thumb|right|250px| Az alanyok feltételezett érzelmi reakcióit Masahiro Mori kijelentései alapján egy robot antropomorfizmusával vetítjük össze. A hátborzongató völgy a „majdnem” emberinek tűnő robotokkal szembeni negatív érzelmi reakciók régiója. A mozgás felerősíti az érzelmi reakciót.
Az esztétikában a hátborzongató völgy (angol nyelven: uncanny valley, japán nyelven: 不気味の谷 bukimi no tani) egy feltételezett kapcsolat egy tárgy emberhez való hasonlósága és a tárgyra adott érzelmi reakció között. A koncepció azt sugallja, hogy az olyan humanoid tárgyak, amelyek tökéletlenül hasonlítanak a valódi emberi lényekre, a nyugtalanság és az ellenszenv furcsa vagy furcsán ismerős érzéseit váltják ki a megfigyelőkből. A „völgy” az emberi megfigyelőnek a másolattal szembeni affinitásának csökkenését jelzi, egy olyan viszonyt, amely egyébként a másolat emberi hasonlóságával növekszik.
Példák találhatók a robotikában, a 3D-s számítógépes animációkban és az élethű babákban. A virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a fotorealisztikus számítógépes animációk egyre nagyobb elterjedésével a „völgyet” az alkotás valósághűségére reagálva idézték, ahogy az a valóságtól való megkülönböztethetetlenséghez közelít. A hátborzongató völgy hipotézis azt jósolja, hogy egy majdnem emberinek tűnő entitás azt kockáztatja, hogy hideg, hátborzongató érzéseket vált ki a nézőkből.
Etimológia Maszahiro Mori robotikaprofesszor 1970-ben azonosította először a fogalmat, és a "不気味の谷現象" ("bukimi no tani genshō") kifejezéssel fogalmazta meg. 1978-ban Jasia Reichardt Robots: Fact, Fiction, and Prediction című könyvében a kifejezést hátborzongató völgyként fordította le. Idővel ez a fordítás a fogalmat akaratlanul is összekapcsolta Ernst Jentsch 1906-os A hátborzongató pszichológiájáról című esszéjében megalkotott pszichoanalitikus fogalommal, a hátborzongatóval, amelyet aztán Sigmund Freud 1919-es A hátborzongató (Das Unheimliche) című esszéjében híres kritikával illetett és kibővített.
Hipotézis
Mori eredeti hipotézise szerint, ahogy egy robot megjelenése egyre emberibbé válik, egyes megfigyelők érzelmi reakciója a robotra egyre pozitívabbá és empatikusabbá válik, egészen addig a pontig, amíg el nem éri azt a pontot, amelyen túl a reakció gyorsan erős undorba fordul. Ahogy azonban a robot megjelenése egyre kevésbé válik megkülönböztethetővé az embertől, az érzelmi reakció ismét pozitívvá válik, és megközelíti az ember-ember empátiaszintet.
Ez az a terület, ahol a valamennyire emberi és a teljesen emberi entitás közötti megjelenésű és mozgású robot által kiváltott taszító reakció a hátborzongató völgy. Az elnevezés azt a gondolatot ragadja meg, hogy egy majdnem ember kinézetű robot egyes emberek számára túlságosan furcsának tűnik, a furcsaság érzését kelti, és így nem váltja ki a produktív ember-robot interakcióhoz szükséges empátiás választ.
Elméleti alap Számos elméletet javasoltak a jelenség hátterében álló kognitív mechanizmus magyarázatára:
Párválasztás: Az arc és a test látható, e tulajdonságokat előre jelző vonásai alapján az alacsony termékenységű, rossz hormonális egészségű vagy nem hatékony immunrendszerrel rendelkező társak kiválasztásának elkerülésére irányuló, kifejlődött kognitív mechanizmus aktiválásával averziót vált ki.Rhodes, G. & Zebrowitz, L. A. (eds) (2002). Facial Attractiveness: Evolutionary, Cognitive, and Social Perspectives, Ablex Publishing. Kórokozók elkerülése: A hátborzongató ingerek aktiválhatnak egy olyan kognitív mechanizmust, amely eredetileg arra fejlődött ki, hogy a potenciális kórokozóforrások elkerülését motiválja az undorválasz kiváltásával. „Minél emberibbnek tűnik egy organizmus, annál erősebb az ellenszenv a hibáival szemben, mivel (1) a hibák betegségre utalnak, (2) az emberibbnek tűnő organizmusok genetikailag közelebb állnak az emberhez, és (3) a genetikai hasonlósággal nő a betegséget okozó baktériumok, vírusok és más paraziták elkapásának valószínűsége.” Az androidok, robotok és más animált emberi karakterek vizuális anomáliái riadalmi és undorító reakciókat váltanak ki, hasonlóan a hullákéhoz és a láthatóan beteg egyedekéhez.
Jegyzetek
További információk
Miklósi, Ádám and Korondi, Péter and Matellán, Vicente and Gácsi, Márta. "Ethorobotics: A New Approach to Human-Robot Relationship". Frontiers in Psychology, 2017, 8, p. 958 Your Brain on Androids UCSD news release about human brain and the uncanny valley. Views on the Uncanny Valley Almost too human and lifelike for comfort—research journal for an uncanny valley PhD project Relation between motion and appearance is communication between androids and humans Wired article: "Why is this man smiling?", June 2002. The Uncanny valley - a visual explanation of the hypothesis with the application in gaming.
Kategória:Észlelés Kategória:Robotok