foglalta. Később, 1218-ban a mongolok foglalták el, akik Gobaliknak („szép város”) nevezték.
A 9. században a Karahánid Kánság által alapított Balaszagun városa hamarosan átvette a Tokmoktól 8 km-re nyugatra fekvő Suyab szerepét, amely addig a Csu folyó völgyének fő politikai és gazdasági központja volt; Balaszagun jóléte azonban a mongol hódítás után csökkent. A városnak jelentős nesztoriánus keresztény lakossága is volt; egyik temetőjük még a 14. században is használatban volt. A 14. század óta Balaszagun csak egy nagy romos falu Tokmoktól 12 kilométerre délkeletre.
Régészet Tokmok szélén a mai Balaszagun falutól 6 kilométerre található „Burana zóna”, amely az ősi város nyugati vége volt. A terület magában foglalja a Burana-tornyot és a kősziklák mezőjét, a Kurgán sztéléket.
Híres személyek Yūsuf Balasaguni ismert költő, a Kutadgu Bilig írója a 11. században Balaszagunban született.
Nevezetességek Burana torony - egy 11. században épült minaret elnevezése, amely az ősi Balaszagun város romjain épült fel. Magassága 24 méter, bár építése idején még meghaladta a 46 métert is, azonban az évszázadok során a földrengések sok kárt okoztak benne. A jelenlegi épület az 1970-es években jelentős felújításon esett át.
Források "Silk Roads: the Routes Network of Chang'an-Tianshan Corridor". UNESCO World Heritage Centre. United Nations Educational, Scientific, and Cultural Organization. Retrieved 17 Apr 2021. Barthold, W. (2008). "Balāsāg̲h̲ūn or Balāsaḳūn". In Bearman, P.; Bianquis, Th.; Bosworth, C. E.; van Donzel, E.; Heinrichs, W. P. (eds.). Encyclopaedia of Islam. Brill. Retrieved 11 March 2008. Klein, W. (2000). Das nestorianische Christentum an den Handelswegen durch Kyrgyzstan bis zum 14 Jh. Silk Road Studies (in German). Vol. III. Brepolis. .
Kategória:Kirgizisztán világörökségi helyszínei Kategória:Ázsiai régészeti lelőhelyek