Pirnát Antal (Budapest, 1930. január 6.–Budapest, 1997. november. 27.) magyar irodalomtörténész, eszmetörténész, vallástörténész, a régi magyar irodalom kutatója, egyetemi tanár.
Pályafutása A kőbányai Szent László Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben végzett magyar-latin-tanár szakon Budapesten (ELTE BTK); 1952-ben a kiskunfélegyházi I. László Gimnázium tanára. 1952–1955 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának aspiránsa (Tolnai Gábor irányításával). 1955-től az Irodalomtörténeti Dokumentációs Központ, 1956–1959 az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1959–1986 tudományos főmunkatársa, 1986–1990 tudományos tanácsadója.
1955-ben Kolozsvárott értékes 16. századi latin nyelvű kézirategyüttest fedezett föl, melynek földolgozásával alapvető eredményeket ért el az erdélyi antitrinitárius mozgalom kutatása terén. Kandidátusi fokozatot 1959-ben szerzett (értekezése: Az erdélyi szentháromságtagadók ideológiája az 1570-es években, mely utóbb német nyelven önálló kötetként is megjelent). 1985-ben az irodalomtudományok doktora lett.
1958–1960 között a Szegedi Tudományegyetem BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék adjunktusa; a JATE BTK (1976–1979), az ELTE BTK (1964–1966), a KLTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék (1984–1990) címzetes egyetemi docense. Nyugdíjba vonulása után, 1990-től 1996-ig a pécsi JPTE BTK Irodalomtörténeti Tanszékének egyetemi tanára.
Temetésére 1997. december 15-én Budapesten, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben az unitárius egyház szertartása szerint került sor.
Családja Szülei: Pirnát Antal gépészmérnök, gyári tisztviselő és Horn Renée. Nagyapja kőbányai sörfőző (főmalátamester) volt, aki a XIX. században, szlovén nyelvterületről került Kőbányára. Felesége, Mayer Erika (1928. VII. 20.−1986. július 27.) klasszika-filológus, aki 1952-től az ELTE BTK Latin Tanszékének docense volt. Egy lányuk (Zsuzsa, 1957) és egy fiuk született (Antal, 1959).
Munkássága
Kutatási területe: 16. századi irodalom- és eszmetörténet, a reformáció és unitarizmus egyháztörténete, 16-17. századi latin és magyar irodalom, erdélyi szentháromságtagadók (antitrinitáriusok), Balassi Bálint életműve, poétikája.
Közreműködött a Klaniczay Tibor-féle hatkötetes akadémiai irodalomtörténet ("spenót", 1964) első két kötetének megírásában.
1976–1992 között a latin nyelvű Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series Nova sorozat szerkesztője.
Művei Önálló kötetek Die Ideologie der Siebenbürger Antitrinitarier in der 1570-er Jahren; németre ford. Roth Edith; Akadémiai, Budapest, 1961 Balassi Bálint poétikája; Balassi, Budapest, 1996 (Humanizmus és reformáció) Kiadatlan tanulmányok; szerk. Ács Pál, előszó Balázs Mihály; reciti, Budapest, 2018http://real.mtak.hu/90663/1/Pirnat_vn.pdf
Szerkesztések, tanulmányok Régi magyar századok. Adatok a reneszánsz és barokk irodalom történetéhez; tan. többekkel; MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz-kutató csoport, Budapest, 1973 (Studium) Antitrinitarianism in the second half of the 16th century. Proceedings of the International colloquium held on the 400th anniversary of Ferenc David's death in Siklós, May 15-19. 1979; szerk. Dán Róbert, Pirnát Antal, tan. Balázs Mihály et al.; Akadémiai–Brill, Budapest–Leiden, 1982 (Studia humanitatis) Johann Sommer: [https://real-eod.mtak.hu/21048/ Vita Jacobi despotae Moldavorum]. Wittenberg, 1587; mellékletben tan. Pirnát Antal, fakszimile szöveggond. Kőszeghy Péter; MTA Irodalomtudományi Intézet–Akadémiai, Budapest, 1987 (Bibliotheca Hungarica antiqua) De falsa et vera unius Dei Patris, Filii et Spiritus Sancti cognitione libri duo. Albae Juliae 1568; bev. Pirnát Antal; De Graaf–Akadémiai, Nieuwkoop–Budapest, 1988 (Bibliotheca unitariorum) Rimay János: Epicédium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára; szerk., sajtó alá rend., jegyz. Ács Pál, tan. Pirnát Antal et al.; Balassi, Budapest, 1994
Fordítások Forgách Mihály–Justus Lipsius levélváltása; sajtó alá rend. Stoll Béla, latinból ford. Pirnát Antal, bev., szerk. Klaniczay Tibor, jegyz. V. Kovács Sándor, életrajz Komlovszki Tibor; MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 1970 (Studium)
Díjai, kitüntetései
Források Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998. Több mint 14 000 kortársunk életrajza; szerk. Hermann Péter; Biográf, Budapest, 1997
Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000.
További információk Szörényi László nekrológja (ITK, 1997)http://epa.oszk.hu/00000/00001/00392/pdf/itk_EPA00001_1997_05-06_710-712.pdf
Jegyzetek
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar vallás- és egyháztörténészek Kategória:A budapesti Szent László Gimnázium diákjai Kategória:1930-ban született személyek Kategória:1997-ben elhunyt személyek Kategória:Budapestiek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar filológusok