A csendestárs az 1930. évi V. törvényben a szó írásmódja: csendes társ valamely tőkés üzleti vállalkozásnak az a tagja, aki tőkéjével részt vesz a vállalatban, részesedik a jövedelemből, de neve a nyilvánosság előtt nem szerepel, és nem felelős a vállalatért.

A hatályos jog szerint Magyarországon a csendestársi státus nem létezik. A csendes társasági konstrukció hasonlít a betéti társasághoz, amely utóbbinak a kültagjait név szerint meg kell jelölni a társasági szerződésben.

Jogállása A csendestárs üzletvitelre és képviseletre nem jogosult – joga van azonban ellenőrizni a vállalkozás gazdálkodását. Így betekinthet az üzleti dokumentumokba és könyvelésbe, hogy megállapítsa, a nyereségből ill. veszteségből való részesedése helyesen volt-e megállapítva. Továbbá kikérheti a vállalkozás jövőjére vonatkozó üzleti terveket. A szlovák Kereskedelmi Törvénykönyv ezen kívül a csendestársnak más beleszólási jogot a vállalkozás működésébe nem biztosít. A szerződés viszont további jogokkal ruházhatja fel a csendestársat, mivel a törvény rendelkezése ebben a részben diszpozitív. A csendes társaság a régi magyar jogban A csendes társaságról az 1930. évi V. törvény második része 115 - 122. §§ rendelkezett. Ezek szerint csendes társaság keletkezik, ha valaki (a csendestárs) a nélkül, hogy kifelé tagul jelentkeznék, másnak vállalatában vagyoni betéttel úgy vesz részt, hogy azt a vállalat tulajdonosának rendelkezésére adni köteles.

A vállalat ügyletei egyedül a vállalat tulajdonosát jogosítják és kötelezik; azokból a csendestársra harmadik személyekkel szemben sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak.

A társasági szerződés érvényességéhez sem írásbeli alakra, sem más alakszerűségre szükség nem volt.

A vállalat tulajdonosa - amennyiben bejegyzésre kötelezett kereskedő - köteles volt vállalatát saját cége alatt folytatni. Cégébe - amennyiben nem kereskedelmi társaság - olyan toldatot, amely társasviszonyra utal, fel nem vehetett fel.

A törvény előírta, hogy a nyereségben és a veszteségben a csendestárs, más megállapodás hiányában, olyan arányban részesedik, amelyben vagyoni betéte a vállalat tulajdonosának a vállalatba fektetett vagyonához áll. 116. §

A veszteséget a csendestárs, ha a társasági szerződés annak viselése alól egészen fel nem menti, legfeljebb betéte erejéig viselhette. A nyereségben részesedésből a csendestársat kizárni nem lehetett. 116. §

Jegyzetek

Források - Wolters Kluwer

Kapcsolódó szócikkek További információk Bajorfi Ákos: Újraéled-e Magyarországon a csendes társaság?

Kategória:Gazdasági jog