Ignatyij Ignatyjevics Nyivinszkij ( Moszkva, 1881. január 11. – Moszkva, 1933. október 27.) orosz festő, grafikus és díszlettervező.
Élete bélyeg|264px|Zagesz (1927) Nyivinszkij Moszkvában született 1881. január 11-én, egy jól ismert kézműves mester fiaként, aki bútorokat és belsőépítészeti tárgyakat gyártott.
1898-ban fejezte be tanulmányait a moszkvai Sztroganov Művészeti és Ipari Intézetben, ahol ugyanettől az évtől 1905-ig tanári posztot töltött be.
Ivan Vlagyiszlavovics Zsoltovszkij építésszel az 1917-es októberi orosz forradalomig együttműködött, számos általa épített épületet díszített, köztük a moszkvai Taraszov-palotát.
Az 1910-es évek elején olyan épületek festésének és díszítésének szentelte magát, mint a Puskin Szépművészeti Múzeum. Később rézkarcokat is készített, amelyek elismerést és sikereket értek el ebben az Oroszországban nem elterjedt műfajban, az ember ipari, természetátalakító tevékenységéről készített tájképeket, például a ZAGESZ című sorozatot (1927).
Később visszatért a monumentális díszítéshez, megalkotva a Lenin-mauzóleum ravatalozójának belső terét, amelyet a vörös és a fekete színek jellemeznek.
Nyivinszkij művészi együttműködése Valentyin Jevgenyjevics Dubovszkijjal lehetővé tette számára, hogy részt vegyen új típusú moszkvai lakóépületek létrehozásában, amelyek egyszerre foglalták magukba a várak, paloták és a színpadi díszletek vonásait. A lépcsőházak és a lakások Nyivinszkij vázlatai alapján voltak díszítve, néha ősi olasz tájat vagy középkori elemekkel átitatott hátteret imitálva.
1919-ben az országban szétküldött politikai propagandakonvojok előkészítését vezette.
Az 1920-as években számos orosz színházban dolgozott díszlettervezőként, 1921-ben kitüntette magát August Strindberg XIV. Erik című művében Moszkvában, valamint 1923-ban a moszkvai Mezőgazdasági Kiállításon a „Sesztyigrannyik” pavilon kurátoraként. Ugyanebben az évben tanított a Vhutyemaszban, és vezette a moszkvai népszerű fesztiválok szekcióját, amelyet addig avantgárd művészek vezettek.
Ezt követően a szcenográfiának és a jelmezeknek szentelte magát, számos előadásban közreműködött, többek között a Turandot hercegnőben, Jevgenyij Bagratyionovics Vahtangov híres színrevitelében a Moszkvai Művész Színházban és 1933-ban A sevillai borbély című opera bemutatásában, amelyet Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij rendezett.
Nyivinszkij egyik utolsó munkája Goethe Római elégiák című könyvének címlapképe volt, amelyhez a színes rézkarc technikáját használta.
Művei Dekorációk és berendezések Taraszov-palota dekoráció, Moszkva; Dekoráció Puskin Szépművészeti Múzeum; A Lenin-mauzóleum ravatalozójának díszítése; Politikai propagandakonvojok előkészítése (1919); A „Sesztyigrannyik” pavilon díszítése az Összoroszországi Mezőgazdasági Kiállításon Moszkvában (1923); Moszkvai népi fesztiválok szekciója;
Szcenográfia August Strindberg: XIV. Erik (1921) Turandot hercegnő, rendezte: Jevgenyij Bagratyionovics Vahtangov A sevillai borbély, rendezte: Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij (1933)
Jegyzetek
Fordítás
Bibliográfia
John Milner: A dictionary of Russian and Soviet artists 1420-1970, Woodbridge, Antique Collectors' Club, 1993, SBN IT\ICCU\BVE\0043949 (angolul)
További információk
Kategória:Szovjet festők Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:1881-ben született személyek Kategória:Moszkvaiak Kategória:A Novogyevicsi temetőben eltemetett személyek