Belloni Gyula (Sashalom, 1904. február 6. – Budapest, 1977. június 28.) Az 1928. évi olimpiai csapat tagja atlétaként, sífutó, gyeplabdázó, többszörös magyar bajnok. Magyar Sí Szövetség kapitánya, sífutóedző.
Tanulmányai 1922-ben a budapesti felsőépítőipari iskolában érettségizett. 1945-ig a Népjóléti Minisztérium lakásépítő kirendeltségén tisztviselő, műszaki ellenőr, majd számvevőségi tanácsos. 1946-tól a MOLSPED szállítmányozási vállalat fiókfőnöke, később a Beruházási Banknál, majd az Erőbernél műszaki ellenőr.
Sport
Versenyek 1923-tól 1944-ig a Magyar Atlétikai Club (MAC) atlétája, középtávfutó, hosszútávfutó; síelő, gyeplabdázó. Az 1928. évi nyári olimpián 1500 méteres síkfutásban indult. 1926-ban mezei futó magyar bajnok. 1924-től 1932-ig 22-szeres magyar váltó-és csapatbajnok. 1925-ben az első magyarországi tájfutóverseny győztese. Feltételezhetően kb. 9 km-es volt, a táv útvonala: Balázs-vendéglő–Fazekas-hegy–budakeszi Erzsébet-szanatórium–János-hegyi kilátó–Balázs- vendéglő. A versenyzők ifj. Ripszám Henrik térképével indultak, az útvonalat Reich Andor tervezte. Írásaiban a tájfutó és sí terepversenyek népszerűsítéséért harcolt, szerette volna elérni, hogy azokat a magyar honvédségi kiképzés részévé tegyék.
– Síelésben 1933-ban és 1934-ben a 15 km-es sífutás magyar bajnoka (https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=896), 1934-től 1942-ig 8-szoros magyar váltó- és csapatbajnok. 1942-től a Honvéd Tiszti Vívó Klub (HTVK) öttusázóinak, a MAC sífutóinak futóedzője, a Magyar Sí Szövetség kapitánya (1942-1944).
– Gyeplabdában 1930-ban és 1931-ben a magyar bajnokcsapat tagja. Atlétikában 1924-től 1929-ig 6-szoros, gyeplabdában 1929-től 1933-ig 5-szörös, síelésben 1933-ban egyszeres válogatott.
Betöltött tisztségei Visszavonulása után a Honvéd Tiszti Vívó Club (HTVC) öttusázóinak és a MAC síelőinek edzője, egyúttal a Magyar Sí Szövetség (MSSZ) kapitánya (1942–1944).
A magyar sporttörténet egyik legsokoldalúbb sportolója. Atlétikában, gyeplabdában és síelésben is magyar bajnokságig jutott, de kiváló jégkorongozó is volt, valamint edzőként vívókkal és öttusázókkal is foglalkozott.
Olimpiai álom Erdélyben Budapest Film Produkció dokumentumfilmje, mely a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, és 2022.12.07-én volt a premiere az Urániában. Előzetes itt megtekinthető.
Míg az első világháborúban Magyarország sokkal többet veszített az olimpiai rendezés lehetőségénél, a második világégés során átmenetileg visszakapta a trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt területek egy részét. A második bécsi döntés kulcsfontosságú a film témája szempontjából, hiszen ezzel került újra magyar fennhatóság alá Észak-Erdély.
Magyarországon ekkor már létezett olimpiai projekt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1938-as ülése után Magyarország képviselője, Muzsa Gyula örömmel számolt be arról, hogy Budapest minden bizonnyal sikerrel pályázhat az 1948.évi nyári olimpia megrendezésére. Ez az esély pedig a kezdeti gyakorlat alapján magával hordozta a téli ötkarikás rendezési lehetőséget is.
A Radnai-havasokat Déván István fedezte fel keresőkorútja legvégén. A lenyűgöző adottságú táj a Sí Szövetség tetszését is és 1941. október 23-án kijelölte a Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként.
Jegyzetek
Források
Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar gyeplabdázók Kategória:Magyar olimpikonok Kategória:Magyar edzők Kategória:Magyar futók Kategória:Magyar sífutók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek